Nem kell feltétlen vegánnak lenned, hogy védd a bolygót: Tischler Petra séf megosztotta velünk receptjeit!
Étkezési szokásainkat nem egyszerű megváltoztatni, és jellemzően nem is sikerül egyik napról a másikra. A csalódás pedig sokakat visszahúz az eredeti szokásaikhoz. Pedig sokkal egyszerűbb dolgunk lenne, ha csak lépésenként vezetnénk be egy-egy új, egészséges dolgot étkezési szokásainkba. Már az is sokat segít, ha a boltban vásárolva jobban odafigyelünk arra, mit is emelünk le a polcról. Például érdemes megnézünk, az adott termék honnan származik: külföldről vagy Magyarországról?
A WWF legújabb tanulmánya – „Tányérunkon a változás – a WWF jelentése a fenntartható táplálkozásról Közép-Európában” – az élelmiszer-termeléshez kapcsolódó fenntarthatósági problémákat és a hazai átlagos étrendet mutatja be és arra buzdít mindenkit, hogy gondoljuk újra étkezési szokásainkat. De ne gondoljunk drasztikus dolgokra!
A mezőgazdaság hatalmas területigénye
A legnagyobb problémát a mezőgazdaság területigénye jelenti. Minden szántó egykor élőhely volt, amit elpusztítottunk. Világszinten az ember számára lakható területek fele, megközelítőleg 51 millió km² áll mezőgazdasági művelés alatt, melynek csupán 23%-án termelünk közvetlen emberi fogyasztásra szánt növényi alapanyagokat, 77%-án a haszonállatainknak termelünk takarmányt. A hústermelés hatalmas területeket vesz igénybe, miközben a nemzeti örökségünket képező magyar háziállatok szabadtéri legeltetésére és őshonos gyepeink védelmére is szükség lenne. Az általunk elfogyasztásra kerülő hús döntő része ugyanis zárt rendszerű, nagyüzemi termelésből származik.
A mezőgazdaság ilyen mértékű terjeszkedése azért is súlyos probléma, mert a klímaváltozás elleni küzdelem miatt fontos lenne, hogy minél több erdő és vízi élőhely legyen, hogy megakadályozzuk a talajok erózióját, csökkentsük a villámárvizek és az aszályok káros hatásait.
A WWF Élő Bolygó Indexe szerint 1970 és 2022 között átlagosan 69%-kal csökkent a vadon élő gerinces állatfajok állománymérete, és ez csak egy az élővilág kritikus helyzetét leíró adatok közül, vagyis az élővilág pusztulása még egyáltalán nem állt meg.
Megdöbbentő a túlfogyasztás mértéke
Bár az emberiség száma jelentősen megnőtt, ez még nem magyarázza ezt a hatalmas élelmiszerigényt. A legnagyobb probléma a túlfogyasztás. 1961 és 2020 között az egy főre jutó globális húsfogyasztás 22,93 kg-ról 42,26 kg-ra, vagyis majdnem duplájára nőtt, és hasonló trendeket látunk a répacukor és a liszt esetében is. Az arányok eltolódása mellett problémát jelent, hogy az élelmiszereket egyenlőtlenül osztjuk szét: a világ népességének majdnem 40%-a túlsúlyos vagy elhízott, míg csaknem 10%-a éhezik.
Az átlagos magyar étrend
Az átlagos hazai étrend 23%-a áll gabonafélékből, 18%-a zöldségekből, 15%-a húsfélékből, 14%-a tejtermékekből, 12%-a gyümölcsökből, míg a hal, a tojás, és az olajos magvak néhány százalék erejéig gazdagítják az étrendünket. Összességében sajnos hazánk is a túlfogyasztó országok közé tartozik. 2023-ban május 30-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis 5 hónap alatt éltük fel az egy évre elegendő erőforrásokat, míg a globális túlfogyasztás napja augusztus 2-án jött el.
Mire figyelj?
Azonban nem csak a húsfogyasztás mértéke és jellege fontos a bolygóbarát étrend szempontjából. Az élelmiszerek ökológiai lábnyoma magában foglalja a termelés módját, a felhasznált energia és a vegyi anyagok mennyiségét, a szállítás és tárolás hosszát, az élelmiszer-pazarlás mértékét. A környezeti fenntarthatóság sok elemből áll – bármely szempontból lépünk előre, máris tányérunkon a pozitív változás.
„Bármilyen táplálkozási elvet vallunk magunkénak, bármilyen étrendet is követünk, környezetünk megóvásáért mindannyian tudunk tenni. A döntően növényi alapú, változatos étrendnek összességében előnyösebb környezeti hatása van, mint a húsalapú táplálkozásnak, de azok is csökkenthetik az étkezésükből adódó ökolábnyomukat, akik nem szeretnének teljesen lemondani a húsevésről. Ne becsüljük alá a kis lépéseket és a fokozatosságot a fenntarthatóbb étrend felé vezető úton!” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.