Évente egyszer van születésnapunk, de a sejtjeinknek minden nap szülinap

Borítókép: Évente egyszer van születésnapunk, de a sejtjeinknek minden nap szülinap Forrás: Getty Images (Damir Khabirov)
Úgy hiszed, szervezeted építőkövei pont annyi idősek, mint te? Pedig sejtjeid birodalmában más a helyzet – minden napra jut pár szülinap. Testünk az állandó megújulás mestere.

Ez a cikk az ÉVA magazin 2018/3. számában jelent meg először. Tudtad, hogy a korábbi lapszámainkat is meg tudod vásárolni? Kattints ide!

Az örökmozgók

Egy kisbaba esetében még szembetűnő a folyamatos növekedés, hiszen centikben mérhetően hagyja maga mögött előző napi méreteit. Ez a tempó ugyan jócskán lecsökken idővel – de nem minden sejtünkben!

Haj: 0,35 mm/nap

Egy-egy növekedési fázisban lévő hajszálunk ilyen eszelős sebességgel növekszik. Ez azt jelenti, hogy havonta körülbelül egy centivel lesz hosszabb a sörényünk. A növekedés az idő múlásával sem áll le, csak a hajszálak mennyisége kezd megfogyatkozni.

Köröm: 1–3 mm/hónap

A mátrixsejteknek köszönhetően körmünk a kéz- és lábujjakon is megállás nélkül nődögél – a lábunkon valamivel lassabban, mint a kezünkön, ezért fordulhat elő, hogy eltérő időpontokban válik esedékessé a manikűr és a pedikűr.

Bélhám: 4-5 nap

A vékony- és vastagbelet borító teljes hámszövet szintén villámgyorsan, kevesebb mint egy hét alatt újul meg – szerencsére, hiszen óriási szerepe van az emésztés és az immunrendszer működésében. A csereszavatosak Sejtjeink egy része, ha kevésbé látványos módon is, mint az előbb említettek, de óriási megújulásra képes – akár teljes szerveket is képes néhány havonta újjáépíteni.

Májsejtek: 300–500 nap

1-1,5 évenként májunk teljesen megújul – ez persze nem azt jelenti, hogy a máj egyik nap „elromlik” és testünk kidobja, majd a 301. napon újat épít helyette. Ez ciklikus folyamat, de úgy egy év alatt kicserélődik a máj összes sejtje, majd kezdődik minden elölről.

Bőr: 28 nap

A fizikai és kémiai hatásoknak (kopás, sérülés, tisztálkodás) köszönhetően naponta körülbelül 10 gramm elhalt hámsejtet veszítünk, így ezt a mennyiséget kell szervezetünknek pótolnia, amelyet az alsóbb rétegekben folyamatosan termelődő sejtekkel tesz meg. Ez a sebesség annyit jelent, hogy a kültakarónk 2–4 hét alatt képes teljes mértékben megújulni.

Vörösvérsejt: 120 nap

Létfenntartó szerepe van, hiszen a vörösvérsejt szállítja az oxigént a sejtekhez és távolítja el onnan a szén-dioxidot. A csontvelőben képződik, fejlődése hét napig tart, így történik, hogy alig négyhavonta teljesen új garnitúra kering az ereinkben. A pótolhatatlanok Bizonyos testrészeink soha vagy csak nagyon-nagyon hosszú idő után regenerálódnak, cserélődnek ki sejtszinten, így nem árt rájuk fokozottan vigyázni.

Csontváz: 10 év

Tízévente ugyan kicserélődik a csontszövetet alkotó teljes sejtállomány, de tekintetbe véve, hogy testünk vázát alkotja és alapos fizikai igénybevételnek van kitéve, adottságait szívesen kicserélnénk körmeink megújulási képességével.

Zsírsejtek: 10 év

Csontjainkhoz hasonlóan lassan cserélődnek zsírsejtjeink is.

A zsírsejtek egyik jellemző tulajdonsága ráadásul, hogy ha egyszer megnőnek, nagyon nehéz csökkenteni a méretüket. Ha fogyunk, tulajdonképpen csak leeresztenek, mint a lufi, de nem mennek össze, így egy következő súlygyarapodásnál még gyorsabban töltődnek fel.

Petesejt: annyi idős, mint mi

Ellentétben a férfiakkal, akik életük végéig képesek hímivarsejtet termelni, a nők véges számú petesejttel jönnek a világra – születéskor kb. kétmillió érésre kész petesejttel rendelkezünk, ami a harmincas évek közepére rohamosan csökken és már csak huszonötezer marad belőlük, a menopauza idejére pedig teljesen elfogynak.

Kattints a lenti galériánkba: 4 mítosz az emberi testről, amiről mindenki azt hiszi, hogy igaz, pedig nem.