Hitel és háztartási adósság járvány előtt, alatt, után
Mit tegyünk az adósságcsapda elkerülésének érdekében? Vajon megéri kihasználni a hitelmoratóriumot? Hogyan érinti a haladék a hitelkártyatartozásokat? Érdemes most új hitelért folyamodni, és ezeket érinti-e a moratórium?
Hogyan vezet a hitelfelvétel adósságspirálhoz?
„A hitelek között fontos megkülönböztetni a lakáshiteleket, a személyi kölcsönöket, a folyószámlahiteleket, a gyorskölcsönöket. – mondja Pósfai Zsuzsanna szociológus, a Periféria Központ alapító tagja, aki Bródy Luca Sárával közösen írta A háztartások eladósodása Magyarországon című tanulmányt (Periféria Központ, 2020). „Lakáshitelt gyakran csak határozatlan munkaszerződéssel és magasabb jövedelemmel lehet kapni; a személyi hitel vagy a gyorskölcsön könnyebben elérhető, ugyanakkor drágább és kockázatosabb is. Vagyis az alacsonyabb jövedelmű háztartások rosszabb feltételekkel és drágábban jutnak hitelhez, mint a magasabb jövedelműek. Akinek a keresete kevésbé kiszámítható, könnyen csapdában találhatja magát, és amikor a jövedelmek nem elegendőek arra, hogy a hitelt folyamatosan lehessen törleszteni, az emberek gyakran felvesznek egy másik hitelt a korábbi kiegyenlítésére, és ezzel máris adósságspirálba kerültek.”
Mindennek a tetejébe: rezsitartozás
Ritkábban esik szó a hátralékokról, pedig ez is rengeteg embert érint. „Csak közműdíj-tartozása legalább a háztartások 15%-ának van, de a telekommunikációs vagy egyéb szolgáltatások díjaival is lehetnek elmaradások. A hátralékok másik csoportja a lakbértartozás. Késedelem esetén halmozódik a büntetőkamat, ha pedig végrehajtóhoz kerül, akkor rájönnek a végrehajtói díjak is. A hitelek és tartozások miatti eladósodás gyakran összekapcsolódik, és adósságcsapdához vezet. Egyébként korábbi tapasztalataim alapján a hátralékokkal, rezsifizetési nehézségekkel általában a nők próbálnak megküzdeni a családokban.”
Járvány és eladósodás
Az elmúlt évek nagy hitelezési hulláma most mutatja meg a fonákját. „Az emberek hirtelen veszítik el a munkájukat, így a törlesztés hatalmas terhet jelent. A lakáspiaci boom a rengeteg új hitelfelvételen alapult, ami az árakat is felfelé hajtotta. Alapvető probléma volt, hogy sokak számára a saját tulajdonú lakás vásárlása túl nagy terhet jelentett. Amiatt vállalták mégis, mert nincs más stabil, megfizethető lakhatási forma Magyarországon (például egy szabályozott bérlakáspiac), pedig ha nem a hitelfelvétel lenne az emberek egyetlen opciója, akkor egy hasonló válságban kevesebben kerülnének kritikus helyzetbe.”
A hitelfizetési moratórium nem mindig használ
Az állam most különböző intézkedéseket hozott, de korántsem oldott meg minden problémát. A hitelfizetési moratórium – azaz a törlesztések felfüggesztése 2020. december 31-ig – nem vonatkozik a már felmondott hitelekre, amik a bank követeléskezelési részlegén, követeléskezelő cégnél, vagy már a végrehajtónál vannak. „Vagyis akik eddig is bajban voltak, és most nagyobb bajban vannak, mert például a járvány előttinél is kevesebb a jövedelmük, azok valójában nincsenek kisegítve.” - mondja Pósfai. „A hitelkártyatartozások és folyószámlahitelek esetében csak a hitelkeretből március 18-áig (a moratórium bejelentésének időpontjáig) lehívott összegekre vonatkozik a moratórium: amit azután használnak az emberek, arra már nem érvényes. Ezenkívül a haladékot kihasználók számára a kamat továbbra is halmozódik, a hosszabbított futamidő miatt pedig végül többet kell majd visszafizetniük. Ráadásul azokra, akik most azért vesznek fel hitelt, mert nem tudnak megélni, szintén nem vonatkozik a moratórium - vagyis hiába nincs jövedelmük, rögtön el kellene kezdeniük törleszteni. Az akut válsághelyzet elmúlása után pedig az állam minden valószínűség szerint újra próbálja majd felpörgetni a háztartási hitelezést. ”
A rezsire és a lakbérre nincs tényleges megoldás, és hiányoznak a háztartásoknak közvetlenül juttatott támogatások. Ez azt jelenti, hogy a válság időszakában még nagyobb adósságok halmozódnak majd fel.
Mit tehetünk, ha az eladósodás veszélye minket is fenyeget?
„A moratórium kapcsán talán ki lehetne kényszeríteni még radikálisabb lépéseket. Például eltörölhetnék az adósságokat, vagy legalábbis csökkenthetnék őket: a fejlődő országok államadósságainak kapcsán már elkezdtek nemzetközi szinten ilyesmiről beszélni.” - mondja Pósfai. „De a jelenlegi helyzet lehetőséget adhat arra is, hogy a törlesztési feltételeket a háztartások újratárgyalhassák. Valószínűleg érdemes írni a követeléskezelőnek vagy a végrehajtónak (attól függ, milyen fázisban van az ügy), hogy a koronavírus-helyzet miatt nehéz helyzetbe kerültünk, nem tudjuk törleszteni a tartozást, ezért kérjük az átütemezést - amit egyébként a jelenlegi törlesztési moratórium a még érvényes hitelszerződéssel rendelkező banki ügyfelek számára lehetővé tesz. Ezekkel a cégekkel érdemes megpróbálni egyezkedni.”
Egy lehetséges mintalevél elérhető ennek a cégnek a honlapján: https://faktoringmegoldasok.hu
Az Utcajogász több kisokost csinált koronavírus idejére, és ingyenes jogi tanácsadást adnak: http://utcajogasz.hu/szakmai-anyagok/koronavirus-osszefoglalo/
Réka és a férje, Bálint annak idején – más lehetőség híján - forint alapú hitelből vágott bele az építkezésbe. Egy 80 négyzetméteres ház és egy 100 négyszögöles kert tulajdonosaként döntöttek úgy néhány évvel ezelőtt, hogy különválnak. Megállapodásuk értelmében az albérletbe költözött férj a ház tulajdonjogának a felét megtartotta, nem fizetett gyerektartást, cserébe viszont átvállalta a jelzáloghitel fizetésének teljes összegét. A felállás egészen márciusig működött, amikor a járvány miatt Rékának váratlanul felmondtak a munkahelyén. Spórolt pénz híján egyik napról a másikra fizetésképtelenné vált: nemhogy a közműdíjtartozásokat nem tudta fizetni, de enni is alig tudott adni a gyerekeinek. Bálint ugyan nem vesztette el az állását, de a jövedelmét jelentősen csökkentették, az albérleti díj, a rezsi és saját megélhetése miatt pedig minden fillérre szüksége van. Réka teljesen kikészült, nem tud aludni, retteg az utcára kerüléstől. „Az egyetlen lehetőség az, hogy újra összeköltözünk. A házasságunk viszont egyáltalán nem működött, teljes egyetértésben mentünk szét annak idején, és mindketten felépítettünk egy saját, független életet. Fogalmam sincs, mi történik, ha kényszerből ismét együtt kell lakni. Nyilván el fogjuk adni a házat, de az nem megy egyik napról a másikra, így választhatunk az éhen halás és aközött, hogy újra átéljük a családi poklot, ami ki tudja, meddig tart.”