A tudatos kismamák nemcsak a maguk örömére hallgatnak klasszikus zenét, hanem abban a tudatban is, hogy magzatuk velük élvezi Bach muzsikáját. Olyanok is akadnak, akik a méhen belüli nyelvtanulás hívei…

A világnyelveken való boldogulás a felnövekvő generációknak ma már olyan természetes készsége, mint nagyapáinknak a pipatömés vagy anyáinknak a subázás volt. Az aggodalmas szülők némelyike már a terhesség ideje alatt is idegen nyelven beszél a szíve alatt hordott babához. Két szakembertől kérdeztük meg, hogy mikor érdemes nekilátni az idegen nyelvnek: dr. Csák Annamária klinikai gyermek-szakpszichológustól, a IV. Kerületi Nevelési Tanácsadó vezetőjétől és Nádasdy Ádám nyelvésztől, az ELTE BTK docensétől.

Könnyű annak a kisgyereknek, aki kétnyelvű családba születik, vagy gyerekkorában külföldön él, hiszen szinte első pillanattól ragad rá a nyelv…
Csák Annamária: Valójában nem is olyan könnyű. Egy svájci kutatás szerint azokban a családokban, ahol az anya és az apa különböző nemzetiségű (egyikük például francia, a másik német vagy olasz), a gyerekekben elég erős nyomot hagyott a bizonytalanság. Eleinte nem látszott rajtuk, de felnőttként többen arról számoltak be, hogy a kétnyelvűség miatt szorongással, gátlással küszködtek kiskorukban. Egészen más a helyzet, ha a család külföldön él, az anyuka magyar – gyermekével magyarul beszél –, de a gyerek külföldi közegbe (óvodába, iskolába) kerül. Ilyen esetben a gyermekben jól elkülönül az anyanyelv és az idegen nyelv.

Nádasdy Ádám: Magam is kétnyelvű családban nőttem fel. Prágai, német anyanyelvű nagymamám Budapestre költözése után sem tanult meg magyarul. Vele laktam, és úgy érzem, nekem mindez csak előnyömre vált.

Ha nem is érti, szokja meg!
Az egynyelvű családok gyerekeinek mikor érdemes elkezdeni a nyelvtanulást?
Csák Annamária: A beszédfejlődés kialakulása előtt semmiképp sem. Ez a kor teljes érzelmi ráhangolódást igényel az édesanyától, a kommunikáció csak az anyanyelven lehet igazán önkéntelen (spontán) és hiteles. Mindez akkor teljesül, ha a mama azon a nyelven szól a gyerekhez, amilyenen maga is álmodik. A nyelv különböző fejlődési szakaszokban vésődik az agyba. A gyerek pici korában először csak érti a beszédet, de még nem szól. Az anyanyelvi beszédfejlődés elindulása újabb állomás, és csak ezt követheti az idegen nyelv. A kérdésre azt mondhatom, hogy a nagycsoportos kor lehet az első időpont. Az óvodások játékos nyelvi foglalkozása vagy a játszóházi „nyelvórák”, a mondókák és dalok világa nem terheli meg a gyerekeket. Ezzel együtt az 5-6 évesek számára az azonosulás, az identitás, a szerepjáték – amellyel levezetik, feldolgozzák a feszültséget – fontosabb annál, hogy valamilyen nyelven beszéljenek.

Nádasdy Ádám: Nem ismerem az erre vonatkozó kutatási eredményeket, mert pályám során csak felnőtteket tanítottam. Magam azonban úgy gondolom, hogy minden olyan játékos forma jótékony hatású, ami fejleszti a gyereket. Fontos, hogy kis korban megszokja: a tárgyakat, fogalmakat másként is lehet mondani. Ha nem is érti, szokja meg!
Vizsgálatok igazolják, hogy a gyermeki agy kicsi korban nagyon fogékony. Miért ne lehetne erre építeni az idegen nyelv tanítását?
Csák Annamária: Kétségtelen, hogy a legkisebbek is fantasztikusan gyorsan, és bármilyen nyelven képesek megtanulni verseket, nagyon jó a memóriájuk. Nem biztos azonban, hogy értik, miről is beszélnek. A szöveget sokáig eltárolják, de ez nem nevezhető tanulási szintnek. Az ilyenfajta elvárás irreális!

--pagebreak--

Előbb az anyanyelvén
Mikortól válik képessé egy kisgyerek arra, hogy komolyan vegye a nyelvtanulást?
Csák Annamária: A legfontosabb, hogy az anyanyelvi írással és olvasással rendben legyen. Az iskolában 7 évesen kezdik tanulni a magyar nyelv elemeit, amelyek bonyolult szabályok szerint épülnek fel. Az idegen nyelv oktatását – tudatosan felépítve – 10 évesen érdemes elkezdeni. A nyelvtanulás, a mozgás és a finom mozgás összefügg egymással. Kiderülhet, hogy valakinek azért nem megy a nyelvtanulás, mert valamelyik területen probléma merül fel. Ilyenkor szakember segítségére van szükség.

Nádasdy Ádám: Mielőtt tantárgyszerű nyelvoktatásban részesül a kisgyerek, mindenképp tanuljon meg magyarul írni-olvasni. Ha a családban senki sem tud angolul vagy németül, akkor az iskolai oktatásnak még komolyabb szerep jut. A szaktárgyak (például földrajz, biológia) idegen nyelven való tanítása arra sarkallja a gyereket, hogy még jobban odafigyeljen. A nyelvtanulás másik jótékony hatása, hogy az anyanyelvi hajlékonyságot is fejleszti, hiszen gyakorlása közben számtalan anyanyelvi kifejezés használata aktivizálódik.
Tapasztalata szerint napjainkban jobb a nyelvoktatás, mint húsz évvel ezelőtt?
Nádasdy Ádám: A rendszerváltás előtt sem kellett szégyenkezni, de ma már sokkal tágabb körben lehet nyelvet tanulni. Akik ma tanítanak, szakmailag jobbak. Az utcán, a jazzklubokban vagy akár a rádiót hallgatva is azt veszem észre, hogy a mai fiataloknak már nem okoz gondot, hogy a magyarról angolra váltsanak.

Szöveg: Rojkó Annamária, illusztráció: Damroka, fotók: Pinterest. Cikkünk az Éva egy régebbi számában jelent meg.