10 bizonyíték, hogy egyre inkább kezdesz az anyukádra hasonlítani
Ja, ez van, nincs ellene mit tenni: előbb-utóbb mindenkin megjelennek valamilyen formában és mennyiségben a szüleitől tanult minták. Akkor is, ha nagyon küzdünk ellene, akkor is, ha nem veszünk róla különösebben tudomást, sőt még akkor is, ha baromi tudatos felnőttek módjára pontosan tudjuk, hogy épp úgy viselkedünk, mint az anyánk, vagy az apánk. Íme néhány tipikus jel arra nézve, hogy visszafordíthatatlanul kezdesz olyan lenni, mint a szüleid! Küzdj ellene, ha jónak látod, de az igazság az, hogy a végén kicsit mindig utat tör majd magának egy apró kis „hazai”! :-)
1# Állandóan aggódsz.
Már többször is az aggódás jeleit észlelted magadon, vagy valaki figyelmeztetett rá, hogy kicsit túlzásba viszed. Kézzel fogható jel: minden reggel elmondod a párodnak mielőtt kilép az ajtón, hogy „vigyázz magadra!”, ő pedig már meg sem hallja!
2# Odafigyelsz a réteges öltözködésre.
Tudod, hogy nehogy megfázzon a veséd, kilógjon a hasad, felfázz, aztán majd mindenféle nőgyógyászati gondjaid legyenek! Különbség: régen mindig anyukád, vagy a nagyid szajkózta, hogy így kell öltöznöd, most pedig már megy zsigerből is. Vagyis fel sem merül benned, hogy a divat nyerjen az egészséggel szemben.
3# Ha vendégeket hívsz, távozásuk előtt mindig csomagolsz nekik némi útravalót.
Pont, mint anyukád, mielőtt haza indulnál: „vigyetek egy kicsit ebből a...!”
4# Nevelő céllal akarsz felszólalni.
Legszívesebben rászólnál azokra az emberekre az utcán, tömegközlekedésen, és gyakorlatilag bárhol, akiknek véleményed szerint nem odaillő a viselkedésük. Különbség: nehezen állod meg, de nem teszed, mert attól tartasz, hogy esetleg következményei lehetnek.
5# Nálad „mindig minden van”.
Vagyis, akár elutaztok, akár csak összeültök a barátokkal, de csak ha a munkahelyeden tartózkodsz is: a te táskád egy túlélő készlet! Hiába, minden eshetőségre fel kell készülni, nem? Éhség, sebesülés, fejfájás, gyomorégés, vagy leszakadt gomb: mi az neked?
6# Olyasmit csinálsz, amivel korábban nem értettél egyet, ...de mégis
De mégis, mintha most már az tűnne ésszerűnek! Bizonyos kor után már te is másként látod ugyanazt a dolgot, mint évekkel korábban. Néha még az is kicsúszik ilyenkor a szádon, hogy „anyámnak/apámnak igaza volt”.
7# Baromi nehezen engedsz az elképzeléseidből.
Mintha kicsit rugalmatlanabb lennél mostanában! Á, dehogyis, csak annyi minden változik, és különben is, mások nem akarják megérteni a te álláspontodat!
8# „Tiszta anyád vagy!”
Egyre gyakrabban hallod ezt a mondatot olyan idős hölgyek szájából, akik annyi idősen is ismerték az anyukádat, mint amennyi most te vagy.
9# Inkább hallgatod a régi zenéidet, mint ezeket a mostani csörömpöléseket.
Az egy dolog, hogy már jó ideje elvesztetted a fonalat a zenei élet aktualitásaival kapcsolatban, és már csak a gyerekedtől, unokahúgodtól, keresztgyerekedtől tudod, hogy mi most a menő... De hogy folyton retrónak számító összeállításokat hallgass!
10# Fene tudja miért, de van kedved a konyhában sürögni-forogni.
Őszintén jól esik megsütni egy süteményt, megfőzni egy ebédet, és örülni, ha látszólag másoknak is ízlik a főztöd. Ettől teljesen be tudsz lelkesedni.