Kalandok a szomszédban: Szlovénia télen

Borítókép: Kalandok a szomszédban: Szlovénia télen
Mesebeli hegyek, tavak és persze a tengerpart – télen sem szabad kihagyni!

Télen tengerpartra menni? Olyan tengerpartra, ahol nincs 30 fok és nem lehet bikiniben napozni? Jogos lehetne a kérdés, csak épp nem Szlovénia esetében!


Fotó: Éva magazin

A tengerben fürdeni ugyan biztos, hogy nem tudunk, de ne gondoljuk, hogy télen már nem is érdemes felkeresni a fővárostól csupán egy órányira fekvő szlovén riviérát. Mintha ellensúlyozni akarták volna az alig 47 kilométer hosszú part rövidségét, olyan sok szép természeti és kulturális látnivaló került ide. Az olasz Velence hangulatát érezhetjük a korábban a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozó középkori városkák utcáin sétálva. Koper főterén, - ami még ma is Tito tábornok nevét viseli - nézzük meg a lenyűgözően csipkézett gótikus Prétori palotát, majd fényképezkedjünk a legnagyobb télben is pálmafás sétányon.


Koper: Tito tér
fotó: webmink, flickr.com

A nyáron nyüzsgő Pirán ilyenkor is hangulatos: legalább nem bánjuk a kanyargós utcácskákon felfelé vezető sétát a Szent György székesegyházhoz. Innen csodálatos kilátásunk lesz a város híres zeneszerző szülöttéről, Tartiniről elnevezett ovális alakú barokk térre. December 20-tól január elejéig a városka 8 templomában 8 különböző művész betlehemi jelenetét nézhetjük meg.


Piran városa, Szlovénia
Fotó: traveljournals.net

Pirán főterén a helyi sómezőről származó sókülönlegességeket vehetünk ízléses zsákocskákban. Mellette a csokiboltban az édesszájúak mindenféle fajtájú és formájú csokoládét találnak.

Nos, reméljük rövidke kis ízelítőnkből már kedvet kaptatok, hogy átruccanjatok a szomszédba! További téli tippek Szlovéniához – lapozz!Bon voyage!

Ha olyan országot kérnénk ajándékba, melynek fenséges hegyvonulatai, zubogó folyói, kellemes tengerpartja és varázslatos városkái vannak, akkor bizonyára Szlovéniát kapnánk. Fogadjuk szeretettel ezt a meglepetésországot, ahova néhány óra alatt kényelmesen eljuthatunk.

Szlovénia városai elég nagyok ahhoz, hogy sok érdekes látni- és tennivalót kínáljanak, és elég kicsik ahhoz, hogy megőrizzék történelmi bájukat és könnyen be lehessen járni őket.Mindegyiknek külön karaktere, legendája van, és a környékük sem marad el mögöttük.

Városról városra
A Dráva-parti Maribor a második legnagyobb szlovén város. Itt ne csak forralt borral tartsuk magunkat melegen, hanem látogassunk el a világ legrégebbi, Guinness-rekorder szőlőtőkéjéhez, ami 400 éve terem gyümölcsöt. Egy borház falára kúszik fel, ahol mindennap 10–18 óráig borászati kiállítást nézhetünk meg, borkóstolón vehetünk részt és kedvezményes áron vásárolhatunk.

Az ország legrégebbi városa, Ptuj szép állapotban megmaradt középkori városmagjának minden háza műemlék. Sétáljunk fel a macskaköves utcákon a reneszánsz várkastélyhoz, s Szlovénia legjobb néprajzi kiállításán tekintsük meg a fegyvergyűjteményt, azeneszerszámokat, a kellékeket a feudális életből.

Ide tél végén is érdemes ellátogatni, hiszen februárban a város igazi karneváli hangulatba kerül, amit az ijesztő vagy vicces maszkot viselő emberek (kurentek) után Kurentovanjének neveznek.
Celje nemcsak a hercegek, hanem a gyerekek városa is: itt működik ugyanis Szlovénia egyetlen Gyerekmúzeuma, ahol Herman, a róka idegenvezetésével a kölykök játékosan ismerhetik meg a történelmet és a bennünket körülvevő világot. Decemberben, az adventi fesztivál alatt ráadásul a város romantikus utcáin is mesehősök elevenednek meg.
A Száva mentén fekvő Kranj szépen megmaradt középkori városkája önmagában is magával ragadó, de a kalandozást a város alatt is folytathatjuk. A második világháború alatt óvóhelyként szolgáló föld alatti alagutak labirintusát bejárva megnézhetünk egy színvonalas ásványkiállítást és átélhetünk egy szimulált légi támadást. Kedden és pénteken délután ötkor, hétvégén délelőtt tízkor tartanak vezetett túrát. Február 8-án előadásokkal és különböző programokkal elevenedik meg a 19. század művészvilága Szlovénia leghíresebb költője, France Prešeren tiszteletére, aki ebben a városban született.

Víz mellett
A képeslapszerű Bled, türkizszínű taván Szlovénia egyetlen szigetével, rajta elbűvölő barokk templommal, a háttérben hegyekkel, nem csak a fotósok számára kihagyhatatlan. A legenda szerint akinek pontosan háromszor sikerül megkongatnia a kápolna harangját,

annak teljesülni fog a kívánsága. A tó fölé magasodó sziklaszirt tetején trónoló meseszerű vár zegzugait a gyerekek is élvezni fogják. Itt még ma is működik egy Gutenberg idejéből származó nyomdagép – szuveníreket gyárt a látogatóknak. Karácsonykor maga a Télapó szeli át szánjával a várost, az események fénypontja pedig december 25-én jön el, amikor a tó vizén rendezett látványos előadáson megelevenedik a harang elsüllyesztésének legendája. (bled.si)

Vízben
Séta vagy hócsata után jólesik ellazítani tagjainkat a 16 színvonalas termál- vagy élményfürdő valamelyikében. A legnagyobb ilyen komplexum az ország délkeleti határánál, afővárostól csak 100 kilométerre a Terme Čatež hatalmas belső medencékkel, csúszdával és trópusi hangulattal (terme-catez.si). Nagyon közel a magyar határhoz, aTerme 3000-ben a fekete termálvíz jótékony hatásait élvezhetjük (terme3000.si). APannon-tenger hagyatékát olaj után kutatva teljesen véletlenül fedezték fel a 20. század közepén. A sós, kicsit olajos illatú víz akár 72 fokos is lehet és immunerősítő hatású. A 31 kinti és benti medencében, valamint a csúszdaparkban azonban másfajta vízben is pancsolhatunk.

Hasznos
Távolság: Budapest–Ljubljana 460km, nagyjából 4 és fél óra 7 napos autópálya-matrica: 15 euró (megvehetjük a magyar határ utáni első benzinkútnál vagy az Autoclub itthoni képviseleténél)
Pénznem: euró

Jégvarázs
Ha nem lesz túl enyhe a tél, Kranjska Gorán az eszkimófaluban igazi jégkunyhóban szállhatunk meg. Az eskimska-vas.si/en oldalon érdemes figyelni, hogy mikor nyitnak.

Barlangban
Ha nem szeretnénk kitenni magunkat az időjárás szeszélyeinek, irány valamelyik barlang, ahol biztosan nincs se eső, se hó, se szél. Szlovénia karsztvidékének jelentőségéről csak annyit, hogy a jelenség a szlovén Kras régió után kapta a nevét több nyelven is. Eddig összesen 8000 barlangot fedeztek fel, ebből 20 látogaható. A Postojna-cseppkőbarlangnál télen még csak sorban sem kell állnunk ahhoz, hogy egy kisvasúton leereszkedjünk a barlang belsejébe, majd egy kényelmes sétaúton bejárhassuk és megcsodálhassuk az elénk táruló szebbnél szebb termek cseppkőformációit. A téli hónapokban 10-kor, 12-kor és 15 órakor indul csoport (postojnska-jama.eu). Innen már nincs messze a kocjan barlangrendszer, ami az UNESCO világörökség-listáján is szerepel (park-skocjanske-jame.si). A Reka folyó ugyanis egész hosszan folyik a barlangban, ami ritka jelenség. Akiépített túrautat egy korábbi árvíz után magasabbra tették, de így is jól hallható a folyó zubogása, a kijáratnál pedig békés denevéreket láthatunk. Télen vasár- és ünnepnapokon vannak a vezetések 10, 13 és 15 órakor.

Havon és folyóparton
Ha Szlovénia és tél, akkor nem hagyhatjuk említés nélkül az ország kiváló, jól karbantartott, hóágyúzott síterepeit. 3-4 órás utazás után akár egy sima hétvégén is jót síelhetünk, és mindenhol rengeteg programot kínálnak a család nem síelő tagjainak is. A hazánkhoz talán legközelebb eső terep, a Mariborsko Pohorje családok számára is ideális, a gyerekeket síóvoda várja. Kranjska Gora hatalmas téli sportcentrummá fejlődött, ahol műlesiklásból évente rendeznek világkupafutamot. Itt a legpezsgőbb az éjszakai élet is. az ország egyetlen 2000 méter feletti síparadicsoma, innen Olaszországba is át lehet síelni. , Szlovénia legnagyobb összefüggő pályarendszere közel van Ljubljanához, így a sízést egy kellemes városlátogatással is egybeköthetjük.

Ljubljanát amúgy is érdemes decemberben felkeresni. Ilyenkor kap helyetmelegfilmfesztivál, ami a legrégebbi ilyen típusú rendezvény Európában. 3-ától 16-áig Közép-Európa legjobb mutatják be számos kísérőrendezvénnyel. A várost már december elején gyönyörűen feldíszítik, és a Ljubljanica folyó mentén, valamint a piactéren egymást érik a színvonalas portékát kínáló árusok.

Szöveg: Kádár Tímea,Fotó: Éva magazin / Klemen Kunaver, Marko Petrej, jure fundak/www.slovenia.info, Europress, Pinterest