Zero waste szokások, amiket megtartok a koronavírus alatt és amiket nem
Az elmúlt két-három évben nagyon sokat küzdöttem, hogy kivezessem az eldobható dolgokat az otthonomból: szalvétát, papírtörlőt, műanyag poharakat. Ahhoz is következetes szokásrendszer kellett, hogy egész picire tudjam csökkenteni a szemetesemet. Azonban a koronavírus-járvány egy-két dolgot biztosan felülírt. A tökéletes higiénia érdekében a szakértők azt ajánlják, hogy kézmosás után papírtörlőbe törölközzünk és lehetőleg eldobható gumikesztyűben takarítsunk (bár azt köztudottan nem lehet kapni).
Akkor most adjam fel az egész zöld szokásrendszeremet? Vagy takarítsak továbbra klórmentesen kockáztatva, hogy a felületek otthon esetleg nem lesznek elég „fertőtlenek”?
Nos, a megoldás köztesre sikerült: jelenleg egy kicsit engedtem a fenntartható „szigorból”, de bizonyos elemeket megtartottam. A következőkben vettem vissza a zero waste szokásaimból:
Hosszú idő után újra használok hipót
Beadtam a derekam: a klóros fertőtlenítés fontosnak tűnik most, nem lehet mindent szappanos vízzel sikálni.
60 fokon mosok
Eddig 30-40 fokon mostam bármit, most ezen a téren is igyekszem minél kisebb teret hagyni a fertőzéseknek.
Van egy tartalék tekercs papírtörlőm (és pótolni tervezem)
Két éve teljesen megszabadultam a papírtörlőktől és átváltottam a textilre, de most egy-két ponton inkább azt használom. És a textil törlőkendőket, konyharuhákat, rongyokat is kábé egynapi használat után a mosógépbe dobom.
Sok vizet használok
Többet mosok, többet takarítok, többet főzök, ergó többet mosogatok – többet vagyok itthon. Ja és persze naponta ötvenszer mosok kezet. Kicsit zavar ez a megnövekedett vízhasználat, de ez van.