JoyNapok logo
Elérhető az Éva legújabb száma most JOY-napok kuponfüzettel!
0 nap 0 óra 0 perc

10 termékből legalább 3 nem azt tartalmazza, amit a címkéje állít: bio, organikus, reform szavak felárral

Borítókép: 10 termékből legalább 3 nem azt tartalmazza, amit a címkéje állít: bio, organikus, reform szavak felárral Forrás: Pexels/Any Lane
Napjainkban közel kétszer annyi csomagolt élelmiszert vásárolunk, mint tíz éve, a magyar lakosság túlnyomó többsége azonban nem érti azt, amit a címkén olvas. Persze erről nem csak mi tehetünk: a gyártók mindent megtesznek, hogy hangzatos állításokkal a lehető legjobb színben tüntessék fel a terméküket.

Ez a cikk az ÉVA Magazin 2013. évi 7. lapszámában jelent meg először „Hazudnak az élelmiszerek?" címmel.

Tudtad, hogy a korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

A Consumers International és a Tudatos Vásárlók Egyesületének nyilvánosságra hozott nemzetközi felmérése szerint a magyaroknak csak 33 százaléka tudta eldönteni a zsír-, cukor- vagy sótartalom alapján, hogy melyik termék egészségesebb. Ezzel a hazai válaszadók a legrosszabban teljesítők között szerepeltek. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a vizsgált élelmiszerek 36 százalékánál derítette ki, hogy a címkék, a csomagoláson lévő rajzok, állítások köszönő viszonyban sincsenek a termék valódi tartalmával, akkor joggal érezhetjük csapdában magunkat. A WHO adatai szerint csak 2008-ban a világon bekövetkezett halálesetek 63 százaléka megelőzhető lett volna a rizikófaktorok (dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, mértéktelen alkoholfogyasztás) csökkentésével.

Egészségesen táplálkozni tehát érdemes, még ha napjainkban embert próbáló feladatnak bizonyul is. Ha a „light” joghurtot részesítjük előnyben, apró, de jelentős lépést teszünk az egészségünkért – gondolnánk. Arra (jobb esetben) csak otthon, az apró betűs rész tanulmányozásakor döbbenünk rá, hogy cukortartalma alapján nagyjából ugyanolyan hatással lesz az egészségünkre, mintha egy kanál kristálycukrot kevertünk volna a natúr joghurtunkba. Ugyanez igaz az egészségesnek látszó zabos, korpás, teljes kiőrlésű kekszek, gabonapelyhek, vitaminnal dúsított csokik nagy részére is: ha alaposan átnézzük az összetevőket, kiderülhet, hogy ezek a termékek „nyomokban” valóban tartalmaznak egészségbarát összetevőket, összességében azonban semmivel sem jobbak egy átlagos édességnél. Szakértő segítségével górcső alá vettük az élelmiszercímkéken leggyakrabban előforduló állításokat.

Forrás: Éva Magazin

A biobiznisz

Bió, organikus, natúr, reform, alternatív, ökológiai, természetes – vajon megtaláljuk a kakukktojásokat? A felsorolt jelzők bármelyike láttán hajlamosak vagyunk büszkén a kosarunkba tenni a terméket, abban a hiszemben, hogy ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó áruval van dolgunk. Pedig a „reform”, „alternatív” vagy „természetes” feliratú termékek gyakran semmiben sem különböznek az átlagos élelmiszertől. „Magyarországon egy termék akkor számít biónak, ha rendelkezik a Biokontroll Hungária Kft. vagy a Hungária Öko Garancia Kft. tanúsítványával (külföldi gyártók esetében pedig nagyon gyakori például a Demeter-tanúsítvány), ezért szerepel rajta az »ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból« címke is. A »bió« szót csak akkor tüntethetik fel a terméken, ha a bió összetevők aránya legalább 95 százalék. Ha ezen arány 70–94 százalék, akkor az összetevők felsorolásánál csak arra szabad utalni, hogy az adott komponens ilyen gazdálkodásból származik” – tudtuk meg Túri Judittól, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájának dietetikusától.

A „reform” szó sokféle élelmiszer címkéjén szerepelhet, ám a kifejezés önmagában nem jelent sokat, mivel sem az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által, sem magyar vagy EU-s rendelet által nem pontosan meghatározott, a gyártók szinte szabadon használhatják. Többször előfordul az is, hogy csak a cég neve vagy egy élelmiszer márkaneve tartalmazza a „bió” vagy „öko” kifejezést, a termék azonban nem az, úgyhogy minden esetben érdemes alaposan tanulmányozni a címkét.

Forrás: Pexels/Alesia Kozik

100 százalékos gyümölcslé koncentrátumból?

A 100 százalékos gyümölcslé kétféleképpen készülhet: frissen préselt gyümölcsléből, hozzáadott anyagok nélkül, bedobozolva, vagy pedig sűrítményből. Utóbbi esetében a kipréselt gyümölcsléből vízelvonással koncentrátum (sűrítmény) készül. Ezt könnyebb szállítani és tárolni, a gyártó számára tehát ez az egyszerűbb és olcsóbb megoldás. Ezután a koncentrátumot vízzel hígítják, és szükség esetén visszapótolják a korábban kivont velőt és rostot. Az előírások szerint a hozzáadott víz kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi szempontból nem befolyásolhatja a gyümölcslé minőségét. „Az így előállított terméknek olyan érzékszervi és analitikai jellegzetességeket kell mutatnia, amelyek alapvetően megegyeznek az azonos típusú gyümölcsből frissen préselt termékével. A hozzáadott anyagok nélkül, koncentrátumból készült, illetve a frissen préselt gyümölcslé táplálkozás-élettani hatása az előírások szerint sokban nem különbözhet, bár kétségtelen, hogy utóbbi közelebb áll ahhoz a formához, melyet a természet nekünk szánt. Ugyanakkor jó, ha tudjuk, hogy egyik sem helyettesíti a friss, nyers gyümölcsök mindennapos fogyasztását” – figyelmeztet a szakértő.

Hazai vagy sem?

Az esetek legnagyobb részében a magyar zászlóval és felirattal ellátott termékeket külföldön állítják elő, nálunk legfeljebb csak csomagolják őket. Jól ismert és korábban magyar tulajdonban álló márkáink nagy része ma már egy-egy multinacionális vállalat tulajdona: a márkanév a régi, a hozzávalók és a gyártás helye azonban az országhatárokon túl található. „Ha származási helyként Magyarország szerepel a termék csomagolásán, akkor az alapanyag is magyar” – magyarázza a Semmelweis Egyetem dietetikusa.

Biztos, hogy teljes kiőrlésű?

Korpás, rozsos, sokmagvas, félbarna: a gyártók gyakran trükköznek a pékáruk nevével, de attól még, hogy egy kenyeret teljes kiőrlésűnek hívnak, érdemes egy pillantást vetnünk az összetevők listájára is.

Ebből aztán gyakran kiderül, hogy bár az egészséges választásnak bizonyuló, ezáltal borsosabb árú termék valóban tartalmaz teljes kiőrlésű lisztet is, túlnyomó alkotóeleme mégis a sima fehér liszt. „A fehér lisztből készült kenyerek élelmirost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma pedig 10–50 százalékkal is elmaradhat a teljes kiőrlésű liszttel készült társaikétól.

A »barna kenyér« kifejezés például jól hangzik, de csak a termék színére utal, amit maláta vagy karamell hozzáadásával is el lehet érni. A magvas kenyér olajos magvakkal (például lennel, napraforgóval, szezámmal) készül, melyek növelik a kenyér E-vitamin-, rost- és ásványianyag-tartalmát, ugyanakkor kalóriatartalmát is, a korpás kenyér pedig mindig magas rosttartalmú, bár lehet, hogy fehér lisztből készült” – magyarázza a dietetikus.

A félbarna kenyér jelentése: 85 százalék fehér búzaliszt és 15 százalék rozsliszt található benne, a rozsos kenyér a búzaliszt mellett 15–40 százalék rozslisztet tartalmaz, rozskenyérről pedig 40–100 százalékos rozsliszttartalom esetén beszélhetünk.

Valóban light a "light"?

A csábító „light” elnevezés eredetileg nem magyar szabvány, ez egy gyümölcsjoghurtnál például utalhat csökkentett zsír- vagy cukortartalomra, esetleg cukormentességre is, de önmagában nem jelenti, hogy a termék az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelel” – tudtuk meg Túri Judittól. Ha ilyet keresünk, érdemesebb inkább a „sovány” és a „zsírszegény” feliratok alapján tájékozódnunk: előbbi ugyanis azt jelenti, hogy az adott tejkészítmény 0,5–3 százalékos zsírtartalmú (tej esetében 0,6–1,8 százalék között már félzsírosról beszélünk). Sajtkészítményeknél 10 százalék alatti zsírtartalom esetén beszélünk „sovány” termékről, 10–25 százalék között pedig „zsírszegény” a sajt.

Cukormentes vagy sem?

A „cukor nélkül” felirat azt jelenti az élelmiszeren, hogy cukor hozzáadása nélkül készült, de azt nem jelenti, hogy a termékben nincs cukor, hiszen az alapanyag már eleve tartalmazhatja – ilyenek például a gyümölcsből készült termékek. A természetes cukortartalom nem ártalmas, de a nagy mennyiségű hozzáadott cukrot kerüljük. „Ha azt látjuk egy terméken, hogy édesítőszerrel készült, az sem garancia a cukormentességre, csupán jelzi, hogy a készítéséhez édesítőszert is felhasználtak. Önmagában tehát nem jelenti, hogy fogyni vágyóknak vagy cukorbetegeknek ajánlott lenne” – figyelmeztet a szakértő.

Csökkentett, de mennyivel?

Az élelmiszeripar egyik legdivatosabb kifejezése a „csökkentett kalóriatartalmú”, „csökkentett cukortartalmú” vagy „csökkentett zsírtartalmú”. Ez jól hangzik, de többnyire nem sokat jelent. „E felirat általában akkor látható a terméken, ha a gyártó a korábbi termékéhez képest csökkenti valamelyik összetevőt, vagy ha az azonos kategóriájú termékekhez képest kevesebb cukrot vagy zsírt tartalmaz. De ez nem jelenti, hogy sovány vagy zsírszegény volna” – tudtuk meg. Egy csomag keksz, melynek eredeti változata 35 gramm cukrot tartalmazott, és most 25 grammra lett csökkentve, még nem lesz egészséges...

GYÜMÖLCSLÉKISOKOS

100%-os gyümölcstartalom: lehet frissen préselt vagy koncentrátumból készült Nektár: 25–50% gyümölcstartalom, gyümölcsfajtától függően (készülhet velőből vagy koncentrátumból)

Ital vagy gyümölcsital: legalább 12% gyümölcstartalom (koncentrátumból készülnek) Üdítőital vagy gyümölcstartalmú üdítőital: 12% gyümölcstartalom alatt (sűrítményből készülnek)

TOJÁSBA KÓDOLT TYÚKSORSOK

Magyarországon 4 millió tojótyúkot tartanak intenzív ipari körülmények között. A ketrecekben 1 négyzetméteren 18 madár él, tehát egy tyúknak alig egy A/4-es lapnyi terület jut. A rossz életkörülmények miatt lábuk elcsökevényesedik, tollazatuk hiányossá válik, csontozatuk legyengül. Az ilyen tyúkok tojásánál a tojáshéjon szereplő kód első számjegye a 3. Találkozhatsz még 0, 1, 2 számjegyű tojásokkal is – ezek mind a tartásformát jelzik. A 0 biotartású, az 1 szabad tartású, a 2 mélyalmos tartású tojótyúkra utal: ilyenkor tekintettel vannak az állatok jóllétére is.