Amikor már a hazugságot is igazságnak hiszed: A gaslighting 7 szintje a párkapcsolatban
„Ha egy hazugságot gyakran ismételgetsz, egy idő után igazságnak fog tűnni.”- állítja egy mondás és az érzelmi manipulátor pont erre hajt. A gaslighting az érzelmi bántalmazás és manipuláció egy olyan formája, amikor az áldozat saját magáról alkotott képe, önmagába vetett hite kerül ostrom alá. A bántalmazó folyamatosan olyan szituációkat teremt, amelyben a másik szép lassan elveszíti az önbizalmát, az önértékelését és az identitását.
A cél minden esetben az, hogy az áldozat saját józan ítélőképességében, emlékezetében megrendülve végül a bántalmazó fél valóságát fogadja el sajátjának, s a másik így kerüljön hatalmi helyzetbe. Ennek hosszú távú eredménye: egy önmagában elbizonytalanodott, kételkedő és labilis partner, akit úgy lehet rángatni, mint egy marionett bábut.
A módszer neve az 1944-es Gaslight (Gázláng) című filmből származik, melynek története szerint egy házaspár női tagja, Paula hatalmas vagyont örököl és férjével, Gregoryval új helyre költöznek. Egy házba, ahol különös dolgok történnek: Paula furcsa hangokat hall, a gázlámpák fénye olykor elhalványul. Miközben mindez tényleg valóságos, a férj azt próbálja elhitetni a feleségével, hogy csak a fantáziája játszik vele és hogy megőrült. Persze mindennek a célja, hogy Paulát őrültnek nyilvánítsák és Gregory rátehesse a kezét a hatalmas örökségre.
Senki sem születik gaslighternek, a bántalmazó egyszerűen megtanulja élete során, miután rájött, hogy működik a stratégia, de az is lehet, hogy családi mintát visz tovább. Többnyire erről sem tud: azt hiszi, ő csak „őszinte”, még „ha nyers és egyenes is”, a legtöbbeknek pedig legfeljebb azért nem tetszik „a stílusa”, mert ő bizony „megmondja, mi a helyzet”. A bántalmazó egyik nagy trükkje, hogy nem csak megkérdőjelezteti a másik józan ítélőképességét, de hozzáteszi azt is – nyilván nem ilyen nyíltan –, hogy „örülj, hogy velem vagy és megmutattam neked, mekkora a baj a fejedben”.
Hogyan ismerheted fel, hogy egy érzelmi manipulátorral élsz együtt?
- Folyamatosan emlékezteti a másik személyt a hibáira.
- Gyakran bizonytalanít el és kelt szorongást másokban.
- A közelükben mindig van valamilyen feszültség.
- A manipulátor áldozata nem tudja szabadon kifejezni magát.
- Nehezen fogadja a kritikát, nem látja be a hibáit, a fókuszt mindig a másik személyre tereli.
- A mellette élők sokat kérnek bocsánatot, kezdik megkérdőjelezni azt, amit gondoltak.
- A másik személy mindig tőle várja a megerősítést.
- Az áldozat próbálja eltitkolni a bántalmazást és kifogásokat keres a gaslighter számára.
- A vele élő úgy érzi elakadt, és egyedül maradt.
Számtalan tanulmány született már az érzelmi manipulációról és annak romboló hatásairól. A téma egyik nagy szakértője, Preston Ni könyvet is írt erről a pszichológiai jelenségről – How to Successfully Handle Gaslighters and Stop Psychological Bullying címmel - és a gaslightingnak hét szintjét különböztette meg.