A Gyereklélek magazin cikke

Mi is pontosan a diszlexia?

Intelligenciától független tanulási zavar, ezen belül pedig az olvasási képesség kialakulásának zavara. „Az olvasáshoz számos idegrendszeri funkció és részképesség együttműködése szükséges. Ha ezek közül egynek vagy többnek a fejlődése jelentősen eltér a szokásostól, akkor az olvasás fejlődésében is zavar keletkezik” – magyarázza a szakpszichológus.

A diszlexiának van örökletes és szerzett formája is, és mindkét esetben többféle lehet a háttere aszerint, hogy melyik működési területet érinti. „A kutatók már több gént és allélt azonosítottak, amelyek felelősek az olvasáshoz szükséges idegrendszeri folyamatok atipikus fejlődéséért. Emellett a születés előtt, alatt, után az agyat ért enyhe traumák is okozhatnak atipikus fejlődést, és így olvasási zavart.”

„A diszlexia mély formája csak a populáció 2-3%-át érinti, ugyanakkor a felszíni diszlexia napjainkra gyakoribbá vált, az arány már 10% felett jár” – mondja Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az MTA tudományos munkatársa, a Magyar Diszlexia Központ alapítója.

Mi okozza?

Az idegrendszer a genetikai és környezeti tényezők egymásra hatásában fejlődik, vagyis mind az egyéni adottságok, mind a külső hatások szerepet játszanak a diszlexia kialakulásában. A vegyi anyagok, fény- és zajszennyezés, sugárzások a felnőtt idegrendszerre is hatnak, és befolyásolják a működését, de a gyerekek esetében a fejlődésbe szólnak bele. Az idegrendszer érésének megkésése lehet örökletes, ám az említett külső környezeti ártalmak is lassíthatják a fejlődést.

„Ha pedig éretlen idegrendszerrel kell olvasást tanulni a gyermeknek, amikor még nem alakultak ki a megfelelő agyi működések, akkor nem a megfelelő módon épül fel az olvasás, és egy életre zavar alakulhat ki” – sorolja a diszlexia hátterét Gyarmathy Éva.

Mikor diagnosztizálható?

Diagnózis csak nyolcéves kor után adható, mert addig még tart a részképességek fejlődése, tehát beérhet időre az olvasáshoz minden. A zavar jelei azonban már korán megmutatkozhatnak a mozgás sajátosságaiban. „Például a két agyfélteke gyenge kommunikációja miatt a kúszás – amely összetett váltott mozgás – kimarad a fejlődésből, sokszor a lépcsőn járás, a kerékpározás is nehezen megy, általában a mozgások szervezése nem megfelelő” – teszi hozzá a szakértő. A beszédhangok megkülönböztetése és produkciója is elmaradhat az életkor szerint elvárttól, a beszéd is megkéshet. A diszlexiát azonban nem könnyű észrevenni, Gyarmathy Éva szerint sokszor még a pedagógusok sem ismerik fel időben a problémát, különösen, ha nagyon intelligens gyerekről van szó, aki akár kívülről megtanulja az olvasnivalót, hiszen nem tudja, hogy mi az az olvasás, de így megfelelhet az elvárásnak.

Mozgás és beszéd

Ha a gyereknél bármelyik téren elmaradások mutatkoznak, érdemes fejlesztő szakemberhez fordulni. A hatékony, kidolgozott terápiák mellett a zenei nevelés, a sok mozgás, különösen az egyensúlyrendszert érintő mozgások segítenek az idegrendszer érésében. A térirányok, viszonyok, vizuális részletek kialakulását is erősítik a stratégiai játékok, akár táblás, akár kártyás
formában.

Ki lehet-e nőni?

A diszlexia nem betegség, ezért nem is „gyógyítható”, mert atipikus idegrendszeri fejlődés, amelynek egy életen át előnyei és hátrányai vannak – mondja a szakértő. A korai fejlesztés viszont segíthet, hogy inkább az előnyei kerüljenek előtérbe. „Amikor azonban a környezet nem ismeri fel a problémát, a fejlődésben nagyobb gátak alakulnak ki. A sok kudarc a személyiségnek sem tesz jót, ott is zavarok jelentkezhetnek” – figyelmeztet a szakember. Ha pedig az olvasás területén sikerült is kompenzálni, attól még megjelenhet a zavar más területeken. Tizenévesen vagy akár felnőttként a diszlexiás idegrendszeri fejlődés a nyelvtanulásban is jelenthet akadályt. „A nyelvvizsgahiány és a beragadt diplomák egy részében valószínűsíthető, hogy ez áll a háttérben” – állítja Gyarmathy Éva.

Híresek és diszlexiások

Diszlexiás maradványtünetek lehetnek a helyesírásban mutatkozó hibák, a szervezetlenség, az idővel való bánásmód nehézsége. „Ugyanakkor a kreativitásban, a helyzetek átlátásában, a téri vizualitást kívánó területeken egész életükben kiemelkedő teljesítményt nyújthatnak a diszlexiások” – mondja a pszichológus. Ezt bizonyítja, hogy számos nagyszerű alkotó is küzdött az olvasással. Így például Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas magyar fiziológusnak gondja volt az olvasással, de Széchenyi István is nehezen boldogult a betűkkel. Diagnózisra azonban csak a 20. század második felétől számíthattak a problémát hordozó gyerekek, akik között akad már Nobel-díjas is. Carol Greider 2009-ben fiziológia, Jacques Dubochet pedig 2017-ben kémia kategóriában nyerte el a rangos tudományos elismerést. Nemrégiben jelent meg a Sikeres magyar diszlexiások című interjúkötet, amelyben jól tetten érhetők azok a nehézségek, amelyeken az akár tehetséges, de diszlexiás személyek keresztül mennek.

„A kiváló vizuális memória sokat segít a szavak megjegyzésében, miközben megeshet, hogy a gyerek amúgy a hangokat sem tudja rendesen megkülönböztetni.”

Szakirányú képzés

A szakember tapasztalatai szerint a diszlexiát a pedagógusoknak sem könnyű felismerni, nem beszélve arról, hogy a pedagógusképzés egyelőre nem felkészült az atipikus fejlődésű gyerekekre, ezért a tanárok is inkább csak önszorgalomból próbálnak ismereteket gyűjteni. „Pedig az egyéb, a diszlexiához is gyakran társuló zavarok, mint számolási, figyelem-, hiperaktivitás és autizmusspektrum-zavarok is egyre gyakoribbak. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán nemrégiben megalakítottuk az Atipikus Fejlődés Módszertani Központot, ahol ősztől indul szakirányú képzés a témában” – avat be Gyarmathy Éva.

Milyen képességekre lesz szükség a jövőben? Mutatjuk!