Központi felvételi
Ebben az időszakban a családi beszélgetések épp olyan fontosak, mint a személyes utánajárás és a világhálón való nyomozás. Ha több havi munkával sikerül beszerezned a legszükségesebb információkat a továbbtanulási lehetőségekről, akkor a gyerekkel közösen állítsátok össze a középiskolai listát „tétre, helyre, befutóra”. Tény, hogy ami a hazai közoktatási rendszerben első látásra kaotikusnak tűnik, arról a továbbiakban kiderül, hogy valóban az. Az utóbbi években megtanultuk, hogy gimnáziumból létezik 4, 6 és 8 osztályos, valamint állami, egyházi és alapítványi. Az utóbbi években szinte minden intézmény úgynevezett 0. évfolyamos nyelvi előkészítő képzést is indít. Természetesen minden iskolatípusba más a bejutási szisztéma. A 4, 6 és 8 osztályos gimnáziumoknak néhány éve le kellett mondaniuk arról, hogy saját összeállítású feladatsorral szűrjék a jelentkezőket. Ma már kizárólag olyan központi írásbeli felvételit írhatnak elő, melyet az Országos Középiskolai Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) szerkesztett. Ez a gyerekeknek azért előnyös, mert az anyanyelvi és matematikai kreativitást és kompetenciát (az ismeretalkalmazás képességét) igénylő feladatsort csak egyszer kell megoldaniuk, és az elért pontszámot valamennyi megjelölt középiskolába magukkal viszik. A 4 osztályos középiskolák írásbelijének eredményéhez az általános iskolai bizonyítványból figyelembe vett tárgyak (általában: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, biológia és fizika) 6., 7. év végi és 8. félévi osztályzatainak átlaga adódik hozzá. A 6 osztályos gimnáziumokban az 5. osztályban év végén és a 6.-ban félévben elért magyar jegyeket, valamint a matematika, a természetismeret és az idegen nyelv osztályzatait számítják a felvételi pontokhoz. Nem sokkal könnyebb a helyzete azoknak az alsó tagozatból kilépő 10 éveseknek sem, akik a 8 osztályos gimnáziumot választják. Ők a magyar nyelv és irodalom, a matematika, valamint a környezetismeret tantárgyak 3. osztályos év végi és 4. osztályos félévi jegyeit viszik magukkal. Sok helyen nem tartanak szóbeli beszélgetést, hanem a vitt pontok alapján döntik el, hogy kit vesznek föl. Máshol rövid ismerkedésből áll a meghallgatás, de előfordulhat, hogy irodalmi vagy matematikai feladattal is „meglepik” a jelentkezőt. A nyelvi előkészítő évfolyamhoz nem szükséges előzetes nyelvtudás, mert az ilyen osztályokban teljesen elölről indul a nyelvtanítás. Az elmúlt tanévtől úgynevezett tehetséggondozó gimnáziumi osztályok is indulnak. Az ország kimagasló eredményeket produkáló iskolái (Budapesten mindössze 6, vidéken 13) pályázati támogatást kaptak arra, hogy a kiemelkedő képességű, halmozottan hátrányos helyzetű fiataloknak önálló programot indítsanak. Ezekbe az osztályokba külön tesztlappal kell felvételizni.

Érettségi? Szakma? Mindkettő?
Ma már sem a felvételi módjában és tartalmában, sem az érettségi értékében nincs különbség a gimnáziumok és a szakközépiskolák között. A korábban csak szaktárgyakra specializálódott szakközépiskolákban napjainkban ugyanúgy tanítják a közismereti tárgyakat (pld. a földrajzot, biológiát, éneket és művészettörténetet), mint a gimnáziumokban. Lányod vagy fiad ugyanazzal az írásbeli feladatlappal mindkét intézménytípusba felvételizhet. Hogy melyiket választja, az elsősorban egyéni tulajdonságaitól és személyiségétől függ. Ha jól ismerd – fel tudod mérni kreativitását, szorgalmát, érdeklődési körét –, akkor a döntés is könnyebb lesz. Amennyiben a gyereknek nem okoz gondot a tanulás, és szívesen vállalja az iskolai próbatételeket, illetve amennyiben éretlen még, és a család távolinak érzi a szakirány kiválasztását, akkor neki elsősorban a gimnázium ajánlható. A szakközépiskola az érettségire való felkészítés és az emelt szintű nyelvoktatás mellett egy adott szakmacsoport (informatika, kereskedelem, könnyűipar stb.) középszintű ismereteit is kínálja. Ilyen jellegű képzést nyújtanak a képző-, tánc- és zeneművészeti szakközépiskolák is. Akiről már az általános iskolában kiderül, hogy tehetsége és kedve van a számítástechnikához vagy a zongorához, az bátran induljon el ezen az úton. A szakiskolák azokat várják, akik egyik említett formát sem választják, azaz nincs kedvük nappali szakon érettségizni. Nem szívesen ülnek le tanulni, nincs türelmük, de gyakorlati érzékük (praktikus intelligenciájuk) igen fejlett.

Óvakodj a krémképzőktől!
Sokan szeretnék bebiztosítani, hogy csemetéjük a gimnáziumból egyenesen besétáljon majd az egyetemre. Ha ilyen titkos szándék vezérel, ásd be magad a különböző középiskolák egyetemre bejutott diákjainak rangsorába. (2009-ben 1. a budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola , 2. a debreceni KLTE Gyakorló Gimnázium, 3. a győri Révai Miklós Gimnázium.) Nagy hibát követhetsz el azonban, ha kizárólag e lista alapján választasz középiskolát a gyerekednek. Az eredményesség ugyanis nem mutatja a mögötte lévő, nagyon fontos jellemzőket: a szellemiséget, a tantestület összetételét, az iskola hangulatát, és akkor még a szabadidős lehetőségeket (kirándulásokat, szakköröket stb.) nem is említettük. Merthogy ez sem mellékes! Könnyen lehet, hogy a te lányod vagy fiad éppen egy nagy hagyományú, de közepesre értékelt gimnáziumban bontakoztatná ki a tehetségét. Még akár a gyengének minősített iskolákban is akadhat egy-egy remek szaktanár, aki csodákra képes. És persze az „elitképzőkben” is kifoghat az ember olyan pedagógust, akinek fölösleges keménykedései maradandó emlékeket hagynak a diákjaiban. Az iskolaválasztás most sem könnyebb, mint anno, amikor még csak óvodát, majd általánost kerestél a lurkónak. És bármilyen hatalmasnak tűnik is a felhozatal, egy gyerek egyszerre csak egy iskolába járhat. A középiskolai évek meghatározók az ember életében. Az osztálytársak barátsága, a karizmatikus tanárok személyisége évtizedek múlva is hat. Ezért is jól kell választani. De semmi sincs veszve, ha időközben kiderül, a választás rossz volt. Mindig van új lehetőség.

A cikk az Éva 2010. márciusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.