Nem kell feltétlen vegánnak lenned, hogy védd a bolygót: Tischler Petra séf megosztotta velünk receptjeit!

Borítókép: Nem kell feltétlen vegánnak lenned, hogy védd a bolygót: Tischler Petra séf megosztotta velünk receptjeit! Forrás: Kiss Gergely / Frame4Studio
Soha nem volt még ennyire fontos odafigyelnünk arra, hogy mi kerül tányérunkra, mint napjainkban. Nem csupán azért, hogy védjük bolygónkat, hanem saját magunkat is. Az, hogy hogyan étkezünk, nagy hatással van az éghajlatra és a környezetünkre. Azonban sokan úgy gondolják, hogy ahhoz, hogy védjük a bolygót, ahhoz rögtön vegánná kell válnunk, szélsőséges diétákat kell követnünk, amelyek sokak számára igen nagy lemondással járnak.

Étkezési szokásainkat nem egyszerű megváltoztatni, és jellemzően nem is sikerül egyik napról a másikra. A csalódás pedig sokakat visszahúz az eredeti szokásaikhoz. Pedig sokkal egyszerűbb dolgunk lenne, ha csak lépésenként vezetnénk be egy-egy új, egészséges dolgot étkezési szokásainkba. Már az is sokat segít, ha a boltban vásárolva jobban odafigyelünk arra, mit is emelünk le a polcról. Például érdemes megnézünk, az adott termék honnan származik: külföldről vagy Magyarországról?

A WWF legújabb tanulmánya – „Tányérunkon a változás – a WWF jelentése a fenntartható táplálkozásról Közép-Európában” – az élelmiszer-termeléshez kapcsolódó fenntarthatósági problémákat és a hazai átlagos étrendet mutatja be és arra buzdít mindenkit, hogy gondoljuk újra étkezési szokásainkat. De ne gondoljunk drasztikus dolgokra!

A mezőgazdaság hatalmas területigénye

A legnagyobb problémát a mezőgazdaság területigénye jelenti. Minden szántó egykor élőhely volt, amit elpusztítottunk. Világszinten az ember számára lakható területek fele, megközelítőleg 51 millió km² áll mezőgazdasági művelés alatt, melynek csupán 23%-án termelünk közvetlen emberi fogyasztásra szánt növényi alapanyagokat, 77%-án a haszonállatainknak termelünk takarmányt. A hústermelés hatalmas területeket vesz igénybe, miközben a nemzeti örökségünket képező magyar háziállatok szabadtéri legeltetésére és őshonos gyepeink védelmére is szükség lenne. Az általunk elfogyasztásra kerülő hús döntő része ugyanis zárt rendszerű, nagyüzemi termelésből származik.

Forrás: Pexels/Pixabay

A mezőgazdaság ilyen mértékű terjeszkedése azért is súlyos probléma, mert a klímaváltozás elleni küzdelem miatt fontos lenne, hogy minél több erdő és vízi élőhely legyen, hogy megakadályozzuk a talajok erózióját, csökkentsük a villámárvizek és az aszályok káros hatásait.

A WWF Élő Bolygó Indexe szerint 1970 és 2022 között átlagosan 69%-kal csökkent a vadon élő gerinces állatfajok állománymérete, és ez csak egy az élővilág kritikus helyzetét leíró adatok közül, vagyis az élővilág pusztulása még egyáltalán nem állt meg.

Megdöbbentő a túlfogyasztás mértéke

Bár az emberiség száma jelentősen megnőtt, ez még nem magyarázza ezt a hatalmas élelmiszerigényt. A legnagyobb probléma a túlfogyasztás. 1961 és 2020 között az egy főre jutó globális húsfogyasztás 22,93 kg-ról 42,26 kg-ra, vagyis majdnem duplájára nőtt, és hasonló trendeket látunk a répacukor és a liszt esetében is. Az arányok eltolódása mellett problémát jelent, hogy az élelmiszereket egyenlőtlenül osztjuk szét: a világ népességének majdnem 40%-a túlsúlyos vagy elhízott, míg csaknem 10%-a éhezik.

Az átlagos magyar étrend

Az átlagos hazai étrend 23%-a áll gabonafélékből, 18%-a zöldségekből, 15%-a húsfélékből, 14%-a tejtermékekből, 12%-a gyümölcsökből, míg a hal, a tojás, és az olajos magvak néhány százalék erejéig gazdagítják az étrendünket. Összességében sajnos hazánk is a túlfogyasztó országok közé tartozik. 2023-ban május 30-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis 5 hónap alatt éltük fel az egy évre elegendő erőforrásokat, míg a globális túlfogyasztás napja augusztus 2-án jött el.

Forrás: Kiss Gergely / Frame4Studio
A bolygóbarát étrend nem jár sok lemondással, csupán egy kis odafigyelés szükséges!

Mire figyelj?

Azonban nem csak a húsfogyasztás mértéke és jellege fontos a bolygóbarát étrend szempontjából. Az élelmiszerek ökológiai lábnyoma magában foglalja a termelés módját, a felhasznált energia és a vegyi anyagok mennyiségét, a szállítás és tárolás hosszát, az élelmiszer-pazarlás mértékét. A környezeti fenntarthatóság sok elemből áll – bármely szempontból lépünk előre, máris tányérunkon a pozitív változás.

„Bármilyen táplálkozási elvet vallunk magunkénak, bármilyen étrendet is követünk, környezetünk megóvásáért mindannyian tudunk tenni. A döntően növényi alapú, változatos étrendnek összességében előnyösebb környezeti hatása van, mint a húsalapú táplálkozásnak, de azok is csökkenthetik az étkezésükből adódó ökolábnyomukat, akik nem szeretnének teljesen lemondani a húsevésről. Ne becsüljük alá a kis lépéseket és a fokozatosságot a fenntarthatóbb étrend felé vezető úton!” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A szakértők egyszerű aranyszabályokkal segítik mindazokat, akik szeretnének elindulni egy bolygóbarát étrend felé, kattints galériánkra!

Lentebbi galériánkban pedig Tischler Petra séf bolygóbarát receptjeit találod!

Tischler Petra séf bolygóbarát menüje!