5 súlyos tévhit a szójáról, ami még mindig makacsul tartja magát

Borítókép: 5 súlyos tévhit a szójáról, ami még mindig makacsul tartja magát Forrás: Pixabay/Joanna Wielgosz
Te szereted a szóját? És szoktál enni rendszeresen? Vagy csak azért kerülöd, mert olyan sok rosszat hallottál róla? Vajon tényleg van alapja annak, hogy ez az Ázsiából származó növény egészségtelen és felborítja a hormonháztartást? Utánajártunk, mi igaz és mi nem, és végre lerántjuk a leplet minden szójával kapcsolatos tévhitről!

Tévhit 1: A szója génmódosított növény

Való igaz, hogy a világon termesztett szója 50%-a már génmódosított fajtákból származik, ám a másik 50% bizony nem! Ha nem szeretnél GMO-szóját fogyasztani, keresd azokat a termékeket, amelyeken az szerepel, hogy az nem génmódosított alapanyagból származik.

Tudtad? A szója a japán és a keleti mitológiában is szent magként szerepel, a rizzsel együtt.

Tévhit 2: A szója mérgező

Ez bizony igaz! A szója ugyanis nyersen mérgező toxikus anyagokat (például emésztést gátló enzimet) és nagy mennyiségű phytic-savat tartalmaz. Ez utóbbiról azt kell tudni, hogy megakadályozza bizonyos létfontosságú ásványi anyagok felszívódását, így a kalciumét, magnéziumét, mangánét, rézét, vasét és a cinkét.

A szóját azonban sosem nyersen fogyasztjuk, a benne lévő toxikus vegyületek és káros anyagok fermentálás és hőkezelés útján semlegesíthetők.

tofu; szójabab
Forrás: Pixabay/Allybally4b
Szójabab

Tévhit 3: A szója egészségtelen

A szója ellen indult „lejáratókampány", mely szerint a szója egészségtelen és rendszeres fogyasztása különböző betegségeket okoz, illetve hogy rákkeltő, teljesen alaptalan és ezt már számos kutatás is bizonyítja! Egy húszévnyi kutatást felölelő tanulmány szerint például a szójatermékek fogyasztása több szempontból is jótékony hatással lehet az emberi szervezetre:

  • A friss szójatermékek esszenciális aminosavakban gazdagok, nagyrészt telítetlen zsírsavakból állnak. A szója a tojás után a második leggazdagabb lecitinforrásunk, miközben nem tartalmaz koleszterint. B-, E- és P-vitamin-, valamint foszfor- és mésztartalma is jelentős. A Harvard táplálkozással kapcsolatos weboldala szerint „a szója tápanyagokban gazdag fehérjeforrás, ami biztonsággal fogyasztható hetente többször.
  • Gyermek- és serdülőkorban mérsékelt mennyiségben fogyasztva a szója csökkenti az emlőrák és a prosztatarák kockázatát.
  • A szójából készült ételek csökkentik a koszorúér-betegség kockázatát, mivel kiváló koleszterinszabályozó tulajdonsággal bírnak.
  • A szója segít a menopauza összes tünetének csökkentésében.
  • Cukorbetegek számára kiváló szénhidrátforrást jelentenek, mivel olyan összetett szénhidrátot tartalmaznak, melyek lassan szívódnak fel a vérből, azaz alacsony a glikémiás indexük.
  • Laktóz- és/vagy tejfehérje érzékenyeknek a szójából előállított tej a tehéntej kiváló alternatívája, mely semmiféle panaszt (sem puffadást, sem emésztési zavarokat) nem okoz.

Tévhit 4: A szója rendszeres fogyasztása hormonzavart okoz

Talán ez az egyik legnagyobb tévhit, ami a szójával kapcsolatban a köztudatban kering. Ennek pedig az lehet az alapja, hogy a szója valóban tartalmaz hormont, ám az egy növényi ösztrogén: a fitoösztrogén, aminek semmi köze a mesterséges hormonokhoz és nem úgy működik, mint az állati vagy az emberi hormonok. Így az az állítás, hogy a szója beavatkozna a hormonháztartásunkba és felborítaná azt, teljesen alaptalan!

Egy 2022-es tanulmány megállapította, hogy a szója elhanyagolható hatással van az egészséges nők hormonháztartására, a menstruációs ciklus hosszára és a termékenységre, sőt az endokrin betegségek, mint például a policisztás petefészek szindróma (PCOS) esetén még jótékony hatással is lehet.

Változókorban lévőknek pedig ma már kifejezetten ajánlják a szója rendszeres fogyasztását, mert rendkívül magas fitoösztrogén tartalma szelíd gyógymódként segíti a menopauza kellemetlen tüneteinek enyhítését (melyek nagy részét egyébként az ösztrogén hiánya okoz).

tofu
Forrás: Pixabay/xay
A tofu rendkívül sokszínűen és nagyon ízletesen elkészíthető.

Tévhit 5: A szójafogyasztás nőknél növeli a mellrák kialakulásának kockázatát

Ma már ezt is több kutatási eredmény cáfolja: egy több mint 70 000 nőt hét éven át nyomon követő tanulmány szerint azok, akik a legtöbb szóját fogyasztották, számottevően kisebb eséllyel lettek mellrákosak, mint azok, akik a legkevesebbet fogyasztották, a szójában található fitoösztrogén ugyanis védelmet nyújthat a betegséggel szemben.

Együnk vagy ne együnk szóját?

Egyértelmű, hogy szóját érdemes rendszeresen fogyasztani. Két dologra kell csupán odafigyelni:

1, Kerüld az erősen feldolgozott szójatermékeket!

És nem azért kell kerülnöd őket, mert szójából készültek, hanem azért, mert feldolgozottak. Fogyaszd a szóját a legegészségesebb formáiban: szójababként, tofuként és tempeh-ként. Amit viszont próbálj minél ritkábban enni, az a szójagranulátum, a szójakocka és a szójafehérje-izolátumok.

2, Soha ne fogyaszd nyersen!

A fentiekben már írtuk, miért kerüld nyers formában a szóját. Fermentálva és hőkezelve viszont bátran kísérletezz vele! Mivel alapvetően semleges ízvilágú növényről van szó, nagyon sokoldalúan és nagyon finoman elkészíthető.

Forrás 1.; Forrás 2.