Egyedül nevelte fel Downos gyermekét a Down-szindrómás anya

A barátok, hozzátartozók és az orvosok is azt tanácsolták a Down-szindrómás édesanyának, hogy vetesse el a betegségét ugyancsak hordozó gyermekét. Ám Lisa hajthatatlan volt és nem hallgatott rájuk, nagyon akarta ezt a kisbabát, és tudta, képes lesz, ha kell, akár egyedül is felnevelni.
A társadalom a mai napig nem fogadja el, ha egy Down-szindrómával élő gyermeket szeretne és arra vágyik, hogy a szülőséget épp úgy megélhesse, mint egészséges társai. Régebben a kromoszóma-rendellenességgel születetteket akaratuk ellenére sterilizálták és bár a rendeletet, ami ezt előírta, hatályon kívül helyezték, a sztereotípiák és előítéletek velük szemben a mai napig megmaradtak.
Lisa 30 évesen esett teherbe, boldog párkapcsolatban élt és stabil munkahellyel is rendelkezett. Ennek ellenére, amikor a barátai megtudták, hogy babát vár és nem akarja elvetetni, minden kapcsolatot megszakítottak vele.
Csakúgy, mint Lisa és a párja, a kisfiuk, Nick is Down-szindrómával született. A fiatalok Lisa munkahelyén ismerkedtek meg, egymásba szerettek és randevúzni kezdtek. Amikor kiderült, hogy babájuk lesz, a férfi végig ott volt Lisa mellett és a szülést is végigasszisztálta, ám Nick születése után nem sokkal az útjaik elváltak.
Lisa édesanyja, Patti nagyon megdöbbent, amikor lánya – aki akkor már külön élt – felfedte előtte a terhességét:„Munka közben megnéztem az üzeneteimet, és ez az üzenet várt a lányomtól:
Patti ugyan tisztában volt vele, hogy Lisának komoly kapcsolata van, de ő azt hitte, a Down-szindrómás férfiak sterilek, nem lehet gyerekük.
„Sokan, még a közeli barátok, is azt mondták, hogy nem szabad magamra vállalnom ezt a hatalmas felelősséget, inkább válasszam a nyílt örökbefogadást, és akkor figyelemmel követhetem a baba életét, meglátogathatom, amikor csak akarom, de ne engedjem Lisának, hogy megtartsa.”
Ám Lisa hallani sem akart az örökbeadásról. Patti végül úgy döntött, hogy támogatja a lányát és segít neki felnevelni a fiát. Pedig a 48 éves nő akkoriban házasodott újra és azt tervezte, hogy beutazza a világot. Az élet azonban más forgatókönyvet írt neki.
A két nő megosztotta egymás között a feladatokat: Lisa cserélte Nick pelenkáját, és Patti felügyelete mellett fürdette. Lisa 2 hétig szoptatta a babáját, majd később tápszerre váltott, az etetést felváltva végezték.
Patti most 75, Nick 27 éves.
„Sokan nem is gondolják, mennyi szeretetet tudnak adni a Downos emberek. Nick a második férjemet, Normot, édesapjaként szerette, és amikor 2021-ben elhunyt, az mindannyiunk számára hatalmas veszteség volt. Az unokám a nehéz hetekben végig ott volt mellettem, sokszor vigasztalt és már a puszta jelenlétével, kedves személyiségével is sokat segített” – meséli Patti.
Nick a mai napig nagyon szeret a nagymamájánál lenni és olyankor sokat segít neki: bevásárolni, megszerelni ezt-azt, takarítani. Patti pedig hálája jeléül finomakat főz, süt az unokájának.
De nem csak a nagymama és unokája viszonya ilyen harmonikus, Nick és Lisa kapcsolata is nagyon jó. Valahányszor Nick az anyukájáról beszél, az arca felragyog, és ugyanez a szeretet jelenik meg a szemében, amikor a nagymamájáról beszél.
Patti és Lisa a két biztos pont a fiú életében, akik minden jeles eseményen ott vannak és támogatják őt. Együtt járnak nyaralni is, évente kétszer bepakolnak a bőröndbe és irány az óceánpart!
„Szerencsésnek tartom magam, mert két fantasztikus anyukám van. Hálás vagyok mindazért a szeretetért és támogatásért, amit tőlük kapok. Azért pedig különösen, hogy az édesanyám nem mondott le rólam” – mondja Nick.
A kis család azóta is boldogan él, nem törődve a rosszindulattal és a sztereotípiákkal, amelyek olykor megtalálják őket is. Lisa története azt bizonyítja: szeretettel és elszántsággal minden lehetséges, még akkor is, amikor mások nem hisznek benned.