Egyszer császár – mindig császár?

Borítókép: Egyszer császár – mindig császár?
Aki egyszer császármetszéssel szült, az már csak így hozhatja világra következő gyerekét is?

Amikor az orvosom kitűzte a programozott császármetszésem időpontját, gyorsan összeállítottam a sürgős teendők listáját, és közben folyton az a kérdés járt a fejemben: de azért ugye szülhetek még?

Hazánkban ma 30 százalék körül van a császármetszések aránya, ugyanakkor sok kismama továbbra is hagyományos úton hozná világra következő gyermekét. Természetesen mindenkinek szíve joga úgy szülni, ahogy szeretne – és ahogy orvosilag javallott. De vajon indokolt az elterjedt „egy császár – mindig császár” szemlélet, vagy megfelelő körültekintéssel vállalható bizonyos kockázat a cél érdekében? Nagyon sok függ a választott orvostól, az intézménytől és természetesen akismama és amagzat egyéni körülményeitől.

Anyaseb
A császármetszés után következő terhességnél a kismamának két lehetősége van: vagy hüvelyi úton szüli meg következő gyermekét (angolul: Vaginal Birth After Caesarean, azaz VBAC), vagy ismételt császármetszést végeznek rajta. Az Amerikai Nőgyógyászati és Szülészeti Testület álláspontja szerint aVBAC egy császárelőzménnyel a legtöbb nőnek biztonságos és helyénvaló választás lehet, két ilyen előzménnyel pedig néhánynak. De mi a helyzet itthon?
Dr. Csermely Gyula szülész-nőgyógyász szakorvos is úgy vélekedik, hogy a VBAC biztonságos lehet a legtöbb nő esetében, de ez sok tényezőtől függ – például attól, hogy mi volt az oka a korábbi császárnak, vagy hogy a szülő nő hány korábbi császármetszésen esett át. „Ha a korábbi császármetszés nem olyan okból történt, amely megismétlődhet (például amagzati veszélyeztetettség miatt végzett császár viszonylag ritkán következik be ismét), és más kockázat sem áll fenn, orvosilag támogatható a szülés. Első lépésben magának anőnek kell döntenie, és alaposan megbeszélnie orvosával a kockázatokat és a lehetőségeket. Ha az előző császárműtétet alsó harántmetszéssel végezték, lehetséges atermészetes úton történő szülés. Ám ha a korábbi operáció méhmetszése hosszanti irányú, akkor újabb császármetszés javasolt.”
A korábbi császármetszés miatti heg állandó figyelmet igényel. A várandósság korai szakaszában – a méhlepény helyzetének ellenőrzése céljából – javasolt a heget ultrahanggal folyamatosan figyelni.
A VBAC legnagyobb kockázata az úgynevezett méhrepedés, vagyis az előző műtéti heg szétválása. Ennek valószínűsége minimális. A sikeres VBAC után az orvos „betapintással” megvizsgálja a heget, és ha szükséges, újra összevarrja.
Méhrepedésre utalhat a vajúdás vagy a szülés alatti vérzés, éles fájdalom, puha izomzatú (tónustalan) méh. Bár sok tanulmány foglalkozik a heg szétválásának okaival, és orvosi statisztikák is készültek a különböző vágások, valamint a császármetszés óta eltelt idő összefüggéseiről, biztosat a mai napig nem tudunk, állítja szakértőnk. Ha bekövetkezik a baj, azonnali sebészeti beavatkozásra van szükség. A gyors reagálás és acsászármetszés megmentheti az anya és a gyermek életét, de bekövetkezhet a lepény leválása is, és esetleg szükség lehet améh eltávolítására.
Az előzetes császármetszés utáni vaginális szülés esetén gyakrabban kell úgynevezett hüvelyi szülésbefejező műtétet végezni. Az orvoson múlik, hogy komplikációk esetén mit tesz. A vákuum használata vagy a fogóműtét több szakember szerint túl nagy kockázattal járhat, emiatt választják inkább az újabb császármetszést.
Összességében elmondható, hogy a VBAC az esetek nagyjából 50–70 százalékában jár sikerrel, számos alkalommal azonban elkerülhetetlen az újabb császár.

Lelki diagnózis
Köztudott, hogy a lelki történések nagymértékben képesek befolyásolni a testi folyamatokat. Épp ezért – az orvosi javallatok és ellenjavallatok teljes tiszteletben tartása mellett – atest után érdemes megvizsgálnunk a lélek oldalát is. Már csak azért is, mert nemcsak a császármetszés ténye képes hatni az anya lelkére, önbecsülésére, de az anya érzelmi és önismereti állapota is tudja jótékonyan befolyásolni egy következő szülés kimenetét.
Előfordul, hogy a korábban császárral szült kismama azért is szeretne természetes szülést, mert az operációt kudarcnak éli meg, mely megingathatja saját nőiségébe, anyai képességébe vetett hitét. Ezt a súlyosan téves következtetést és önbizalomvesztést érdemes pszichológus segítségével helyretenni. Afelmerült miértek feldolgozása is könnyebb szakember segítségével, és a rossz emlékeket idéző kérdések megválaszolása nemcsak a császármetszés elfogadásában, de akövetkező elkerülésében is segíthet.
„A császármetszésnek bizonyos esetekben lelki háttere is lehet – mondja Simon Gabriella pszichológus. – A kiváltó ok – amelyről sokszor nincs is tudomásunk – szorongást kelthet akismamában, így amagzat nem tud természetes úton megszületni. Az operáció rendszerint következmény. Ezért az okkal célszerű szembenézni, amikor úgy döntünk, hogy legközelebb el akarjuk kerülni a császármetszést. Ez az ok sokféle lehet, de alényege mindig egyfajta bizalomvesztés: például apárunk vagy valamelyik szülőnk elvesztése, esetleg a saját születésünk körüli probléma, amely megrendítette a világgal, az anyaságunkkal szembeni bizalmunkat.”
Jó hír, hogy komoly elhatározással és megfelelő szakember segítségével a kérdés kezelhető. Asiker érdekében minél előbb tekintsük át szüleinkkel való kapcsolatunkat, derítsük fel saját születésünk körülményeit, térképezzük fel azokat a traumákat, amelyek kialakíthatták aszorongást, az „ősbizalom” elvesztését. Célszerű tehát beiktatni akét terhesség közé egy olyan terápiás szakaszt, ahol aprobléma feltárul és feldolgozzzuk.
Ám nem árt tudatosítanunk magunkban, hogy amégoly remekül feldolgozott pszichológiai kérdések ellenére is szükség lehet egy következő császármetszésre – orvosi okokból. A jó szakemberrel végzett pszichoterápiával azonban ez esetben is nyertünk: kiegyensúlyozottságot, önbizalmat, önismeretet.

Ha császármetszés után természetes úton szeretnél szülni, az orvosoddal együtt gondold át:
1. Milyen esetekben van szükség ismételt császármetszésre?
2. Feldolgoztad-e a korábbi császármetszésedet?
3. A választott orvos jelen lesz-e a szülés alatt?
4. Ki lehet még jelen: választott szülésznő, esetleg dúla, rokonok?
5. A kórház milyen felszereléssel rendelkezik vészhelyzet esetén (például koraszülött intenzív osztály)?
6. Milyen fájdalomcsillapítási és egyéb beavatkozások megengedettek a szülés során?
7. Milyen egyéni kockázatok (méhrepedés, illetve annak következményei) fenyegethetnek?

És ne felejtsd el: a magad és a magzatod érdekében is előfordulhat, hogy mégis operáció lesz a vége.

Szöveg: Kárpáti Judit, Fotó: Europress. Ez a cikk a 2011. évi októberi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.