Ez a cikk az Éva Magazin 2013-as 12. lapszámában jelent meg először: „A tehetség eget kér" címmel. Tudtad, hogy korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

Tehetségesnek tekinthetők, akik kiváló (mentális, motivációs, kreativitási) adottságaik alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet valamely területén. Simán megtörténhet azonban, hogy a világ legtehetségesebb embere teljes ismeretlenségben éli le az életét, s talán még ő maga sem tud róla, hogy adottságai alapján jóval többre hivatott. Fuszek Csilla, az Európai Tehetségközpont vezetője szerint a tehetségbarát társadalmi környezet, a kreatív klíma legalább olyan fontos, mint a jó adottságok. Megfelelő lehetőségek nélkül nem bontakozik ki a tehetség. Egy nyilvánvaló példával élve: a jó magnak sem mindegy, milyen földben vetik el, hát még, hogy mennyi víz éri, hány kártevő szállja meg vagy idejében leszüretelik-e a termését. És akkor a szerencsefaktorról még nem is beszéltünk... Szakértőnk segítségével összeszedtük, mi minden szükséges ahhoz, hogy a tehetség érvényesüljön.

1. TEHETSÉGBARÁT CSALÁD

Ugyanannyi tehetséges gyerek születik hátrányos és jó szociális körülmények között élő családokba, de egy hátrányos, pláne halmozottan hátrányos helyzetű családban a tehetség sajnos jóval nehezebben fog kibontakozni. Hisz mi van akkor, ha egy potenciális zongoratehetség sosem ülhet le a hangszerhez, mert otthon nem tartják fontosnak, hogy megismerkedjen vele, és eszükbe sem jut beíratni zongoraórára? Egyáltalán, honnan tudjuk, hogy miben volnánk igazán tehetségesek, ha gyerekkorunkban nem a megfelelő hatások értek volna minket? Fuszek Csilla szerint a legfontosabb, hogy a szülők folyamatosan figyeljenek a gyerek igényeire, érdeklődésére, és ezekre válaszoljanak is. Szerencsés, ha egy gyerek sok mindenben kipróbálhatja magát, mert akkor előbb-utóbb meglátszik, hogy melyik terület érdekli komolyabban. Bizonyos művészeti és sporttehetségeknél kiemelten fontos a korai felismerés, hogy idejében megkezdődhessen a célzott fejlesztés. „Lehet, hogy egy matematikai tehetségnek elég, ha a középiskolában fedezik fel, egy leendő hegedűművésznek viszont nincs ennyi ideje” – magyarázza a szakértő. Egyébként már egészen kis korban, a játék során tanúsított viselkedés, érdeklődés alapján is sok minden megjósolható a jövőre nézve, de persze semmi sem szentírás.

2. TEHETSÉGBARÁT ISKOLA

A Magyarországon a tehetségtámogatás úttörőjeként számon tartott Csermely Péter szerint egy tehetség életútjában három kiemelkedő szakasz van. Az első az óvoda és az általános iskola első osztályai. Ha itt sérül a játékosság és a kreativitás, a tehetség gyakran odavész. A második kiemelt fázis a középiskola vége, az egyetem eleje. A harmadik, legkritikusabb szakasz pedig a tehetség hasznosulása a társadalomban. Az iskolák jelentős hányada sajnos csupán az intellektuális tehetségekre nyitott, egy kiváló képzőművész vagy egy rátermett vívó még mindig nehezen tud érvényesülni az iskolapadban. Kicsit sarkítva azt is mondhatjuk, hogy az iskolában nem elég tehetségesnek lenni, annak is kell látszani. Pedig általában nem a tipikus „tanár kedvence” gyerekek hivatottak nagy dolgokra az életben. Ha valakinek a tehetsége magatartászavarral, hiperaktivitással,szabadszájúsággal párosul, akkor egyenesen az osztály réme lehet belőle, pedig talán csak unalmában rosszalkodik, és célzott fejlesztéssel csodákat művelhetnének vele az osztályteremben is. „A tehetség ritkán tör utat, sokkal gyakoribb, hogy keresni kell, fejleszteni és »felépíteni«. Az igazi munka csak a felfedezésük után kezdődik” – mondja szakértőnk. Több módja van ennek: a gyorsítástól (osztályléptetés) a kiemelésen (magántanuló) át a dúsításig (iskolán kívüli fejlesztés). Szerencsére egyre több tehetségpont jön létre szerte az országban, azzal a céllal, hogy egyre több tehetség tudjon érvényesülni.

3. TÁMOGATÓ KÖZEG

A tehetség sokszor magányos, különc, kirekesztett, meg nem értett. Pedig támogatás nélkül (család, tanárok, mentorok, barátok, kortársak, párkapcsolat) sokkal nagyobb az elkallódás veszélye. Fontos, hogy valaki higgyen bennük ahhoz, hogy ők is higgyenek magukban. Hogy legyen miért, kiért tehetségesnek lenniük.

4. JÓKOR, JÓ HELYEN

„Meg kell találni, meg kell érezni a lehetőségeknek egy olyan kivételes ablakát, amelyik pontosan akkor nyílik meg, amikor a tehetség odaérkezik. Ha valaki milliomos akar lenni a Szilícium-völgyben, akkor nagyon fontos, hogy az illető mikor születik, ha pedig sikeres pilóta akar lenni, akkor nagyon számít, hogy hol születik” – vallja Malcolm Gladwell, a Kivételesek – A siker másik oldala című könyv szerzője. Hazai pályára vetítve a példázatot: az 1950-es években hiába szeretett volna valaki vállalkozni, nem volt lehetősége rá. Ő rosszkor volt rossz helyen. Az is óriási kihatással van az egyén sorsára, hogy idejében felismerik-e a tehetségét és fejlesztik-e, vagy későn ismerik fel és már nem fejleszthető.

5. SZORGALOM ÉS GYAKORLÁS

Ha az Apple vagy a Microsoft megalapítója tizenéves korában nem programozott volna éjt nappallá téve, ha a kis Mozart nem töltött volna játék helyett minden órát a zongoránál, kivételes tehetségük ellenére ma nem ismernénk egyikük nevét sem. A gondolatsor szintén Malcolm Gladwell könyvéből származik. A tehetségben munka van: 5–10 ezer óra gyakorlás kell a kiválóság eléréséhez. A tehetségre hajlamosító tulajdonságok ugyanis csak rengeteg munka árán válnak valódi értékké. „A kivételes érték létrehozásához kivételesen sok felkészülés és munka szükséges. A tehetséget tehát nemcsak megállapítani kell, hanem folyamatosan fejleszteni is, mert különben elvész” – mondja Fuszek Csilla.

6. MOTIVÁCIÓ ÉS KITARTÁS

Tegyük fel, hogy ezekből a feltételekből valamennyi fennáll. És mi van akkor, ha egy tehetséges tanuló hirtelen teljesen más iránt kezd érdeklődni, és minden unszolás ellenére abbahagyja a kitartó munkát? Lehet, hogy csalódott, hogy elhagyta a türelem, de az is lehet, hogy semmi nem történt, csak elment a kedve az egésztől. Van ilyen, nagy az elkallódás veszélye. Némi reményre az ad okot, hogy a tehetséges ember „wow élménye” (az elme működésének az az állapota, melyben az ember teljesen elmerül és örömét leli a tevékenységében-Csíkszentmihályi Mihály) sokkal magasabb és intenzívebb, mint a kevésbé tehetségeseké. Aki képes megélni az örömnek ezt az élményét, az jó eséllyel nem fog elkallódni. De ehhez meg is kell tapasztalnia egyszer.

7. ANYAGI ÁLDOZATOK

Kár szépíteni, a piszkos anyagiak is közbeszólhatnak. Persze nem mindegy, hogy milyen tehetséggel áldott meg valakit a sors: bizonyos területeken kevesebb anyagi ráfordítás is elegendő, de mit csináljon egy tehetséges teniszjátékos, akinek fejlődéséhez felszerelés és nemzetközi versenyek kellenek, vagy egy festő, akinek vászonra, ecsetre, palettára és kiállításra van szüksége az előbbre jutáshoz? „A tehetségpont hálózat ebben is igyekszik segítséget nyújtani. Például hangszer vagy eszköz kategóriában is pályázhatnak iskolák és egyre szélesebb a tehetségközpont külföldi kapcsolatrendszere is. Személyre szabott segítséget is ki tudnak okoskodni azoknak, akik felkeresik őket” – tudtuk meg Fuszek Csillától.

8. TEHETSÉGBARÁT TÁRSADALOM

Ez szorosan összefügg a fent taglalt problémakörök mindegyikével. Hány művészt nem értékeltek a saját korában, hányan írtak az asztal - óknak egész életükben? A haláluk után aztán utcát neveztek el róluk, szobrot állítottak nekik és tankönyvben tanítják őket. De hányról nem is tudunk egyáltalán? És hányan lettek sikeresek másutt, a világban szétszóródva? Lehet valaki nagyon tehetséges, ha egy adott időszakban nincs rá szüksége a társadalomnak, fennáll a veszély, hogy tehetsége soha nem fog realizálódni.

9. SZERENCSE

„Emberi kapcsolatok, találkozások, hatások és ellenhatások sokasága vezet a tehetség kibontakozásához. Nincs bombabiztos, kipróbált recept, minden egyes életút más. A tehetség nem gép, amibe bedobjuk a legjobb hozzávalókat, aztán kijön a végeredmény” – figyelmeztet a szakértő. Egy sportoló bármikor megsérülhet, egy rendezőtől megvonhatják az anyagi támogatást, így nem készül el a sorsdöntő film, és így tovább. Ilyenkor is nagy szükség van a család, barátok, segítők támogatására, akik egy kudarc után segítenek talpra állni.

ÉS VÉGÜL

Nem elég tehetségesnek lenni, a tehetséget pénzre is kell tudni váltani. Vagy legalábbis nem árt, ha a nagyra hivatott embernek nem csak a hobbija marad az, amihez igazán ért és amit szívesen csinál. Senki sem arról álmodik, hogy miközben kiteljesedik valamiben, a fogához kelljen vernie a garast. Ismerjük jól a megélhetésükért küzdő művészek példáját, de a környezetünkben is biztosan tudunk olyanokról, akiket családjuk, baráti körük támogat, esetleg főállásban más munkát végeznek. „A tehetség nemcsak adomány, hanem felelősség is, amely mind a tehetséges emberre, mind az őt segítőkre, a környezetre, végső soron a társadalomra felelősséget ró. Sok embernek van tehetsége valamilyen művészeti ágban, de csupán öt százalékuk tudna megélni belőle.” Jó példa erre a temérdek tehetségkutató műsor: hiába a sok tehetség, az ország nem tud például ennyi énekest eltartani. Persze a siker nem csak pénzben mérhető, sőt. Az igazi siker a szabadság: az alkotás, az önmegvalósítás szabadsága. A tehetség tehát lehetőség. A tehetséget kibontakoztatni pedig egy folyamat eredménye. Nem állítjuk, hogy a sikerhez elengedhetetlen az öszszes fent említett tényező együttállása, de jó, ha minél több megvan hozzá. Az érvényesülés még akkor sem garantált. Az egyre bővülő tehetséghálózat küldetése a tudásmegosztás és a tehetség realizálása. A cél pedig az, hogy mind kevesebb tehetség kallódjon el, s hogy megtalálják azt a foglalkozást, ami őket boldog emberré, a társadalmat pedig gazdagabbá teszi.