Kritika: az új Joker-film egyáltalán nem hasonlít a korábbiakra

Borítókép: Kritika: az új Joker-film egyáltalán nem hasonlít a korábbiakra Forrás: Intercom/Joker
Az új Joker-film egyáltalán nem hasonlít arra, amiket eddig láthattunk. Kritikánkból kiderül, milyen lett Joaquin Phoenix főszereplésével a 2019-es változat!

Ez a cikk a joy.hu-n jelent meg először.

Egy biztos: idén Halloweenkor elég sok Joker jön majd szembe velünk az utcán, az Instagramon és a beöltözős partikon. A héten érkezik ugyanis a mozikba a legújabb Joker-film, ami elrugaszkodik a korábbi feldolgozásoktól, és nem mérgező vegyianyagok váltják ki a karakter tébolyultságát, hanem a társadalom, a körülmények, az emberi kegyetlenség. Itt nincs Batman, de van Bruce Wayne, nincsenek különleges képességű szuperhősök, de Gotham létezik: és bár egy fiktív városról van szó, a problémák, az emberek jelleme annál valósabb.

Adott Arthur Fleck, a férfi, aki nappal bohócként dolgozik, esténként pedig arról álmodozik, hogy egy nap majd standupos lesz. Már az első percekben egyértelműen látszik, hogy mentális gondokkal küzd: ezek közül az egyik, hogy nem képes abbahagyni a nevetést, és erről még egy kártyája is van, amivel jelzi a környezetének, hogy nem szándékosan csinálja, de tény, hogy nem csak a fejében léteznek problémák. A város egyaránt megőrült, a szemétszállítók tüntetése miatt kupacokban áll a sok hulladék az utcákon, az embereknek nincs pénzük, de még csak egy kevés empátia sem szorult beléjük. A szegényeket semmibe veszik, a vezetőség sokszor csak "bohócok"-ként hivatkozik rájuk, és senki sem akar segíteni rajtuk. Ezért aztán mindenki ideges, ellenséges, és bár Arthur senkinek sem ártott, (egyelőre...) mégis állandóan belekötnek, és megverik ok nélkül. Szalmaszálakba kapaszkodik, de az állam megvonja tőle a pszichológust, majd a gyógyszeres kezelést is, és nem marad más az életében, csak az anyja, akit otthon ápol, és akivel együtt nézik esténként Murray Franklin műsorát. Ekkor toppan be az életébe az egyedülálló anyuka, aki a szomszédjában lakik, és aki láthatóan elfogadja őt, sőt, még kedveli is a furcsa figurát.

Forrás: Intercom/Joker

Az igazi problémák, (és az ok, amiért R-besorolást kapott a film) ott kezdődnek, amikor Arthurt megtámadja a metrón három gazdag, elit srác, mintegy szórakozásból. Arthur pedig életében először kiáll magáért, fegyvert ránt, és kegyetlenséggel megöli őket. Ekkor kezdődik meg egy karakterfejlődés (nem éppen pozitív irányba), és a film fokozatosan bontakozik ki a tetőfokáig, ami kétségkívül az utolsó 20 perc lesz.

Forrás: Intercom/Joker

De ne készülj gyors, akciódús jelenetekre, hiszen a Joker film kétségkívül a drámára, az érzelmek megélésére, egy depresszív, mentálisan sérült, magára hagyott ember lelkivilágára helyezi a hangsúlyt. Nincsenek harci jelenetek, lövöldözések, látványos menekülések, helyette viszont itt van Joaquin Phoenix, aki lehengerlő alakítást nyújt. Olyannyira élethűen hozza a tébolyult figurát, hogy amikor belenéz a kamerába az első percekben, szinte kényelmetlenül érezzük magunkat, és azt várjuk, mikor veszi le rólunk a szemét. Nehéz eldönteni, hogy szeretjük-e ezt a karaktert, vagy utáljuk, néha sajnáljuk, máskor szekunder szégyenérzetünk támad, de ahhoz kétség sem férhet, hogy a készítők a legjobb színészt találták meg a szerepre. A bántalmazottból lesz bántalmazó, de vajon vele van a gond, vagy a körülmények hozzák ki belőle a szörnyet?

Forrás: Intercom/Joker

Ráadásul nagy előnye a filmnek, hogy bár nem készülünk fordulatos sztorira, sem pedig különös csavarokra, azért mégis sikerült meglepetést okoznia a cselekménynek (erről nem is mondunk többet). Ami viszont talán kevésbé jön át, az a film valódi üzenete, tekintve, hogy nem elég egyértelmű, mit is szeretne ezzel a sztorival elérni. Itt van egy társadalom, ahol látszólag mindenki rossz. Mindenki gonosz, nincs egyetlen pozitív karakter sem, aki legalább egy kicsit egyensúlyba próbálná hozni a mérleget. Az emberek gúnyt űznek egymásból, bántják a gyengébbet, és emiatt nehéz sajnálni bárkit is, hiszen úgy érezzük, itt senki sem ártatlan. Kicsit mintha azt üzenné a cselekmény, hogy jó dolog fellázadni, és erőszakkal kivívni a magunk igazát, noha ez egyáltalán nincs így.

A filmet ettől eltekintve érdemes megnézni, de tény, hogy aki érzékenyebb lelkületű, nehezebben viselheti az erőszakos jeleneteket, hiszen ezen a téren a készítők nem fogták vissza magukat.

Az új Joker bemutatója kapcsán elhoztunk pár érdekességet a film készítésének folyamatairól!