Így böjtöltek régen, és így böjtöl(het)ünk ma: hogyan változtak a régi szabályok?
Manapság a böjtről leginkább a diéta és méregtelenítés jut eszünkbe, pedig ez a szokás vallási eredetű, és nem az alakformálás vagy egészségesebb élet a célja. A legtöbb vallásban megjelenik az ételtől, az italtól és a házasélettől való tartózkodás, a keresztények – és különösen a katolikusok – körében pedig húsvét előtt kap fontos szerepet, ekkorra esik ugyanis a nagyböjt. Lényege a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás, sok hívő így azonosul Jézussal, illetve egyes értelmezések szerint a böjt általi megkísértett állapotban lelkileg és testileg is megerősíthetik hitüket.
Miért éppen 40 napig tart a húsvéti böjt?
A farsangi időszak lezárultával, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznapon, hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt, ami húsvétkor ér véget. A nagyböjt teljes időtartama 46 nap, de az erre az időszakra eső vasárnapokat nem tekintik böjti napnak, így jön ki a 40 nap. A 40 pedig több szempontból is szimbolikus értékű szám a keresztényeknél. Jézus 40 napig böjtölt a pusztában, 40 évig vándoroltak a zsidók, 40 napig tartott a vízözön és 40 napot töltött Mózes a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta a Tízparancsolatot.
Mit és mennyit lehet enni nagyböjt idején?
Az ételről való lemondás alapvetően azt jelképezi, hogy a böjt idején a test helyett a lélek kerül fókuszba. A kereszténység tanítása szerint ilyenkor a fizikai szükségletek helyett Istenre kell figyelni, és amiről a testünk lemond ebben az időszakban, azt a lelkünk sokszorosan visszakapja. A középkorban még meglehetősen szigorúan vették a nagyböjtöt: negyvenelésnek hívták, és 40 napig csak naponta egyszer, naplemente után ettek. Ezt követően lazultak a szabályok, és sokáig úgy tartották, hogy a 18-60 év közötti hívők naponta háromszor ehettek, de csak egyszer lakhattak jól, húst pedig egyáltalán nem fogyasztottak.
Manapság is van, aki a régi szabályok szerint böjtöl, de az egyház irányadása jóval kevésbé szigorú. Az továbbra is előírás, hogy 18-60 év között hamvazószerdán és nagypénteken csak háromszor szabad enni, és csak egyszer bőségesen (kivéve persze betegség, terhesség stb. esetén). Ezenkívül húst nem szabad fogyasztani ezeken a napokon, valamint a nagyböjt többi péntekjén sem, és fontos kitétel, hogy a hústilalom 14 év felett kötelező a hívőknek.
Nem csak az evésről lehet lemondani
Érdekes, hogy a nagyböjt központjában eredendően az ételről való lemondás áll, de mostanra már az egyház is tágította a böjtölés fogalmát. Ma már nemcsak az étkezések megvonásával, illetve leszűkítésével lehet böjtölni, hanem azzal is, ha megpróbálunk lemondani számunkra kedves dolgokról, hogy az arra szánt időben a lelkünkkel és szeretteinkkel törődjünk. Sok egyházi vezető hangoztatja ilyenkor, hogy tegyük le az okostelefont a nagyböjt idejére, és helyette beszélgessünk többet.
Ez a modern megközelítés pedig már sokkal könnyebben beilleszthető bárki életritmusába vallástól függetlenül is. Nekem is szimpatikusabb, mert bevallom, soha nem tudtam böjtölni, akár vallási, akár diétás okokból, és nem is tartom túl okos dolognak 40 napig kínozni a testünket, hogy aztán a húsvéti vendégségekben megtömjük magunkat sonkával és tojással. Rövid közvéleménykutatás alapján a környezetemben is egyre népszerűbb a böjtölés ezen formája. Több barátnőm ilyenkor nem néz tévét, Neflixet és hasonlókat, és vannak olyan ismerőseim, akik a közösségi médiát kerülik böjtölésképpen.
Ahogy viszont beszélgettem a témáról, felmerült bennem, hogy „Oké, de akkor, mi a különbség 2024-ben a húsvéti nagyböjt és az újévi fogadalom vagy éppen a digitális detox között?” Némi kutakodás után erre is megkaptam a választ, a nagyböjt ugyanis soha nem énközpontú, és a lemondás, megvonás mellett fontos szerep jut annak is, hogy a rászorulóknak adjunk, segítsünk. És hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Lehet például úgy alakítani a családi menüt, hogy ebben az időszakban kicsit visszafogjuk az „extrákat”, és a fennmaradó összeget eladományozzuk, vagy a szabadidőnkben többet jótékonykodunk.