A gyerekeim kicsiként gyönyörűen megették a főzelékeket, gyakorlatilag bármit elfogyasztottak, amit eléjük tettem. Az óvoda után kezdődött a finnyogás, amit először nem is nagyon értettem, aztán egy ideig rezignáltam viseltem. Később már kezdett zavarni, hogy nem főzhetek semmi olyasmit nekik, ami szerintem finom, mert a gondolattól is rosszul vannak, és tényleg nem eszik meg. Szépen rászoktam hát arra, hogy csak olyasmit főzök, amit tudok, hogy szeretnek.

-Így lett minden héten legalább egyszer tészta

-Egyre kevesebb leves

-Gyakorlatilag minden húsos étel elkezdett csirkemellből készülni

(Zárójelben jegyzem meg, hogy gyakorlatilag a csirkemell említésére is kiráz a hideg mostanra, ugyanis még a székelykáposztát is abból főzöm. A fasírt egy kivétel, azt hajlandóak darált pulykából megenni, de a brassóitól elkezdve minden csirkéből van.)

Csirkéből fő a húsleves, csirkemellből készül a rántott hús, és szó sem lehet májról, vagy csülökről, vagy karajról, esetleg tarjáról. A disznóhúst teljes mértékig száműzték, a marhahússal egyetemben. Lehet, hogy lusta vagyok, de még mindig nem akarok magamnak is külön főzni, ezért a jobb falatokat inkább az anyukámnál fogyasztom. Imádom a körömpörköltet, amitől sokan irtóznak, a töltött paprikát, vagy a resztelt májat. A rizseshús is mellből készül, szerintem teljesen íztelen, de mindegy is.

Kínomban elkezdtem ételeket kreálni, olyan hozzávalókból, amit viszont tudom, hogy szeretnek. Így lett nagy kedvenc a baconbe tekert csirkemell sajtmártással, a fokhagymás tejszínes tészta, vagy a tepsis krumpli. Lehet, hogy szar anya vagyok, de a könnyebb ellenállás irányába hajlottam, és olyanokat főztem - tekintve, hogy minden napra kell ételt előállítanom - ami gyors, kiadós és tuti, hogy elfogy. Gond letudva, van meleg étel, hajrá! Aztán eszembe jutott, hogy a nagymamám is csinált nekem ilyen ebédeket, imádtam a tojásos krumplit, amit senki másnál nem ettem soha, recept sehol nincs ilyen címszóval. A mamám simán felvágta karikákra a megpucolt krumplit, megsütötte olajban és ráütött néhány tojást. Ez volt az ő egyik kreálmánya. Húsz perc alatt megvolt, kiadós volt és finom.

Ezért találtam ki a fokhagymás-tejszínes tésztát én is a gyerekeknek, mert baromira untam a bolognait, meg a túrós csuszát.

Egyszerű a recept: vágd fel kis kockákra a csirkemellet, párolt meg egy kis sóval, borssal olajban, kicsit pirítsd is meg, aztán öntsd fel főzőtejszínnel, a végén pedig dobj rá apróra vágott fokhagymát. Nagyon finom szósz lesz spagettire, és lehet rá reszelt sajtot is tenni, meg zöldségeket is dobni tálalásnál. Nekünk a koktélparadicsom a befutó és a póréhagyma, de ízlés szerint mehet rá bármi. 20 perc alatt elkészül, kiváló ebéd vagy vacsora, és talán a gyerekek sem finnyognak miatta.

Te szoktál ételeket kitalálni? Ha igen, akkor írd meg nekünk a receptjét!