Ez a cikk az Éva Magazin 2015-ös 11. lapszámában jelent meg először „Nők a pult alatt" címmel. Tudtad, hogy korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

Magyarországon az alkohol a vezető drog. „Az elmúlt években a nemek közötti különbségek elmosódtak a fiatalabb korosztályoknál. A lányok felzárkóztak a fiúkhoz – tudjuk meg a Kékpont addiktológusától, dr. Bodrogi Andreától, aki húsz éve dolgozik a szenvedélybeteg-ellátásban. – A fiatalkori nagyivások megítélése is hasonló lett a két nemnél. Nem ciki lerészegedni, nem is titkolják sem a fiúk, sem a lányok. Nem probléma szerintük, ha az asztal alatt ébrednek” – fogalmaz, hozzátéve, hogy már felnőttkorban sem számít a függőség olyan tabunak, mint két-három évtizeddel ezelőtt. „Régebben inkább a zugivás volt jellemző a nőkre” – mondja. Bodrogi Andrea két női ivástípust különböztet meg: az úgynevezett háziasszony ivást és a férfi típusú ivást. Az előbbihez tartozó nők sokat vannak egyedül, magányosak a házasságukban, vagy már el is váltak, jellemzően egyedül viszik a háztartást, elhanyagoltnak érzik magukat. Általában egyedül isznak. Ruhásszekrényük eldugott üvegekkel van tele. A férfi típusú női ivók hasonló karriert építenek a munkában, mint a férfiak. Felelős pozíciót töltenek be, sokat utaznak, fontos ügyfelekkel tárgyalnak, rendszeresen együtt isznak férfi kollégáikkal a céges rendezvényeken. Nem tartják szégyennek, ha ez szokássá is válik.

A szakember szerint ez komoly probléma, mert a nőknél sokkal nagyobb valószínűséggel jelentkeznek az ivás tünetei. Feleakkora mennyiségtől lerészegedhetnek. Ennek megvannak a biológiai okai. A női szervezetnek alacsonyabb a víztartalma, így ugyanannyi alkohol magasabb koncentrációban hat. Emellett az alkohol bontásában főszerepet játszó alkohol-dehidrogenáz nevű enzimből is kisebb mennyiséget állít elő a női szervezet. A hosszú távú következmények is súlyosabbak. „Az alkoholizmus a nőknél sokkal gyorsabban vezet szövődményekhez. Náluk ötven százalékkal magasabb az alkoholból adódó betegségek miatti halálozási arány. Az alkohol káros hatásai az ember valamennyi szervét érintik. Gyakoriak a belgyógyászati szövődmények, a magas vérnyomás, az ishaemiás szívbetegségek, a gyomornyálkahártya-gyulladás, a hasnyálmirigy-gyulladás, a májbetegségek, a központi idegrendszeri szövődmények, valamint a memóriazavarok és a rák legkülönbözőbb fajtái. Az emlőrák veszélyét például nagymértékben növeli a rendszeres alkoholfogyasztás” – fogalmaz Bodrogi Andrea. És a szörnyű betegségek kialakulásához még csak nem is kell iszákosnak lenni, elég hozzá a rendszeresen ismétlődő, túlzott mértékű alkoholfogyasztás. De mi számít túlzott mértékű fogyasztásnak? Mekkora az a mérték, ami még nem okoz egészségkárosodást? Az addiktológus az NIAAA, az amerikai alkoholellenes szervezet útmutatását idézi. Eszerint nőknél napi egy egység (egy pohár bornak vagy egy pohár sörnek megfelelő alkohol), férfiaknál pedig két egység az, ami még nem okoz maradandó károsodást. A napi fogyasztást hetente kétszer meg kell szakítani, vagyis be kell iktatni olyan napokat, amelyeken egyáltalán nem kerül a szervezetbe alkohol. Ha túllépjük ezt a szintet, megbetegedhetünk. Dr. Bodrogi Andrea szerint nem érdemes azzal védekezni, hogy „én nem iszom töményt”, mert semmivel sem jobb, ha valaki sörből iszik mértéken felül: a lényeg a szervezetbe vitt alkohol mennyisége.

Öl

Az alkohol addiktív szer, ez benne a csapda. Fizikai függőséget okozhat, ami azt jelenti, hogy aki rászokik, valósággal szenved a megvonástól, ezért is iszik újra. Egy idő után az alkohol irányítja az életét, sóvárog az ital után, hazudozik, szerettei előtt próbálja titkolni kiszolgáltatott állapotát. Az addiktológus azt állítja, a szövődmények minden túlzott alkoholfogyasztónál kialakulhatnak, a függés azonban nem. Az addikció egyik tünete a kontrollvesztő ivás, ilyenkor az illető leül egy pohár sörre, de nem tudja abbahagyni, jönnek egymás után a további poharak. Egy friss kutatást ismertető Euronews-jelentés szerint az elfogyasztott alkoholmennyiség többségét a lakosság kisebbsége issza meg. A legtöbb országban 50 és 75 százalék körül mozog az arány, kivéve Magyarországon, ahol az összmennyiség 90 százaléka írható egyötödnyi kemény alkoholfogyasztó számlájára. Az elemzés megemlíti a hazánkban is tapasztalt tendenciát: 2001 és 2010 között a 15 évesen már alkoholizáló fiatalok száma drasztikusan emelkedett. A lányok két százalékkal maradnak le a fiúk mögött: 41 százalékuk volt már alkoholos befolyásoltság állapotában. Meglepőnek tűnhet, de nagy átlagban az iskolázatlanabb és az alacsonyabb státuszú férfiak, illetve az iskolázottabb és gazdagabb nők hajlamosabbak kritikus mennyiségű alkoholt elfogyasztani. Magyarországon a megelőzésre alig jut erőforrás, sőt, a politika még ösztönzi is az alkoholfogyasztást, gondoljunk csak a pálinka házi előállításának támogatására. Az alkoholfüggőség kezelésének költségeit az EU-ban átlagosan a GDP 0,65 százalékára becsülik, és akkor még nem is szóltunk azokról a költségekről, melyeket az alkohol okozta bűncselekmények, szabálysértések generáltak.

Butít

A KSH négyszázezer főre becsüli az alkoholisták számát, de Bodrogi Andrea szerint reálisabb egymillió fővel számolni, amiből csak a nők száma lehet négyszázezer. Hogy miből adódik az eltérés? Az emberek sokáig nem tudják, hogy problémájuk van az alkohollal. A nők e tekintetben különösen sérülékenyek: akkor kezdik felismerni, hogy baj van, amikor már nem tudják ellátni a feladataikat otthon vagy a munkahelyükön. Pedig a háziorvos már akkor kiszúrhatná, hogy akár alkohol is állhat a háttérben, amikor alvászavarral fordulnak hozzá. Rossz hír, hogy ha már kialakult a függőség, akkor a betegség gyógyíthatatlan. Minél fiatalabb korban kezd el valaki inni, annál nagyobb a függőség kockázata, de ehhez a genetikai hajlam is hozzájárulhat. Az alkoholizmus krónikus betegség és visszaesésekkel jár. Ha sikerül letenni a poharat, akkor száraz alkoholistának tekinthető a beteg, ez a tünetmentes állapot, de kigyógyulni nem fog. Az italozással felhagyni életprogram, munka, és nemcsak a betegnek, hanem a családjának, hozzátartozóinak is. A kezelések során megtanítják azokat a technikákat, amelyekkel az illető meg tud küzdeni az alkohol utáni sóvárgással. „Itt Európában folyton iszunk. Ilyen körülmények között kell a betegnek tisztán maradnia” – jellemzi Bodrogi Andrea a feladat nehézségét.

Nyomorba dönt

„A férfiak a harag externalizálására használják az italt, a nők gyakrabban introvertáltak, a bánatukkal együtt nyelik magukba az alkoholt” – ismerteti a nemek közötti eltéréseket Farkas Judit pszichológus, a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályának munkatársa. Szerinte az alkoholista nők jobban szégyellik problémájukat, ezért segítség híján egyre jobban elmagányosodnak. „A nők rengeteg szerepben próbálnak helytállni. Jó munkaerők, anyák, feleségek szeretnének lenni. A különböző szerepek közötti konfliktusok oldására is használhatják az alkoholt. Egy páciensem azt mondta, egy idő után az alkohol volt a társa, ott volt mindig a zsebében, és nem hagyta soha cserben” – idézi fel Farkas Judit. Ez a veszélyes illúzió csak a feszültségek tüneti kezelésére alkalmas. A probléma gyakran úgy derül ki, hogy a nő az egyik szerepében elbukik. „Amikor felismerik, hogy az alkohol miatt nem sikerül megfelelniük szerepeikben, könnyebben fordulnak segítségért.” Szakmai berkekben egyre nagyobb teret kap a nemek közötti különbségekre kialakított terápia. A Nyírőben is van külön női és férficsoport, ahogy az Anonim Alkoholistáknál is. „A kezelésben a sorstársak jelenléte kulcsfontosságú, mert az feloldhatja a korábbi elszigetelődést. A megértő környezetben könnyebben kiderül az is, milyen családi problémák – például egy italozó férj elviselése vagy feldolgozatlan gyász – vezettek az italozáshoz” – mutat rá a pszichológus, hangsúlyozva, hogy a felismerés az első lépés, de ezt a legnehezebb megtenni. A pszichológus egy ijesztő adatra is rávilágít: egy 14-15 éves fiatalokat vizsgáló friss kutatásból kiderült, hogy a hétvégékre jellemző nagyivások alkalmával más motiválja a lányokat és más a fiúkat. „Ezeken a bulikon cél a lerészegedés. A fiúk azonban azért isszák le magukat, hogy fokozzák a jókedvüket, a lányok ellenben azért, hogy elkerüljék a rosszkedvet. Pszichológiailag sokkal veszélyesebb a rosszkedv elkerülésének motivációja, hiszen ezzel enyhítik a depressziós tüneteiket. Az alkohol így a problémamegoldás részévé válik és rögzülhet a későbbi viselkedésben is.” Arra a kérdésre, hogy miért nagyobb a nőknél a rejtőzködés, a pszichológus azt mondja: a társadalmi tévhitek egyike szerint ha a nő iszik, akkor fokozott szexuális vágyat érez, könnyebben átlép bizonyos határokat. Pedig éppen fordítva igaz: az alkoholizáló nő gyakrabban válik áldozattá. A nők alkoholizmusa mögött nemcsak szerfüggőség, hanem társfüggőség is meghúzódhat, és nagyon gyakran párosul alacsony önértékeléssel. Ez utóbbi szinte minden alkoholista nőre jellemző.