Borítókép: Diszlexiás a gyerekem vagy nincs nyelvérzéke? Forrás: Getty Images

Diszlexiás a gyerekem vagy nincs nyelvérzéke?

Dr. Bohács Krisztina PhD-vel, a Gem (ejtsd: dzsem) Tanulási központ szakmai vezetőjével, egyetemi oktatóval készült interjú, melyben többek között a diszlexia és az olvasási-szövegértési problémák témakörét járta körül. Az interjúból az is kiderül, számít-e a nyelvérzék és hogyan hat mindez a teljesítményre. A Carrie.hu interjúja.

Gyakran halljuk, hogy a gyermeknek „nincs nyelvérzéke”, vagy „az apjától örökölte, hogy szinte allergiás a számokra”. Ezek lehetnek egy téma iránti érdektelenség tünetei is, de sokkal komolyabb probléma is állhat a háttérben!

Nem elég korrepetálásra beíratni a gyermeket?

Sok gyermeknek lehetnek átmeneti iskolai nehézségei – ám ha egy kisgyermek hónapokig, akár évekig küzd egy vagy több specifikus iskolai tantárggyal, felmerül a tanulási zavar gyanúja. A tanulási zavarok elsősorban az olvasás, az írás, a logikai, illetve komplex problémamegoldó gondolkodás, a matematika, a beszéd és a szenzoros érzékelés területét érintik. Ennek megfelelően beszélünk diszlexiáról, diszgráfiáról, általános kognitív gyengeségről, diszkalkuliáról, diszfáziáról és szenzoros integrációs zavarról (például diszpraxiáról). Azt fontos hangsúlyozni, hogy a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek intellektusukat tekintve pontosan olyan okos gyermekek, mint többségi társaik, ám iskolai teljesítményük messze elmarad az IQ-juk alapján várható teljesítménytől.

Akkor ez csak az iskolai teljesítményt érinti? Mit tapasztalnak a szülők, a család?

A családok többségében a tanulási korlátok diagnózisa kétségbeesést, tehetetlenség érzését kelti. A tanulási zavar nem csak egy-két tantárgyat érint, hatással van a gyermek személyiségének fejlődésére, a szociális kapcsolataira is. A szóban forgó gyermekek többsége alacsony önértékeléssel bír, visszahúzódó, magányos, nehezen barátkozik és gyakran céltalan. A szülő azt éli meg, hogy a gyermekkel rengeteget kell tanulni, mégsem látszik a jegyein a befektetett órák eredménye. Sokszor a magánórák, korrepetálások és fejlesztések töltik ki a gyermekek délutánjait, mégsem értik meg a tananyagot. Ezek a tünetek felhalmozódnak és egyre nagyobb hátrányt jelentenek a további iskolai teljesítményben, hátráltatják a továbbtanulást és később nehézséget jelentenek a munkaerőpiacon is. Néhány év lefolyása után még a gyermek „tehetséges” oldala is akadályokba ütközik, hiszen lehet-e valaki sikeres festő, ha nem érti az arányokat?

Hogy lehet segíteni? Mit tud tenni az iskola? Milyen fejlesztési lehetőségek vannak?

Az Amerikai Egyesült Államokban készített felmérések szerint az iskoláskorú gyermekek 20 százaléka diszlexiás. A tanulási zavarokkal küzdő gyermekek száma emelkedést mutat. Nézzük, hogyan ismerhető fel a probléma!

Kisgyermekkorban a „nem beszélés”, a beszédfejlődés lemaradása, nehézkes megindulása lehet az első tünet. Iskolás korban már az olvasás, írás, feladatértés problémái is társulnak a tünetekhez. A diszlexiás gyermek általában nehezen ejt ki idegen, ismeretlen szavakat, nehezen különbözteti meg a hasonló hangzású hangokat (bál-Pál, kéz-géz), nehezen kapcsolja össze a hallott és a látott szöveget, problémát okoz számára az egybefüggő írott vagy hallott szövegek értelmezése. Mindez a fonématudatosság hiányára vezethető vissza. Az emberi beszédhangok analizálásának, szegmentálásának (felosztásának, csoportosításának), illetve összeolvasásának problémájáról van szó. Gyenge iskolai teljesítményük ellenére az olvasási zavarokkal küzdő gyermekek intellektusa átlagos vagy átlag feletti. Általában a felmenők között előfordul nyelvi vagy olvasási problémával küzdő személy, halmozódás figyelhető meg a családokban. Arányait tekintve a fiúk között kétszer annyian vannak diszlexiások, mint a lányok között.

A sztárok körében is előfordul, galériánkban mutatjuk, kikről lehet tudni, hogy diszlexiás: