Már alsóban megtanuljuk, hogy a február az év legrövidebb hónapja, hiszen 28 napos – kivéve szökőévben, amikor 29 napos. Azt is mindenki tudja, hogy négy évente van szökőév. De ez már téves információ, mert bizony a szökőév meghatározása ennél picit bonyolultabb. Mindenesetre 2024 szökőév, és ma éppen beléptünk a februárba, így itt a tökéletes alkalom, hogy felfrissítsük ismereteinket!

A szökőév eredete

A szökőévre azért van szükség, mert a csillagászati év (vagyis az az idő, ami alatt a Föld megkerüli a Napot) nem pontosan 365 nap, ahogy a naptárakban szerepel. Egy csillagászati év hossza 365,242199 nap, vagyis hogy a csillagászati és naptári év egyezzen, és hosszú távon ne csússzanak el teljesen az évszakok, minden évhez hozzá kellene adni egy negyed napot. Ez nyilván képtelenség, ezért vezették be, hogy (majdnem) minden negyedik évben 365 helyett 366 napból álljon a naptári év.

A szökőév bevezetése XIII. Gergely pápa nevéhez kötődik, az ő idejében ugyanis az akkor használatos Julián-naptár és a csillagászati naptár között már 10 napos eltolódás volt. Ez már komoly fennakadásokat okozott a mezőgazdasági munkák ütemezésében és a húsvét időpontjának kiszámításában, tehát egyre sürgették a naptárreformot. Az új rendszert 1577-ben Aloysius Lilius olasz orvos, csillagász dolgozta ki, majd végül Christophorus Clavius német származású matematikus, csillagász öntötte végleges formába. XIII. Gergely pápa 1582-ben rendelte el az új naptár alkalmazását, és rögtön egy elég drasztikus korrekciót kellett alkalmazni: október 4. után október 15. következett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak. Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt, és hogy szinkronba kerüljön a többi országgal, október 21-e után november 1-je következett.

Mikor van szökőév és szökőnap?

A legtöbben úgy tudjuk, hogy minden negyedik év szökőév, ami az esetek többségében igaz is. De hogy a lehető legkevesebb eltérés legyen a csillagászati és naptári évek között, ennél bonyolultabb számítást alkalmaznak. Egy év akkor szökőév, ha az évszám maradék nélkül osztható 4-gyel, de nem osztható 100-zal. És van még egy csavar: mert kivétel a 400-zal osztható évek, amelyek mégis szökőévek. A Gergely-naptárban így minden 400 évre 97 szökőév jut. Tehát például 2000 szökőév volt, de 2100 már nem lesz az.

És hogy miért éppen februárt hosszabbították meg egy nappal? Ennek oka még a római eredetű Julián-naptárban keresendő. Julius Caesar volt ugyanis az, aki kihirdette, hogy a március előtti 6. napot duplázzák meg a szökőévekben. Ez a mai naptárunkban a február 23-nak felel meg, tehát valójában nem a február 29. a szökőnap, hanem a február 23. és 24. közé ékelődik be plusz egy nap. Ezért van az például, hogy Mátyás névnapja és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak a hagyományos naptárakban: ezt egyébként „Mátyás ugrásának” is szokták nevezni. Egyre több országban azonban figyelmen kívül hagyják ezt az eredettörténetet, hiszen praktikusabb február 29-et kinevezni szökőnapnak, mert az csak a szökőévekben fordul elő.

Legyen munkaszüneti nap február 29.?

A plusz egy nap persze csak a naptárban jár változással, hanem a mindennapjainkban is, hiszen a szökőévekben 1 nappal többet dolgozunk februárban, mint egyébként. Az emberek többsége pedig havi elszámolásban kapja a fizetését, így a szökőévekben gyakorlatilag 1 napot ingyen dolgoznak. Ebből viszont az is következik, hogy akik óra- vagy napibérben dolgoznak, több pénzt kapnak a 29 napos februárban. De azok is jól járnak, akik napi alapú juttatásban, támogatásban részesülnek, mint amilyen például a GYED (feltéve, ha nem a maximum adható összeget kapják). Az egyenlőtlenségek miatt sok országban felmerült már, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsák február 29-ét, de mindig leszavazzák. Valószínűleg ebben szerepet játszik az is, hogy a szökőnap pozitív hatással van az országok GDP-jére is.

Egészen biztosan a február 29. a legkülönlegess születésnapi dátum. Nézd meg, milyen hírességek születtek ezen a napon: