Miért ne ajándékozz élő állatot karácsonyra? Interjú dr. Tornyi Katalin állatorvossal
– Az elmúlt években egyre több szervezet kampányol az állatok ajándékozása ellen. Állatorvosként hogy látod: megváltozott az emberek hozzáállása ezen a téren, vagy még mindig sokan adnak ajándékba házi kedvencet?
– Annak ellenére, hogy már szinte a csapból is az folyik, hogy ne ajándékozzunk élő állatot, a széleskörű szemléletváltásra még várni kell. Az Állatorvosi Tudományegyetem például nemrég készített egy átfogó felmérést a kutyatartásról, és abból az derült ki, hogy a magyarországi gazdik nagy része ajándékozás útján jut kutyához. Őket követik azok, akik a szomszédtól vagy ismerőstől szerezték bundás kedvencüket, és elenyésző azok aránya, akik vásárolnak vagy örökbe fogadnak kutyát. Macskákkal kapcsolatban nem készült még ilyen kutatás, de valószínűleg még többen vannak, akik ajándékba kapnak cicát, hiszen náluk eleve nagyobb a szaporulat, a kismacskákat pedig a legtöbbször továbbajándékozzák. Ezenkívül azt tapasztalatom, hogy a lovaknál is elindult egy olyan trend, hogy ha az eredeti gazdája már nem tudja arra a célra használni, amire szerette volna, és pénzért sem lehet eladni, akkor elajándékozza egy családnak, akinek eddig nem volt lehetősége lovat tartani. Ez elsőre talán kedves ötletnek tűnik, de nem tartom etikusnak, mert általában nem egészséges lovat adnak tovább, és annak, akinek korábban nem volt pénze lovat tartani, még nagyobb nehézséget jelent majd az állatorvosi ellátás.
– De persze az állat akkor is óriási hatással van az ajándékozott anyagi helyzetére, ha teljesen egészséges…
– Természetesen, ráadásul hosszú időre, hiszen a kutyák átlagban 8-15, a macskák 10-18, a lovak pedig 25-30 évig élnek, bizonyos egzotikus állatok és madarak pedig ennél is jóval tovább. A legnagyobb költséget általában nem maga az állat megvásárlása jelenti, hanem az, hogy megadjunk számára mindent, amire szüksége van. Bár a kiadások mértéke elég széles skálán mozog az állat fajtájától és tartási körülményeitől függően, de mindig kell számolni fix és váratlan költségekkel is. Előbbibe tartozik minden olyan, ami az ellátásához, takarmányozásához kapcsolódik, valamint a rendszeres állatorvosi gondozás is. Állatorvoshoz ugyanis általában nemcsak akkor kell vinni a házi kedvenceket, ha betegek. A kutyáknak, macskáknak, lovaknak például évente oltást kell kapniuk, ezenkívül a külső- és belső paraziták ellen is szükséges védekezni. Sok fajtát kutyakozmetikushoz is hordani kell, és nem úri huncutságból, hanem mert a bundájuk rendszeres nyírásra szorul. Mindezekre jönnek még rá a plusz kiadások betegség vagy baleset esetén, és sajnos gyakran az állat élete múlhat azon, ha nem tudják időben biztosítani számára az orvosi ellátást.
– A pénzügyeken túl mi szól még az élő állat ajándékozása ellen?
– A legtöbben nem gondolják át, hogy ez tulajdonképpen egy csomagajánlat, aminek csak egy kis része maga az állat. A négylábúval (vagy kétlábúval, esetleg soklábúval, és akár csúszó-mászóval) egy hatalmas adag felelősség és kötelezettség is együtt jár, amit gyakorlatilag átruházunk a másikra, és ezt kéne tudatosítani az emberekben. Bármilyen cuki, ez egy olyan ajándék, amitől megváltozik az ajándékozott teljes élete, hiszen nemcsak az anyagi helyzetére, de a lakhatására, időbeosztására is hatással van. Ha pedig szülők a gyereküknek, vagy valaki a párjának ajándékoz állatot, akkor természetesen az ő életük is állati fordulatot vesz a szó minden értelmében. Sajnos sokan nem gondolják át ezeket, vagy nem jól mérik fel a saját lehetőségeiket, nem tájékozódnak megfelelően az adott állat igényeiről, gondozásáról, és emiatt előbb-utóbb megválnak az egykor szeretgetett kedvenctől. Ezért is tartom fontosnak, hogy újra és újra beszéljünk a témáról.
– Mit tanácsolnál azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke valamilyen kisállatot kért ajándékba?
– Az első és legfontosabb lépés, hogy őszintén beszéljék át, ők készen állnak-e az állattartásra. Ezzel kapcsolatban gyakori félreértés, hogy azt nézik, a gyerekek készen állnak-e, hogy kutyájuk, cicájuk, tengerimalacuk legyen, de valójában az számít, hogy a felnőttek meg tudják-e ugorni, belefér-e az életükbe. Kisebb gyerekeknél evidens, hogy nem tudnak még önállóan állatot gondozni, de a kamaszoknál is be kell segíteni. Mindig lesznek olyan helyzetek, amiket a szülőknek kell megoldaniuk, és végső soron ők a felelősek a családba hozott élőlényért. Az anyagi hátteret eleve a felnőttek tudják biztosítani, de gondolni kell arra is, hogy ha a gyerek rövidebb vagy hosszabb időre távol lesz az otthontól (például nyári tábor vagy kollégium, külföldi tanulmányok miatt), akkor a szülőkre marad a háziállat.
– Tegyük fel, hogy minden szempontból készen áll a család, hogy egy kis vagy éppen nagy állattal bővüljön. Ilyen esetben is lehetnek buktatói, ha a Jézuska hozza az élő ajándékot?
– Bár nagyon idillinek tűnik a szeretet ünnepén állatot ajándékozni, valójában a karácsony a lehető legrosszabb alkalom erre. Az első akadály az, hogyan lehet meglepetésként a fa alá varázsolni Szenteste mondjuk a kiskutyát vagy kiscicát. Ritka, hogy tenyésztőnél úgy jöjjön ki az új alom időzítése, hogy karácsonykor tudjuk elhozni, megvárva a kölykök 8 hetes korát az elválasztásra. A legtöbb menhely pedig karácsony előtt már nem is ad örökbe állatot a rossz tapasztalatok miatt. De ha ezen sikerül túllendülni, és mindenki kiörömködte magát az első simogatások, arcon nyalások, dorombolások után, akkor általában jön a kellemetlen felismerés. Karácsonykor ugyanis a legtöbben békére, nyugalomra, pihenésre vágyunk, ebből viszont nem lesz semmi, ha egy kisállatot kell integrálni a családba. Ez ugyanis nem megy egyik pillanatról a másikra, akárcsak az ovis beszoktatás.
Ha korábban nem tartottunk állatot, akkor nem csak neki, nekünk is új lesz a felállás, tehát mindkét félnek tanulnia kell. Ráadásul, ha kölyökről van szó, akkor két óránként ki kell vinni pisilni, és bizony nyüszöghet is éjszaka, hiszen kezdetben hiányolja az anyukáját. Nem biztos, hogy az év végi hajtás után arra vágyunk, hogy az ünnepeket éjszakázással töltsük. A karácsony ellen szól az is, hogy ilyenkor nem a hétköznapi rutinba csöppen bele az állat, hanem egy felfűtött élethelyzetbe, amiben nem jut elég figyelem a házi kedvencnek, például a sok sütés-főzés mellett. Vagy éppen mi mennénk vendégségbe, de felmerül a kérdés, hogy addig mi legyen az új bundás családtaggal. Ha még nem zárult le az alapimmunizálása a kölyöknek, akkor eleve nem vihetjük magunkkal, de több órára sem szerencsés magára hagyni.
– Szóval nemcsak az embereknek, az állatoknak is plusz stresszt jelenthet a karácsony? Hogyan csapódik le ez náluk?
– Gondoljunk csak bele, hogy az állat kiszakad az eddigi megszokott környezetéből, és ott találja magát egy új helyen, tele ismeretlen emberekkel, rengeteg furcsa illattal, villódzó fényekkel, csillagszórókkal. Erre még rátesz, ha a kisgyerekek folyton simogatni szeretnék. Ez a legtöbb állat számára stresszforrás, amire sokféleképpen reagálhatnak. Hallottam már olyat, hogy a kutyus annyira megrémült, hogy bebújt az ágy alá, és három napig ki sem jött onnan. De az is előfordulhat, hogy a stresszre rombolással válaszol, ami viszont nemcsak a lakást, hanem az ünnepi hangulatot is tönkre teheti. Macskáknál pedig gyakori válaszreakció, hogy mindent megjelölnek, és a pisilgetést annyira túlzásba viszik, hogy a végén húgyúti gyulladás alakul ki náluk. De ha a stresszfaktort nem számítjuk, akkor is egy csomó veszélyt rejt a karácsony a lakásban élő állatok számára. A díszkivilágítás elektromos kábeleit megrágcsálhatják a kölykök, és áramütést szenvedhetnek. Megdézsmálhatják a fáról lelógó szaloncukrot vagy a konyhapulton hagyott fogások maradékát. Ezek jobb esetben „csak“ emésztőrendszeri diszkomfortot okoznak, rosszabb esetben viszont akár csokoládémérgezést, hasnyálmirigy-gyulladást vagy bélelzáródást is. És ilyenkor jön a pánikolás, hogy vajon hova lehet vinni állatorvosi ügyeletre a négylábú beteget, mert erre csak kevesen készülnek fel előre. Szóval tényleg minden szempontból jobb az állatnak és gazdiknak is, ha nem karácsonykor, piros masnival átkötve kezdődik a közös életük.