– Az én gyermekkoromban nagyon gyakori volt, hogy egy-egy személyt kipécéztek a többiek annak érdekében, hogy kifejezetten rosszindulatú, olykor egészen irreális pletykákat találjanak ki róla. Nekem kicsit az a benyomásom erről, hogy egy kor után a csúfolódás már nem „menő” és ezért állnak át a rosszindulatú pletykára a gyerekek. Mit gondol, mi lehet az oka annak, hogy valaki a rosszindulatú pletykák kereszttüzébe kerül?

– Az ilyen típusú rosszindulatú pletykákat kiválthatja például akár a társak féltékenysége is. Valami miatt kevésnek érzik magukat és megpróbálhatják a másikat „lealacsonyítani”. Előfordulhat, hogy valamilyen konfliktus okozta sérelem hatása a pletyka. A „kipécézés” hátterében a kortársbántalmazás is állhat. Ennek áldozatai leginkább azok a gyerekek lehetnek, akik önbizalma alacsony, nem állnak ki önmagukért, esetleg a közösségbe nem tudtak igazán beilleszkedni, magányosak.

Ezért is fontos, hogy ma már megtalálhatóak olyan kiadványok, könyvek, mint például Gershen Kaufman: Állj ki magadért! - Hogyan lehetsz erős és magabiztos? című könyve. Ebből maga a gyermek is segítséget kaphat az ilyen helyzetek kezeléséhez. Illetve a csoportos foglalkozások, mint amilyeneket mi is tartunk a Mindwellben, is sokat tudnak segíteni, ahol kortársak között, támogató légkörben kaphat pozitív visszajelzéseket önmagáról a gyermek. Emellett pedig fejlesztheti társas készségeit, és eszközöket kaphat a nehéz érzésekkel való megküzdésre is.

– Felmerült bennem a kérdés, hogy miért pletykál valaki, vagy éppen miért talál ki a másikról kifejezetten rosszindulatú történeteket? Létezik, hogy bizonyos esetben konkrétan karaktergyilkosság a cél?

– A pletyka alapvetően egy természetes szociális jelenség (az ősi időkben az információáramlást szolgálta), mint ilyen sosem lehet teljesen megszüntetni. Illetve a pletykának pozitív aspektusa is létezik, hiszen ezáltal kapcsolódhatunk másokkal, adott esetben saját magunkra is ráláthatunk, valamint pozitív dolgokat is lehet pletykálni másokról.

A rosszindulatú pletyka terjesztésének hátterében több minden állhat. Előfordulhat, hogy az adott személy bizonytalan önmagában és inkább mást akar előtérbe tolni, hiszen addig sem róla van szó. Illetve, ha mást negatívabb színben tüntet fel, azzal ő maga jobbnak látszik. A pletyka egyfajta hatalmi eszköz is lehet, ezért kitalálója/terjesztője úgy érezheti, mások felett áll. A rosszindulatú hírek terjesztése a bántalmazás egyik eszköze is lehet például egy kortársközösségben. Ilyenkor lehet célja az adott gyermek elmagányosodása, számára érzelmi fájdalom okozása a közösségből való kirekesztés által.

– Mely korban a legjellemzőbb a rosszindulatú pletykálás? Van valami oka annak, hogy ebben az időszakban erősödik fel ennyire?

– Nem gondolom, hogy van egy kiemelt korcsoport, amikor a gyerekek leginkább pletykálnak (sok felnőtt is gyakran pletykál). Azonban 9-12 éves korban, a serdülőkor előszobájában jellemző leginkább a kortársbántalmazás megjelenése, melynek a rosszindulatú pletyka is része lehet. A serdülőkor kezdetén a gyerekek nemcsak önmagukkal, de másokkal is kritikusak tudnak lenni, illetve rivalizálnak is egymással a közösségekben. Épp ezért, ahol van lehetőség rá, az iskolapszichológust is érdemes bevonni, aki tud foglalkozni az osztállyal, és adott esetben többalkalmas csoportos foglalkozást tud tartani a gyerekeknek közösségépítési, prevenciós céllal (pl. Békés Iskolák program).

– Mit tehet az a diák, aki ilyen rosszindulatú pletykák célpontja lett? Hogyan tud ez ellen védekezni? Érdemes esetleg szólnia valakinek?

– Ahány helyzet, annyi féle megoldás létezhet. Érdemes lehet felkeresnie a pletyka elindítóját, terjesztőit és elbeszélgetni velük erről, elmondani, ez milyen negatívan érinti őt, és kérni arra, hogy hagyják abba, vagy tisztázzák őt. Akár a közösség előtt megvédheti ő saját magát is. Bizonyos esetekben pedig az is elég lehet, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket „minden csoda 3 napig tart” alapon. Az azonban nagyon fontos, hogy ha ezek a pletykák mindennaposak és kezdenek átcsapni csúfolásba, egyéb bántalmazásba, az hosszantartó, mély, rossz érzéseket kelthet a gyerekben és fontos emlékeznie, hogy rendben van, ha nem tudja egyedül megoldani a helyzetet. Ilyenkor igenis helye van a segítségkérésnek és fontos szólnia egy számára elérhető biztonságot jelentő felnőttnek is. Lehet ez az osztályfőnök, egy másik tanár, akihez a gyerek jól kapcsolódik, és a szülő, nagynéni vagy bárki, akiről a gyerek úgy gondolja, kiáll majd mellette, meghallgatja, megérti majd őt.

– Amennyiben szülőként kerülünk azzal szembe, hogy a gyermekünk iskolai pletykák áldozatává vált, akkor mi a teendő? Érdemes ebbe beleavatkoznunk szülőként, vagy csak tovább rontunk a helyzeten?

– Azt gondolom fontos, hogy a gyermek megtanuljon egyedül is megküzdeni a nehéz helyzetekkel, kiállni önmagáért. Azonban az is nagyon fontos, hogy érzelmileg támogassa őt a szülő.

Mivel a pletyka nem egy újkori jelenség a magyar népmesék közt is van, amelyik ezzel foglalkozik, például A pletykás asszonyok című mese, ami épp azt illusztrálja szépen, hogy bizony mindenki pletykál, a pletyka gyorsan terjed és mutálódik és talán épp emiatt a két tulajdonsága miatt kell óvatosnak lennünk vele.

Ha a gyermeket megviselik ezek a pletykák, beszélgessenek ezekről otthon – akár a fenti mese vagy filmek, könyvek bevonásával –, a szülő adjon teret annak, hogy a gyermek megélhesse, feldolgozhassa az ennek kapcsán felmerülő nehéz érzelmeit. Közösen kidolgozhatnak, átbeszélhetnek stratégiákat, amelyek mentén a gyermek megküzdhet a helyzettel.

– Végezetül, meg lehet valamiképpen azt előzni, hogy a gyermekünk pletykálás áldozata legyen, vagy ez szinte elkerülhetetlen?

– Azt gondolom, teljesen nem lehet elkerülni. Viszont a közösség hozzáállásának nagy szerepe van a rosszindulatú pletykálás megelőzésében. Fontos lenne megtanítani a gyerekeket arra, hogy lehet megállítani a negatív pletykát. Ha például valaki rosszindulatú pletykát hall, reagálhat rá elutasítóan, felhívhatja társai figyelmét arra, hogy ez nem helyes. Ehelyett inkább beszélhetnének arról, milyen jó dolgokat tudnak mondani az adott személlyel kapcsolatban, vagy hogy éppen hogyan tudnák támogatni, segíteni őt. Adott esetben az is jó taktika lehet, ha legalább ő nem adja tovább másnak az adott pletykát.