Milyen a jó párkapcsolati kommunikáció?

Egy párkapcsolatot nem csak a megcsalás, a megszokás vagy a szex hiánya tehet tönkre. Gyakori, hogy a rossz kommunikáció az, ami az eltávolodást, a veszekedéseket és végül a szakítást eredményezi.

De milyen a jó kommunikáció? Mindenképpen rendszeres, vagyis fontos, hogy mindkét félnek legyen rá igénye - és persze ideje is –. Másik ismérve, hogy kölcsönös: ne csak én mondhassam el a gondolataimat és beszélhessek az engem foglalkoztató dolgokról, a vágyaimról és a szükségleteimről, hanem ugyanúgy legyek értő hallgatósága a partneremnek, mint ő nekem.

Szerencsére a kommunikációs készségünk fejleszthető és ha közösen dolgozunk rajta a párunkkal, sokkal közelebb kerülhetünk egymáshoz. Tulajdonképpen minden párkapcsolat két idegen találkozásával kezdődik, össze kell csiszolódni, „meg kell tanulni egymást”, meg kell ismerni a másik kifejezésmódját, gesztusait és szokásait. Hiszen mind más közegben nőttünk fel, és személyiségünk is egészen különböző lehet, így ami az egyikünknek természetes, az a másikat zavarhatja. Egy azonban biztos: a párkapcsolati kommunikációval minden párnak érdemes foglalkoznia, megfelelő kommunikációval ugyanis rengeteg konfliktust és félreértést lehet megspórolni.

Mérgező mondatok a párkapcsolatban

Lehet, hogy fáradt vagy és ideges, mert a munkahelyeden problémák vannak vagy összevesztél a legjobb barátnőddel, de ez soha nem lehet indok, hogy hazaérve „beleszállj” a párodba! Mint ahogy számára sem lehet a stressz mentség, hogy elkezdjen veled kiabálni, netán olyan dolgokat vágjon a fejedhez, amelyekkel megbánt.

Persze van, amikor elfogy a türelmünk, és olyan mondatok hagyják el a szánkat, amelyeket később megbánunk. Sajnos mi hiába tudjuk, hogy nem úgy gondoltuk, amit mondtunk, az attól már elhangzott és rosszul eshet a párunknak. A párkapcsolati kommunikációban tehát figyelnünk kell a kimondott szavakra! A következő mondatokat pedig még véletlenül se mondogassuk!

„Szánalmas vagy”

Ezzel a mondattal csak megbántani lehet a másikat, mert egyetlen, negatív tulajdonsággá egyszerűsíti le az embert ahelyett, hogy értékelné és észrevenné, hogy mennyi pozitív tulajdonsággal is rendelkezik! Hibátlan ember nem létezik, biztosan neked is van gyengeséged, amiért a párod nem rajong. Ám ha szeret és kellően intelligens, nem dörgöli állandóan az orrod alá. Mennyivel jobban hangzik, ha ilyen szituációkban azt mondod: „nem tetszik, ahogy kezelted ezt a helyzetet”, majd pedig kifejted, mi volt az, ami zavart a viselkedésében. Mert a lényeg, hogy elérd, ne csinálja többet a téged idegesítő szokását és erre sokkal több esélyed van, ha nem csupán nekiesel, hanem őszintén elmondod, miért viseled nehezen. Gondolj bele, neked hogyan esne, ha folyton a negatív tulajdonságaidon élcelődne a párod!

„Már megint túlreagálod/ Te megőrültél”

A gaslighting az érzelmi bántalmazás és manipuláció egy olyan formája, amikor az áldozat saját magáról alkotott képe, önmagába vetett hite kerül ostrom alá. A bántalmazó folyamatosan olyan szituációkat teremt, amelyben a másik szép lassan elveszíti az önbizalmát, az önértékelését és az identitását. A cél minden esetben az, hogy az áldozat saját józan ítélőképességében, emlékezetében megrendülve végül a bántalmazó fél valóságát fogadja el sajátjának, s a másik így kerüljön hatalmi helyzetbe. Ennek hosszú távú eredménye: egy önmagában elbizonytalanodott, kételkedő és labilis partner, akit úgy lehet rángatni, mint egy marionett bábut.

A „te megőrültél” vagy a „megint túlreagálod” tipikusan gaslighting mondatok, melyek azt akarják elhitetni a másikkal, hogy az általa felhozott probléma csak a fejében létezik. Mit érdemes mondani helyette? A szakértő szerint például azt, hogy „Látom ez a szituáció felkavart, ezért most nem biztos, hogy reálisan látod a helyzetet.” Vagyis a konstruktív válaszreakció mindig sokkal célravezetőbb, mint a manipuláció.

„Mi lenne veled, ha én nem lennék! / Nem érdemelsz meg engem”

A toxikus kapcsolatok egyik jellegzetessége, hogy az egyik fél többre tartja magát a partnerénél és ennek rendszeresen hangot is ad. A „nem érdemelsz meg engem” és hasonló típusú kijelentésekkel azt üzenjük a partnerünknek, hogy kevesebbet ér, mint mi. Nem csoda, ha sérti az önérzetét és az önbecsülését! És bár a szakértő szerint az őszinteség fontos, de az is, hogy ne legyen megvetés a felek mondandójában.

Forrás1; Forrás2

Kíváncsi vagy, melyek a toxikus párkapcsolat ismérvei? A galériára kattintva megtudhatod!