"8-ból 7 kórház főnővére sírta el magát, mikor hívtuk őket, hogy mennénk segíteni"
„Csatlakoznátok?”
„Csupán 2 héttel kell visszautaznunk az időben, ugyanis akkor voltam a szokásos, éves szűrővizsgálataimon. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy milyen szinten leterheltek, nyomottak az orvosaim, pedig ők még csak nem is az úgynevezett „frontvonalban” dolgoznak. Rögtön arra gondoltam, ha ők így vannak most, vajon mit érezhetnek azok az egészségügyi dolgozók, akik a covid osztályokon, „élesben” dolgoznak?” – meséli a kezdetekről Janklovics Natasa.
"Itt jött be a képbe a Mommynity nevű, 1500 tagot számláló Facebook csoport. Ez egy rendkívül támogató, sokszínű, toleráns és empatikus közösség, melynek én is a tagja vagyok; s tudom, hogy nővérek, ápolók, orvosfeleségek is vannak közöttünk. Úgyhogy föltettem itt a kérdést, szerintük hogyan lehetne egy ilyen szeretetcsomagot eljuttatni a Honvéd kórházba. A bejegyzésem végére pedig csak annyit írtam, hogy „csatlakoznátok?” Ez a fél mondat indította be az egész folyamatot, csak erre a posztomra 1000 komment érkezett!" – mondja Natasa.
Az első kör innen, a Mommynity csoportból kiindulva valósult meg; elkezdtük gyűjteni a pénzadományokat, kialakítottam 25 csoportot; s mindegyiken belül volt, aki szállítást; volt, aki a beszerzést vállalta a több, mint 30 megcélzott kórházba – fűzi hozzá.
Natasa szerint az is nagyon szerencsés, hogy a covid osztályon dolgozó ápolónők, orvosok, orvosfeleségek abban is tudtak segíteni, hogy megmondták, pontosan mi az, amire a legnagyobb szükség van az intézményekben. „Annak is utána jártunk, hogy mivel ez nem orvos-beteg kapcsolatban levő adomány, vagy támogatás; nem sértünk jogszabályt. Az összegyűlt adományokból főként tartós élelmiszert vásárlunk, de volt már néhány konkrét eszköz kérésünk is; amikor vízforralót, mikrót is vettünk például”.
„Hamarosan látszott, hogy kezdjük kinőni a kezdeti kereteket, és felmerült, a hogyan tovább kérdése. Hatalmas szerencsékre azonban beállt mögénk a Babagenetika Egyesület; az alapító Sevcsik Anna személyében óriási segítséget kaptunk. Ha ő nem nyúl a hónunk alá, fogalmam sincs, hogyan, s milyen formában tudtuk volna folytatni. Ráadásul aki ismeri Annát, tudja, mekkora motivációs erőt tud adni. Ekkor fogalmazódott meg az is, hogy önállósuljunk; csináljunk egy külön csoportot.
A Mommynity adminjainak megköszöntük a lehetőséget, és létrehoztuk a Kórházi szeretetcsomag nevű kis külön közösségünket, mindössze egy hete, de már közel 700 tagot számlálunk. Nagyon sokan jöttek velünk az eredeti, nagy csoportból, sok nyilván az átfedés, de új, külsős tagjaink is vannak. Ezt pedig már mi hárman visszük: Sevcsik Anna a Babagenetikától, Balicza-Ripka Eszter, aki már az első körben is segítőkész volt és a férje egyébként szintén covidos betegekkel foglalkozik a SOTE vörös zónájában; illetve jómagam”.
„Jelen pillanatban ott tartunk, hogy 6 kórházzal már le van beszélve, hogy a napokban szállítjuk is nekik a szeretetcsomagokat. Jelen vagyunk már az egész országban, folyamatosan kapom az üzeneteket, hogy szerveződnek az önálló kis csapatok.
Ömlik a segítő szándék
„Nagyon sok orvos ismerősünk van, akiktől azt hallottuk, hogy míg az első hullámban mindennel el voltak látva az orvosok, nővérek, az intézmények; most, a 3. hullámban senki nem visz semmit. Persze ez nem szemrehányás s nyilván ennek több oka is van: egyfelől az, hogy azóta sajnos sokan tönkrementek, főleg éttermek, szolgáltatók; másfelől pedig az, hogy most sokkal többen betegek is” – mondja Harmath Eszter, a KarantÉNkonyhám nevű, 10 ezer fős Facebook csoport ötletgazdája, adminja és koordinátora.
„A #KarantéÉNsüTeam kezdeményezés is ebből az FB csoportból nőtte ki magát. Ez egyébként már nem az első akciónk; tavaly karácsony előtt is négy hétig vittünk sütit mentőállomásoknak. A vírushelyzet mostani erősödésével arra gondoltam, ezt megismételhetnénk Húsvét előtt is. Először a saját csoportomban hirdettem meg a felhívást, amit aztán a Nem Ősanyák facebook csoport adminja is megosztott - több, mint 19 ezer fős csoport - tőlük pedig elképesztően sokan csatlakoztak hozzánk. Nagyon sokat köszönhetünk nekik”, s még az Anyahajónapló csoportból is sokan csatlakoztak hozzánk – mondja Eszter.
„Legalább 15 kórházba viszünk fixen süteményt, ez a szám pedig folyamatosan bővül. Mi csak annyiban koordinálunk, hogy összetereljük, irányítjuk azokat az embereket, akik egy helyről érkeznek, ennél jobban nem tudunk beleszólni a szervezésbe. Ügyesen megy a maga útján, s mára már annyira szerteágazó a tevékenység mindenfelé az országban, hogy bámulatos” – teszi hozzá.
„Őszintén, mi veszélyesebb? Egész nap covidosokkal dolgozni, vagy alapvetően egy egészséges háztartásban készült süteményt elfogyasztani?” - kérdez vissza Eszter arra a felvetésünkre, hogy felmerült-e bármilyen kifogás a házi készítésű ételekkel, süteményekkel kapcsolatban, higiéniai okok miatt. „Volt persze olyan is, ahol emiatt picit vonakodtak. De miután engem közvetlenül orvosok kerestek és kértek meg, hogy süssünk és vigyük; azt gondolom, ők vannak annyira felelősségteljesek, hogy megmondták volna, ha kifogásuk lenne ellene. Győrik Magdolna, a Nem ősanyák csoport adminja ráadásul nagyon sok kórházat körbe telefonált; mindenhol azt mondták, szívesen fogadják a süteményeket. Nem gondolom, hogy ezzel bajt okoznánk, ám az biztos, hogy lelkileg viszont hatalmas támogatást nyújtunk nekik a csomagjainkkal.
Fölhívtunk 8 kórházhat, 7 helyen sírva fakadt a főnővér, amikor azt mondtuk, hogy megyünk és csináljuk. Ahhoz képest, amit ez ad nekik lelkileg, nem gondolnám ezt rizikófaktornak. Olyan szinten nagy a baj, nagy a hajtás és olyan mértékben le vannak terhelve a kórházi dolgozók, hogy ez most csak segíteni tud. Nagyon sok helyről kaptunk olyan visszajelzést, hogy nincsenek ellátva, s egy 12 órás műszak során nem megoldott az étkezés” – fűzi hozzá Eszter.