Hogyan étkezzünk endometriózis esetén? Mutatjuk a legfontosabbakat!

Borítókép: Hogyan étkezzünk endometriózis esetén? Mutatjuk a legfontosabbakat! Forrás: pexels/ Engin Akyurt
Az endometriózis klasszikus definíciója szerint az az állapot, amikor a méhnyálkahártya-szövetek a méhen kívül is megtalálhatóak. A betegség ösztrogénfüggő, krónikus gyulladással jár és a fogamzóképes nők 6-10%-át érinti világszerte. Tünetei lehetnek az erős és krónikus hasi-, kismedencei fájdalom, rendszertelen vérzés, fájdalmas szexuális együttlét és a terméketlenség.

Az endometriózisban szenvedő nők életminőségét jelentősen csökkenti a betegség jelenléte. Mivel a méhen kívül megjelenő szövet ugyanolyan hormonérzékeny és követi a menstruációs ciklust, a nők hónapról hónapra tapasztalhatják a kínzó fájdalmakat a menstruáció előtt és alatt, de a fájdalmak akár idültté is válhatnak (vagyis folyamatos, a ciklustól független is jelentkezhetnek).

A fájdalmak mellett a rendellenes helyen lévő szövetekből nem tud kiürülni a menstruációs vér, ami folyamatosan károsítja a körülötte lévő szerveket, szöveteket – összenövéseket, hegesedést, rendellenes szövetburjánzásokat és krónikus gyulladást okozva. Szomorú tény, hogy általában évek telnek el, mire felfedezik a betegséget, addig ezek a nők kétségbeesetten várnak gyermekáldásra és szenvednek a gyakran borzalmas fájdalmaktól hónapról hónapra.

Sajnálatos módon a mai napig nem sikerült pontosan meghatározni az endometriózis kialakulásának okát. Az endometriózis bár nem rosszindulatú, mégis úgy viselkedik, mint egy rosszindulatú daganat. A kezelési módok között vannak gyógyszerek, műtéti eljárások, mindeközben kiegészítő terápiaként számos alternatív gyógymód lehet az endometriózisban szenvedők segítségére (pl. aromaterápia, fitoterápia, ayurveda, akupunktúra).

A fizikális kezelésen túl tanácsos pszichés segítséget is igénybe venni, mivel az endometriózis lelkileg is igen megterhelő betegség. „Emellett a táplálkozással kapcsolatos új felismeréseknek is fontos szerep jut. Ezek a módszerek remekül képesek kiegészíteni a sebészi vagy a gyógyszeres terápiát, de semmi esetre sem helyettesíthetik azokat!” – olvasható prof. dr. Koppán Miklós szülés-nőgyógyász szakorvos bejegyzésében.

Forrás: pexels/Andrea Piacquaido

A táplálkozás jelentősége endometriózisban

Az endometriózis kialakulásában és progressziójában szerepet játszó tényezők – mint a gyulladás, a rendellenes ösztrogén és prosztglandin szintek a jelenlegi kutatások szerint összefüggésben lehetnek a táplálkozási szokásokkal is, így az étrend szerves részét képezi az endometriózis integratív terápiájának. Bár az endometriózis ismeretlen háttere miatt az étrenddel kapcsolatban is leginkább a sötétben tapogatózunk, rengeteg kutatás vizsgálja a táplálkozás és az endometriózis kapcsolatát. Egyértelmű válasz még nem született, azonban három olyan sarkalatos pont van az endometriózissal kapcsolatban, amire a táplálkozással hatni lehet. Az első a gyulladás, a második az ösztrogén túlsúly, a harmadik pedig az emésztőrendszeri tünetek.

Kezdjük a végéről: az endometriózis gyakran jár együtt emésztőrendszeri tünetekkel, kifejezetten a bél érintettsége esetén. A páciensek ilyenkor gyakran IBS-hez (irritábilis bél szindrómához) hasonló tünetekről számolnak be. Ennek megfelelően az IBS-ben alkalmazott étrend segítség lehet a puffadással, hasi görcsökkel, emésztési zavarokkal küzdők esetében.

Mit érdemes kerülni?

Az endometriózissal küzdőknek ajánlott étrend egyik lényeges pontja, a gyulladást fokozó élelmiszerek, ételféleségek korlátozása. Az egyik ilyen étrendi összetevő a telített zsírok, a másik a transzzsírok, a harmadik az omega-6 zsírsavak.

A telített zsírok legfőbb forrásai a húsok, belsőségek, húskészítmények és a tejtermékek – azon belül is kiemelten foglalkoznak a kutatók a vörös húsok és ebből készült húskészítmények negatív hatásával. A növények közül telített zsírforrás a kókuszzsír és a pálmaolaj is, így ezek fogyasztását is érdemes mérsékelni.

A transzzsírok fő forrásai a bő olajban sültek, az ipari zsiradékok (margarinok, hidrogénezett növényi olajok) – legnagyobb mennyiségben általában a félkész- és készételekben, különböző édes és sós rágcsálnivalókban, édesipari termékekben, valamint a gyorséttermi ételekben találhatók meg. Természetes módon megtalálható ezeken túl a húsokban és tejtermékekben.

Forrás: pexels/Sora Shimazaki

A tejtermékek alapvető kalciumforrások és részei lehetnek egy egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásnak, azonban érdemes ebben is mértékletességet tartani és megválogatni mit fogyasztunk. A tejben és tejtermékekben található telített zsírsavak fokozhatják a gyulladást, a tejtermékek emellett fokozhatják az ösztrogéndominanciát is. Így ha nem is szeretnénk teljes mértékben kiiktatni ezeket, a tej és a tejtermékek korlátozása megfontolandó endometriózis esetén. Érdemes alacsony zsírtartalmú és natúr termékeket választani a zsíros, hozzáadott cukrot tartalmazó változatok helyett. Mérséklendő: vaj, tejföl, tejszín, görög joghurt, kemény és zsírdús sajtok. Jobb választás lehet: zsírszegény joghurt, kefír, light mozzarella és egyéb light sajtok, krémsajtok, skyr, 1,5%–os tej.

A vörös húsok és ezekből készült feldolgozott húskészítmények (szalámi-, kolbászfélék, hurka, füstölt húsok és sonkák, valamint virsli, krinolin, zsírdús felvágottak, májasok) fogyasztását összefüggésbe hozták a gyulladás fokozódásával. Ezek a termékek magas telítettzsír tartalmuk miatt ronthatnak az endometriózisban szenvedő betegek állapotán. Emellett minden egyéb állati zsír és bőr fogyasztását érdemes minimalizálni: a húsokról a látható zsírt és bőrt is ajánlott eltávolítani ételkészítés előtt. Nem ajánlott továbbá az állati zsírral (általában sertészsírral) készült feldolgozott baromfi húskészítmények gyakori fogyasztása, mint a virslik, párizsifélék sem. A túlzott húsfogyasztásabban az esetben is probléma lehet, amennyiben az nem vörös húsból történik. Minden feldolgozott húskészítményt és húsféleséget érdemes tehát mérsékelni és az étrendet minél inkább növényi alapokra helyezni, amennyiben endometriózist diagnosztizálnak valakinél.

Az omega-6 zsírsavak esszenciálisak a szervezet számára, azonban túlzott bevitelük és nem megfelelő arányuk az omega-3 zsírsavakhoz képest emelheti a gyulladást a szervezetben.

Forrás: pexels/cottonbro studio

Teljesen kiiktatni és elkerülni nem kell és nem is lehet, hiszen a legtöbb növényi olaj és olajos mag tartalmazza (pl. földimogyoró, mandula, dió, mák). Ahhoz viszont, hogy túlzó mennyiséget elkerüljük, érdemes megvizsgálni a főzéshez használt olajokat a konyhánkban. Nem ajánlott magas omega-6 tartalma miatt a napraforgó olaj, a kukoricaolaj, a szójaolaj, a repceolaj, a szójaolaj, a szezámolaj, a szőlőmagolaj, illetve a földimogyoró-, dió-, mák-, tökmagolaj sem nagyobb mennyiségben. Endometriózisban emellett érdemes mértéket tartani az olajos magokkal és magvajakkal is, mivel bár ezek nagyon sok egészségre előnyös rostot és ásványi anyagok tartalmaznak, könnyen túlzásba lehet esni az omega-6 zsírsavbevitellel kapcsolatban.

Számos kutatás foglalkozik a gluténmentes diéta hatásával endometriózis esetén. Egyes tanulmányok szerint a gluténmentes étrend csökkentheti a gyulladást és az endometriózisban gyakori fájdalmakat és az emésztőrendszeri panaszokat. Napjainkban még nincs egyértelmű tudományos bizonyíték a gluténmentes táplálkozás jótékony hatására, azonban számos tapasztalat és kutatás mutatja, hogy a gluténtartalmú ételek elhagyása enyhítheti az endometriózis tüneteit.

A gluténmentes étrendnél fontos szempont, hogy a gluténtartalmú ételeket rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban, antioxidánsokban gazdag, minél kevésbé feldolgozott alternatívákra cseréljük le, mint a köles, hajdina, quinoa, gluténmentes zab, barna rizs, amaránt. A finomított, magas keményítőtartalmú és magas glikémiás indexszel rendelkező liszteket, gabonatermékeket igyekezzünk mellőzni (pl. kukoricaliszt, burgonyakeményítő, fehér rizsliszt).

Mi a helyzet a fitoösztrogénekkel és a szójával?

A fitoösztrogének bizonyos növényekben található ösztrogén-szerű anyagok, amelyek körül óriási vita folyik. Az egyik legismertebb fitoösztrogén forrás a szója, ami aggodalomra adott okot a kutatók, szakemberek és fogyasztók körében is.

A szója fogyasztásával kapcsolatban számos kutatás vitatja a témát. A fitoösztrogének és a szója fogyasztásával kapcsolatos félelmek és tiltások mára enyhülőben vannak, bár a kép még mindig nem teljesen tiszta. Az elmúlt évek eredményei alapján elmondható, hogy a szójában található fitoösztrogének nem feltétlen erősítik az ösztrogénszerű hatásokat, sőt a szójában található izoflavonoidok antioxidáns hatásuk miatt segíthetnek a betegség javulásában.

Forrás: pexels/Neosiam

Más kutatások ennek ellenkezőjéről számolnak be, bár hozzá kell tenni, fitoösztrogének esetén nem csak a szójára kell gondolni, valójában ez egy hatalmas csoport, ami különböző növényi komponenseket foglal magába. A szójával kapcsolatos aggodalmak leginkább a génmódosítás miatt lehetnek érvényben, így szójatermékeket fogyasztva erre mindenképp érdemes figyelni. Mindazonáltal, a fitoösztrogén tartalmú növényekkel kapcsolatos kutatások még mindig kevésbé aggasztóak, mint a gyulladáskeltő állati eredetű termékek esetében (húsok és tejtermékek), hiszen a növényeknek számos jótékony hatása is érvényesül. A mértéktartás és a minőség (pl. GMO-mentesség!) tehát itt is fontos, azonban nem érdemes annyira félni, mint azt régen gondoltuk.

Ettől azonban sokkal károsabb ösztrogénszerű anyagok a xenoösztrogének, amelyek viszont agresszívabban kötődnek be az ösztrogénreceptorokhoz! Háztartásunkban és szépítkezés során ennek tudatában érdemes a lehető legtermészetesebb módszerekre törekedni és olyan termékeket választani, amelyek kevésbé károsítják a környezetünket és a szervezetünket. A xenoösztrogének forrásai a műanyagok, festékanyagok, különböző vegyszerek a tisztítószerekben, illatosítókban, kozmetikumokban, szépségápolási termékekben (pl. SLS, parabén). Válasszunk üvegedényeket vagy rozsdamentes acélt az ételek tárolásához, keressünk BPA-mentes műanyagokat, natúrkozmetikumokat és természetes tisztítószereket, illatosítókat.

Mi segíthet az endometriózis enyhítésében?

Amíg az omega-6 zsírsavak fokozhatják a gyulladást, emelhetik a prosztglandin szinteket és ezzel együtt a fájdalmas tüneteket, az omega-3 zsírsavak ezzel szemben segíthetnek csökkenteni a gyulladást a szervezetben. Az omega-3 zsírsavak forrásai a halak (pl. lazac, hering, tonhal, makréla, valamint hazai halainkban, is pl. busa, pisztráng), valamint bizonyos olajos magvak: dió, chia mag, lenmagtöret. Az olívaolaj omega-9 zsírsavakban a leggazdagabb, ami szintén gyulladáscsökkentő hatással bír.

Forrás: pexels/Rafael Barros

Zsírforrásként részesítsük előnyben az olívaolajat, olajbogyót, avokádó olajat, avokádót, esetleg a speciális célra kifejlesztett magas olajsav-tartalmaú napraforgó olajat („paleo olaj”) olajos magvak közül inkább a makadámdiót, chia magot, kesudiót, diót, őrölt lenmagot építsük be a táplálkozásunkba.

A növényi alapú étrendek alacsony telítettzsír-, magas rost- és antioxidáns tartalmuk miatt kerültek középpontba az endometriózis étrendi kezelésével kapcsolatban. A magasabb élelmirost-bevitel csökkenti a vérben keringő ösztrogénszintet, a növények különféle fitonutriens tartalma pedig a gyulladást segíti mérsékelni, ezáltal a fájdalmak is csökkenhetnek. A kutatók emellett azt is találták, hogy az egészséges növényi alapú étrend hatására a bélflórában magasabb arányban fordultak elő gyulladáscsökkentő baktériumok a „nyugati típusú”, állati fehérjében és zsírban gazdag étrendhez képest.

Szilárd bizonyítékunk van a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás pozitív egészségügyi hatásaira, többek között a polifenolok jelenléte miatt. Az endometriózisról szóló kutatások kiemelt helyen beszélnek ezen növényi komponensek előnyös hatásairól a gyulladáscsökkentéssel kapcsolatban. A színes zöldségek és gyümölcsök, valamint a hüvelyesek és teljes értékű gabonák tehát antioxidáns hatású fitonutirensek forrásaként az endometriózishoz kapcsolódó étrend egyik legfontosabb elemei. Élelmi rost tartalmuk a másik fontos tényező, ami miatt javasolt, hogy az étrend alapját, legnagyobb részét ezek a növények tegyék ki – még ha nem is történik meg a húsok és tejtermékek teljes kiiktatása.

Forrás: pexels/Felipe Cespedes

A magas rostbevitel segíthet a rendellenes ösztrogénszint csökkentésében és a bélflóra állapotára is előnyös, ami végső soron csökkentheti a gyulladást és fokozhatja az általános egészségi állapotot. Törekedjünk arra, hogy minél színesebben, minél változatosabban szerepeljenek a tányérunkon a zöldségek-gyümölcsök. Próbáljuk a szivárvány minden színét megenni!

A zöldségek és gyümölcsök esetében egy hátráltató tényező lehet: a termesztés során használt vegyszerekmaradványai sajnos xenoösztrogéneket tartalmazhatnak, ami igen erősen megzavarhatja az ösztrogénháztartás. Érdemes arra figyelni, hogy minél inkább vegyszermentes, helyi/hazai gazdálkodásokból, kistermelőktől/bio gazdáktól szerezzük be az alapanyagokat (ez igaz lehet a húsokra és a tojásra is).

Egyéb táplálkozási tényezők, étrendkiegészítők

Az endometriózis étrendi vonatkozásával foglalkozó kutatások összességében a következőkre térnek még ki:

Az ösztrogénszint csökkentésére nézve jó hatásúnak bizonyultak a különféle algák. Bár hazánkban ezeknek fogyasztása nincs benne a táplálkozási kultúrában, már egyre több helyen elérhetők étrendkiegészítő formájában, vagy például a sushi készítéséhez használt nori lapként.

A gyulladáscsökkentés szempontjából kiemelten fontos a D-vitamin adása, valamint antioxidánsként a C-, az E- és a B-vitaminok, beleértve a folsavat is. Az omega-3 zsírsavak étrendiegészítővel történő pótlása is megoldás lehet. Különböző kutatások szólnak emellett a kurkumin (a kurkuma fűszer hatóanyaga) gyulladáscsökkentő hatásáról, ami endometriózis esetén is megfontolandó.

Emellett mint az egészséges életmód alapvető komponense, a rendszeres testmozgás és a magas fizikai aktivitás, segíthet a hormonrendszert helyrebillenteni és az egészséges testúlyt megtartani.

Forrás: https://szafi-dietetikai-team.hu/endometriozis/