A biatorbágyi vasúti viadukt, melyet korábban csak torbágyi viaduktnak hívtak, hazánk egyetlen páros vasúti völgyhídja. A vasúti viadukt déli vasúti pályájának egy része robbant fel 1931. szeptember 13-án éjjel 0 óra 20 perckor a Budapest-Hegyeshalom-Rajka-vasútvonalon Bécs felé áthaladó nemzetközi gyorsvonat elhaladásakor. A mozdony eleje, a mögötte található poggyászkocsi, négy személy- és hálókocsi kisiklott, majd a mélybe zuhant. A szerelvény vége hat kocsijával, sértetlenül a vágányon maradt.

Hogyan történhetett mindez?

A mozdony vezetőjének, Morvay Alajosnak a holttestét később a roncsok alatt, a fék fogantyúját szorítva találtak meg, amellyel egyértelművé vált, hogy a kisiklás után fékezni próbálta a vonatot, mielőtt annak eleje lezuhant. Ezzel a tettével, mindössze pár másodperc leforgása alatt csaknem 100 ember életét mentette meg: nemcsak a sínen maradt kocsik utasait, de azokét is, akik túlélték az esést, de a lezuhant kocsik alá szorultak.

Mit tudhatunk a merénylőről?

Matuska Szilveszterről a nyomozások során kiderült, hogy a merénylethez egy megközelítőlegesen két kilogramm tömegű robbanóanyagot használt, amit előre elhelyezett a helyszínen, de azzal az utolsó pillanatig nem volt tisztában, hogy egy tehervonatot vagy gyorsvonatot fog felrobbantani. A bécsi gyors előtt ugyanis negyed órával egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia a vágányon a vasúti menetrend szerint, de a baleset éjszakáján a tehervonat késett, ezért a gyorsvonatot előre engedték.

Az eset részletei sokáig nem voltak tisztázottak. A merényletnél talált levél a kommunistákra terelte a gyanút, de végül Bécsben kezdett terjedni a hír, hogy a terrorcselekményt egy Ausztriában élő magyar kereskedő, Matuska Szilveszter magára vállalta, aki korábban egy németországi és ausztriai vasúti robbantásért is felelős volt. Október 7-én Bécsben letartóztatták Matuskát, ahol bíróság elé állt, és végül hat évig tartó börtönbüntetést kapott. A magyar törvényszék viszont halálra ítélte, majd végül életfogytiglanra változtatta Matuska büntetését, melyet a váci fegyházban töltött. 1944-ben, a Vörös Hadsereg bevonulása során keletkezett zűrzavarban megszökött, majd eltűnt.

A híd felújítása

A hídszerkezet szerencsére csak kisebb mértékben rongálódott meg a merényletben, így mindössze húsz nap alatt helyre tudták állítani, és 1931. október 3-án a viaduktot újra átadták a forgalomnak. Később a hídszerkezetet még több alkalommal felújították. 1944-ben, a második világháborúban egy újabb robbanás fenyegette, de erre később nem került sor. 1979-ig jártak még vonatok a viadukton, később rossz állapota miatt felmerült annak a lehetősége, hogy lebontják, de végül az 1990-es években újabb felújításon esett át.

A viadukt napjainkban

Bár a vasútvonal ezt a szakaszt elkerüli, a két völgyhíd ma is áll, a déli le van zárva, az északin sétaút vezet át, sőt 2021-ben elkészült a Budapest-Balaton kerékpárút Törökbálint és Biatorbágy közötti szakasza, mely közvetlenül felmegy a viaduktra.

A viadukt és a merénylet története többeket megihletett, és két filmben is feldolgozták. Először Várkonyi Zoltán Merénylet című 1959-es alkotásában, majd Simó Sándor Viadukt című filmjében, mely 1982-ben jelent meg.

Forrás 1., Forrás 2.