Ez a cikk az Éva Magazin korábbi lapszámában jelent meg először: Szívügyek címmel. Tudtad, hogy korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

1. A testünkben található érhálózat teljes hossza több mint 96 ezer kilométer, vagyis majdnem két és félszer körbe lehetne tekerni vele a földet az Egyenlítő mentén. Ezt látja el nap mint nap friss vérrel a szív.

2. Naponta 115 ezerszer húzódik össze, és ezzel körülbelül 7560 liter vért áramoltat át magán.

3. Az újszülöttek szíve percenként 70–190-et ver, szemben a felnőttek nyugalmi 60–100-as pulzusszámával. Az atléták szíve percenként 40–60-szor húzódik össze.

4. Legkisebb kapillárisaink tízszer vékonyabbak, mint egy hajszál. A vörösvérsejtek csak egyesével, egymás után tudnak áthaladni rajtuk.

5. Miután saját ingerületkeltő rendszere van, a szív azt követően is képes összehúzódásra, hogy eltávolították a testből.

6. Az első pacemakert 1958-ban ültették be egy Arne Larsson nevű férfi testébe, aki végül 86 éves korában hunyt el. Tovább élt, mint a rajta műtétet végző orvos.

7. A legfiatalabb ember, akin szívműtétet hajtottak végre, egy mindössze egyperces újszülött volt.

8. A legtöbb szívroham hétfő reggel következik be. A stresszhormonok szintje reggel magasabb, a hétfő pedig a legtöbb ember számára feszültséggel jár. Az évnek ilyen szempontból a karácsony a legrizikósabb időszaka.

9. A valóságban is létezik olyan, hogy valakinek megszakad a szíve (broken heart syndrome). Tünetei nagyon hasonlítanak a szívinfarktuséihoz, de míg utóbbit a szív szervi elváltozása, addig előbbit a fizikai vagy érzelmi stressz okozza. A nyugalmi állapot ez esetben szerencsére visszaállítja a normális szívműködést.

10. A nevetés jó hatással van az egészségre. Tanulmányok szerint a nevetés során a szervezet erei ellazult állapotba kerülnek, így 20 százalékkal több vér folyik át rajtuk, a szívnek pedig ilyenkor nem kell olyan keményen dolgoznia, mint általában.

11. Az ételekkel elfogyasztott zsír nem azon az úton emésztődik, mint a többi étel. A gyomorból nem a bélbe, hanem a nyirokereken keresztül a nyirokedénybe (ductus) kerül, ahonnan a rekeszizmon át a szívhez jut. A szív keresztülpumpálja magán a hamburgerből, olcsó sütőolajból származó zsírokat és a finomítatlan olívaolajat is, csak épp utóbbi balzsamként hat rá, míg előbbi ragacsként. A zsír tehát a szívben tett túra után kerül a májba, amely lebontja. Tartsd ezt észben, amikor dönthetsz róla, milyen zsiradékot veszel magadhoz!