Aki dudás akar lenni...

Borítókép: Aki dudás akar lenni...
Miért szólnak eleve hangosan a népi hangszerek? És miért kell a dudásnak pokolra menni? Gyerekprogram-kritika.

A fenti kérdésekről (no meg a rájuk adható válaszokról) fogalmam sem volt egészen január közepéig, amikor is három zenész felvilágosított róluk népes gyerektársaságban. Rózsaszín ingben, derékra simuló széles övben, csíkos nadrágban Nikola Parov (vagy ahogy önmagát nevezte, Kolja bácsi) mesélt sok-sok humorral a legkülönfélébb hangszerekről két vidám muzsikálás között.

Egy önként jelentkező kislány belefújt a síp nélküli kavalba – nem jött belőle egy árva hang sem. (Magának Kolja bácsinak saját bevallása szerint is egy hétbe tellett, mire egyáltalán sikerült megszólaltatnia.) Színre lépett minden vonós hangszer őse, a líra – méghozzá egy gyönyörű darab, amit Géza bácsi (Orczi Géza) saját kezűleg készített. Mi, a hallgatóság, két részre osztva tapsoltunk titit és tát, így adva ritmust az ott és akkor születő improvizációnak.

Közben előkerült a duda, a derbuka, a harmonika meg a kétszólamú síp is. S míg egyik kaval dallama körbeölelte a másikét (ami az alapszólamot játszotta), észrevétlenül megfertőződtünk a vérpezsdítő balkáni zene szeretetével. Nikola Parov nemcsak született zenész, de mókás előadó is – ha még nem találkoztál vele, itt a remek alkalom!

A Müpa videója

Értékelés: 9/10
Hang-szer-szám
Zenél a világ! „Páratlan” zenék a Balkánról
Zenészek: Nikola Parov, Orczy Géza, Gera Gábor
Legközelebbi előadás: 2012. január 28. 11.00 – 12.30, MÜPA, Üvegterem
Jegyár: 1000 Ft
mupa.hu

Szöveg: Majsa Krisztina, fotó és videó: Müpa. Ez a cikk az evamagazin.hu számára íródott. Minden jog fenntartva.