Adjunk borravalót, ha van szervizdíj? Így kerülheted el a kellemetlenségeket!
Forrás: Getty Images
Megkapja a személyzet a szervizdíjat? Ha kártyával fizetünk, akkor kapnak a felszolgálók borravalót? Egyáltalán mennyi az annyi? Számtalan kérdés, mely miatt csak kapkodjuk a fejünket, és a problémát csak még inkább nehezíti, hogy sokszor a vendéglátásban dolgozók sincsenek teljesen tisztában a különböző fogalmakkal, például hogy a szervizdíj külön tételként a fizetésükben is megjelenik – tudtuk meg a szakemberek összefoglalójából.
Akkor mi is pontosan a szervizdíj?
Egy rögzített, adóköteles tétel, amelyet a felszolgált ételek és italok kiszolgálásáért számolnak fel a vendéglátó egységek, ezáltal ez egy kötelező elem, amely a cég bevételét növeli, és amelyet a fogyasztó csak nagyon bonyolult módon tagadhat meg. Azt viszont fontos tudni, hogy a szervizdíj nem egyenlő a borravalóval, mivel az előbbi valójában az eladási ár része, így a cégek által csak a bérre fordítható. Annyiban tér el más bevételektől, hogy kedvezőbb adózása van, viszont az elszámolásakor kifejezetten szigorú adatszolgáltatási feltételeknek kell megfelelni. Pozitívuma viszont az, hogy a szervizdíj azoknak a dolgozóknak is jár, akikkel a vendég nem találkozik közvetlenül, például a konyhában dolgozóknak.
A szervizdíj csakúgy, mint bármilyen üzleti szerződésnél, az étlap minden egyes lapján fel van tüntetve, általában alul, pontosan meghatározva a mennyiségét, amely a számlán is megjelenik.
Mi a helyzet a borravalóval?
A borravalóval a vendég leginkább a szolgáltatást minősítheti, amely kiterjedhet az ételek és italok milyenségére, és magára a vendéglátásra is, tehát hogy elégedettek voltunk-e a felszolgálással. A legfőbb különbség a borravaló és a szervizdíj között, hogy a borravalót alapvetően illik, de nem kötelező adni, így ha nagyon nem vagyunk elégedettek a szolgáltatással, úgy is dönthetünk, hogy egyáltalán nem adunk.
A borravalónál azt is érdemes mérlegelni, hogy milyen formában adjuk, ugyanis a felszolgálók a készpénzes verzióból profitálnak a legtöbbet: ez teljes mértékben a dolgozó zsebében landol, amelyet akár az adóbevallásában is bevallhat, nyugdíjjárulékot fizethet utána, így akár a későbbi nyugdíjába is beleszámíthat.
Az éttermekben gyakran láthatunk kis poharakat, üvegeket kihelyezve, ahol a vendég saját döntése szerint dobhat be plusz pénzt, amellyel az éttermi dolgozókat segítheti, akik közös megegyezés – általában pontrendszer alapján – szétosztják egymás között.
A kártyás fizetés is nehezíti a helyzetet
Ha hitelkártyával fizetünk, már egészen más a helyzet, hiszen ebben az esetben a borravaló fizetett munkabér jellegű jövedelemmé válik, azaz adózni kell utána, így a dolgozó biztosan kevesebb összeghez jut majd a végén az adók levonása után, mint amit pluszban kifizettünk.
Az utóbbi időben egyre inkább elterjedtek a digitális, érintőképernyős rendelési felületek, ahol általában a kártyás fizetés a legjellemzőbb, amely során a rendszer külön rákérdez arra, hogy szeretnénk-e borravalót adni, és amennyiben igen, annak mennyiségéről is dönthetünk. Mivel ebben az esetben is kártyás fizetés valósul meg, a borravalóra a fenti feltételek érvényesülnek.
Mennyi a borravaló optimális mértéke?
Ez két dologtól függ: először is, hogy mennyire vagy elégedett az adott szolgáltatással, másodszor pedig, hogy a világ mely részén élsz vagy merre utazol, ugyanis a borravaló mértéke országonként eltérő. Magyarországon az ajánlott mennyiség 10-15 százalék körül mozog, de például Ausztriában 5-15 százalék, Németországban és Hollandiában 5-10, Norvégiában és az Amerikai Egyesült Államokban pedig akár 20 százalék is lehet a borravaló optimális mértéke.
Végül tehát marad a kérdés: adjunk borravalót?
Ha elégedett vagy a szolgáltatással, és szeretnéd a felszolgálónak is meghálálni, akkor ezt 10-15% százalék borravaló kifizetésével teheted még – akkor is, ha a számla már szervizdíjat tartalmaz –, és az éttermi dolgozó számára akkor éri meg leginkább, ha kártyás vásárlás esetén is, készpénzben fizeted ki a plusz összeget.
