Arról viszont már nem szólnak a hírek, hogy ennek mi volt az oka: el akarták kerülni a szülés fájdalmát, meg akarták tervezni a dátumot, vagy éppen orvosi ajánlásra döntöttek? Egy biztos: egyre több nő szemében vonzó lehetőség a császármetszés.
A jelenségben talán az is szerepet játszik, hogy azok, akik mindenből megengedhetik maguknak a legjobbat, gyakran választják ezt a módszert.
A szülésnek azonban egészen más a tétje. Annak jártunk utána szakemberek segítségével, hogy mit jelent a császármetszés az anya szempontjából.

Magyarországon az utóbbi húsz évben nagyjából megduplázódott a császármetszések száma, ma az országos átlag úgy 28–30%. Ez a tendencia nem hazai sajátosság, az arány más országokban is az operáció javára tolódik el. A néhány évtizeddel korábbi helyzethez képest azonban nem csak a számok változtak.

Tegnap és ma

Dr. Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center és a budapesti Szent István Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa fontosnak tartja tisztázni, hogy ma más a császármetszés, mint egykor:
„Ha a mai műtéteket összehasonlítom azokkal, amiket a pályám kezdetén végeztem vagy a tanulmányaimból ismerek, akkor az derül ki, hogy ez nem ugyanaz a beavatkozás. Nem voltak ilyen varróanyagok. Ma már például csak egy rétegben varrjuk a méhet, nem kettőben.
Húsz évvel ezelőtt operáltam először császármetszést, akkor ez bizony komoly műtét volt, jóval tovább is tartott. A modern technikával már nem vágunk át hasizmokat, csak széthúzzuk őket, ezáltal a hasfal szerkezete alig sérül. Majdnem két különböző műtétről beszélünk. És ahogy a műtét, úgy a szövődményráta is más volt. Az anyára nézve kis kockázatkülönbség van a szülés és a császár között, a magzat szempontjából viszont jelentős a különbség – és a szülés a kockázatosabb.”
Nyilván ez is vonzóvá teszi sok kismama számára a műtétet.
ki döntsön?
A magyarországi szabályozás nem ad lehetőséget a választásra, pedig a mellnagyobbítástól a zsírpárnák kimetszéséig rengeteg operációt végeznek megrendelésre. Ezek a beavatkozások Csermely doktor szerint mind nagyobb kockázatú műtétek, mint a császármetszés.
„A szakmán belül is vannak viták arról, hogy dönthessen-e a szülő. A személyes véleményem szerint miért ne választhatná meg bárki, hogy hogyan szülessen meg a gyereke? Senkit nem beszélek róla le, se rá. Elmondom a tényeket, és úgy gondolom, hogy ezek ismeretében bölcsen döntenek a kismamák.
Volt, aki megváltoztatta az eredeti elképzelését, és végül természetes úton két gyermeket is szült, más pedig eltökélt volt, és császárral született mindkét gyereke. Mindketten boldogok, mert ők hozták meg a döntést, és jól döntöttek.”
Nyílt titok ugyanis, hogy a szabályozást meg lehet kerülni: „Nincs olyan nő, aki ne tudna elmenni egy pszichiáterhez azzal, hogy halálfélelme van a szüléstől. Ha eljön hozzám a papírral, hogy tessék megoperálni, akkor én meg fogom operálni.”

Amikor nincs választás
Nem ritka az az eset sem, amikor a császármetszés nem egy lehetőség több közül, hanem az egyetlen lehetőség. Dr. Nyitray Gábor, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház szülész-nőgyógyász adjunktusa szerint „azért is nőtt a műtétek aránya, mert húsz-harminc évvel ezelőtt sok olyan betegség volt, amellyel a nők nem is álmodhattak gyerekvállalásról. Ilyenek például az anyagcsere-betegségek, a súlyos cukorbetegség, az epilepszia egyes esetei. Ők ma már körültekintő terhesgondozással ki tudják hordani a magzatot, de a nagy rizikó miatt császárral kell szülniük.
Nagy eséllyel számíthatnak a műtétre azok is, akik lombikbébiprogramban vesznek részt. Szintén fokozott kockázattal jár, ha idősebbek a szülők. Nemcsak az anya, hanem az apa életkorát is figyelembe kell venni.”

Későn szülés és ikerterhesség
Az évek számából azonban nem következik egyenesen a császármetszés szükségessége: nem lehet meghúzni egy olyan korhatárt, amely felett ragaszkodni kell a műtéthez. „Ezen a téren nincsenek abszolút dolgok – mondja Nyitray doktor. – 47 éves volt a legidősebb nő, aki nálam szült. Az ő esetében az átlagnál valószínűbb volt, hogy végül szükség lesz a császárra. Ő nem ragaszkodott hozzá, és megbeszéltük, ha szépen tágul és nincs probléma, akkor mehet minden természetes úton. Igaz, hogy a második szülése volt, de a két gyerek között majdnem húsz év telt el, ezért őt elsőszülőnek kellett tekinteni. A 40 év feletti elsőszülőknél gyakoribb a császár, de nem szükségszerű.”
Nagyobb a kilátás az operációra akkor is, ha ikerterhességről van szó, vagy ha az anyának már volt császármetszése.

Különleges esetek
„Ma már kevés szemprobléma miatt kell császármetszést csinálni, de régebben volt bizonyos dioptriahatár, amely felett szükségesnek tartották – teszi hozzá Nyitray doktor. – Ha azonban a szemész azt mondja, hogy ragaszkodik a műtéthez, azt a szülész nem fogja felülbírálni.”
Bizonyos betegségeknél, ha például az anyának szívelégtelensége van, már a teherbe esés előtt is lehet tudni, hogy császármetszésre lesz szükség. Nem ritka azonban az az eset sem, amikor a vajúdás alatt vagy a szülés közben derül ki, hogy vágni kell, mert az anya vagy a baba (esetleg mindkettőjük) veszélybe került.
Kockázatok és mellékhatások
A császármetszés ma már rutineljárás, de ahogy minden műtéti beavatkozásnak, ennek is lehetnek szövődményei. Hólyagsérülés 0,3%-ban, húgycsősérülés 0,1%-ban, bélsérülés 0,2%-ban fordul elő az operáció során.
„Vannak olyan szövődmények, amelyek fel sem merülnek, ha valaki természetes úton szül – mondja dr. Csermely Gyula. – Ilyen például a hasfalgennyedés vagy az összenövés a hasüregben. Van viszont olyan szövődmény, ami a császármetszésnél nem fordul elő, például a medencefenék izomzatának meggyengülése. Egy többet szült nőnek kissé erőtlenebb a hüvelyizomzata, de ezen lehet javítani tornával. Van, aki azért ragaszkodik a császármetszéshez, mert nem szeretné, hogy hüvelye rugalmassága gyengüljön. De ezért nem érdemes műtétet csináltatni, mert több szülés után is ugyanolyan kielégítő szexuális életet lehet élni.”

Félelem a fájdalomtól
Dr. Nyitray Gábor tapasztalata szerint a császármetszést kérők elsősorban a szülés fájdalmát szeretnék elkerülni. „Sokszor nem mérik fel, hogy a császármetszés is műtét. Gerincérzéstelenítéssel végezzük, közben tehát valóban nem érez fájdalmat az anya, utána viszont sokkal nehezebb a lábadozás, mint a spontán szülés után. Persze különbözők vagyunk – van, aki már másnap a folyosón sétál, van, aki rosszabbul viseli. Általában a műtét utáni 4. napon engedjük haza a kismamát, és a 7. napon kell visszajönni a varratszedésre.”

Mit hoz a jövő?
A statisztikák szerint tehát egyre nő a császármetszések száma, de többségben vannak a természetes szülések. Egyelőre.
Dr. Csermely szerint elképzelhető, hogy hamarosan nem azt kell megindokolni, miért végez valaki császármetszést, hanem azt, hogy miért nem: „Nem zárom ki, hogy harminc év múlva akár 80–90% lesz a császármetszés aránya, és ha nem operál az orvos, azt fogják megkérdezni: miért tetted ki ezt az embert ekkora kockázatnak? Ez persze végletesnek tűnik, talán nem is lesz így.”

Szöveg: Horváth Gergely, fotó: europress
Ez a cikk először a 2008. évi februári Éva magazin Létkérdés rovatban jelent meg. Minden jog fenntartva.