Az intelligenciának a pontos meghatározása is vitát vált ki még a legintelligensebb emberek között is, ennek ellenére vannak olyan egyéb személyiségjegyek, szokások, amik arra engednek következtetni, hogy valaki kivételesen jó szellemi képességekkel rendelkezik. Sőt, némely ilyen dilis szokás és az intelligencia közötti összefüggést pszichológiai kutatások és tudományos megfigyelések is megerősítik. Összegyűjtöttük a legjellemzőbb fura szokásokat, amiken nem szabad megbotránkozni vagy bánkódni amiatt, hogy mi is a rabjai vagyunk. Nagy eséllyel ez azért van, mert túl okosnak születtünk!

1. Káosz, rendetlenség az íróasztalon

Naná, hogy ezt teszem első helyre, szerkesztő kollégáim hosszasan tudnának regélni (panszakodni) arról, mekkora kupleráj vanaz asztalomon, sőt, még a földön is az asztalom körül; nemegyszer átfolyok a szomszédhoz is (bocs, csajok). Nem én mondom, hanem a minnesotai egyetem pszichológusai: a rendetlenség a kreatív, nagy gondolatokat megszülő agyak sajátossága. Nem véletlen hát a mondás, hogy "a zseni átlát a káoszon."

2. Csúnya beszéd, gyakori és cifra káromkodások

A frappáns csúnya beszéd magas nyelvi képességekről árulkodik, ez pedig az intelligens emberek sajátossága. Emellett több kutatás is igazolja, hogy az intelligens emberek jelentősen többet káromkodnak az átlagnál. Persze azért szükség van megfelelő érzelmi intelligenciához is azért, hogy felmérjük, milyen helyzetekben és környezetben megengedett a csúnya beszéd, és mi az, ahol bizony nem.

3. Borzasztóan felidegesít, ha valaki hangosan rág, rágózik, vagy lufikat fúj rágóból a környezetedben

Szintén amerikai kutatás mutatott rá a jelenségre: azok az alanyok, akik kivételesen kreatív gondolkodásmódról tettek bizonyságot, kevésbé voltak képesek arra, hogy kiszűrjék a körülöttük levő irreleváns, mindennapi zajokat. Szóval ha a szomszéd porszívójának zúgása vagy a rágózó kolléga miatt kevésbé megy a koncentrálás, ez azért van, mert az agyad az átlagnál nyitottabb a külvilág felé. És ez jó!

4. Folyamatosan rajzolgatsz

A rajzos firkálgatás bizonyítottan egy gondolkodást és problémamegoldást segítő, kreatív eszköz. Az Applied Cognitive Psychology szaklapban megjelent kutatás szerint a résztvevők 30%-kal sikeresebben memorizálták az elhangzott információkat, ha meghallgatásuk, befogadásuk alatt rajzolgathattak.

5. Sokszor elbambulsz

Gyakran kapod azon magad, hogy már megint kibámulsz az ablakon és valahol nagyon messze jársz? Nem baj! Bár a tudatos jelenlét, a mindfulness fontos a hétköznapok kihívásaiban, komoly feladat végrehajtása előtt jól jön az álmodozás, a céltalan bambulás. A kaliforniai egyetem kutatói igazolták a teóriát, miszerint az álmodozás egyfajta "inkubációs periódus" az agyunk számára: utána sokkal könyebben dolgozza fel és oldja meg a nehezebb problémákat a szürkeállományunk, mint előtte vagy nélküle. A kutatás vezetője, dr. Wai szerint ilyenkor adsz időt, esélyt a tudatalattidnak, hogy a problémával foglalkozzon.