A férjem válni akar, és én nem kérdezem, miért

A férjem válni akar, és én nem kérdezem, miért

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

Ú

Úgy jött be a kertkapun, mint egy átutazó, aki ezután nem jön soha többé. A kávé az asztalon várta, úgy készítettem el, ahogy szereti: kevés tejjel, sok cukorral. Farmert viselt, egy metálzenekar képe díszítette a pólóját, a haja frissen volt zselézve. Legalább húsz kilót fogyott és tíz évet fiatalodott. Nekem ebből még nem sikerült semmi.

Kihagytuk az udvarias puszit, a kézfogást, és két méterre ültünk egymástól anélkül, hogy ezt külön megbeszéltük volna. Úgy tűnt, sokmindent még mindig ugyanúgy gondolunk, például azt is, hogyan illik távolságot tartani 2020 tavaszán. A bájcsevejt rövidre zártuk. Hogy vagy, jól, és te, én is. Aztán feltettem a kérdést.

- Akkor szeretnél elválni?

- Igen.

- Biztos vagy benne?

- Igen.

- Oké.

És mást nem is kérdeztem. Ennyi volt. Nem akartam magyarázatot, nem akartam további halasztást (pedig használhattam volna a vészhelyzetet ürügyként), és nem bámultam rá hosszasan, könnyekkel a szememben, ahogy egy hollywoodi melodrámában szoktak nézni az elhagyott nők.

Már egy éve külön éltünk. Ő költözött el tavaly márciusban, azt mondta, a kapcsolatuk kihűlt, és képtelen ebben a hamukupacban tovább fuldokolni. Akkor még kérdeztem. Sőt könyörögtem. Sőt vádaskodtam, sírtam, rimánkodtam. Egy évet adjunk magunknak, kérlek, addig ne váljunk el. Meglátjuk, hogyan működik az életünk a másik nélkül. Dönthetünk azután is.

Beleegyezett.

Olvasd el ezt is!

Hónapokig reménykedtem, hátha visszatér. Magamat vádoltam, számba vettem, mi mindent rontottam el tizennyolc év alatt. Átmentem a gyászfolyamat fázisain: voltam dühös, szomorú, depressziós és frusztrált, az átmeneti derűs időszakokban elfoglaltam magam munkával, olvasással, társas programokkal. A gyerekek felnőttek, dolgoztak, nem voltak már közös szülői feladatok. Semmilyen kapcsolatban nem álltunk egymással. Még a Facebookról is töröltem magam, nehogy a profilját nézegessem. Nem kérdeztem, hol lakik, kivel él, nem az én dolgom, gondoltam. És kibírtam valahogy.

The show must go on. Fél év után kezdem magamra találni. Már nem jutott eszembe minden percben. Beiratkoztam zumbára, spanyolul tanultam, egyszer elfogadtam egy randimeghívást is. Felfedeztem az egyedüllétben a méltóságot, nem hiányoztak a viták, a fojtogató esti hallgatások, a körömvágás az ágyban, a szétdobált papírzsebkendők. Lassan múlt az „áldott jó ember”-effektus, csökkent az önvád, és végre olyannak láttam őt, amilyen. A váratlan elhagyás okozta felértékelődés megszűnt.

Mégis: ez az ember a férjem volt. Még mindig szerettem, felértékelés nélkül is, és egy év után is.

De ennyi idő több mint elég annak az eldöntésére, hogy valaki velem akar élni, vagy nélkülem. Hogy szeretné-e még egyszer megpróbálni, rendbe hozni a kapcsolatot, vagy az újrakezdést választja. Ezért tettem fel neki a kérdést, és megkaptam a választ. A miért nem számított.

Talán a büszkeségem nem engedte, hogy rákérdezzek, vagy az, hogy rájöttem, semmit sem tehetek azért, hogy megmentsem a házasságomat. És bár szerettem őt, magamat még jobban szerettem, ez az érzés pedig nem engedi meg az embernek, hogy fájdalmas helyzetekben toporogjon. A házasságunk elutasítása az ő döntése volt, nekem „csak” annyi volt a dolgom, hogy összeszorított fogakkal valahogy feldolgozzam. Többé-kevésbé sikerült is.

Ha mégis megkérdeztem volna, miért döntött így, újrakezdődik a beolvasás, a hibáztatás, a kölcsönös vádaskodás véget nem érő folyamata. És akkor a fájdalom is generálódik. Nem akartam ebben újra részt venni. Néha a legrövidebb válasz a legjobb válasz.

Mindketten tovább mentünk az úton, ezúttal külön-külön. A saját utunkon, ami soha többé nem keresztezi egymást.

Tehát csak annyit mondtam, hogy oké, és hogy várom a keresetet, amint a járványnak vége. És megkönnyebbültem.

Tovább olvasok
Kép
Napi horoszkóp július 12.: az Ikrek racionalitásukról híresek, a Szüzekre komoly kihívás vár

A hét utolsó napjára is izgalmas üzeneteket küldtek a csillagok, érdemes tehát elolvasnod a horoszkópod!

Kép
Hogyan válassz érett sárgadinnyét?

Mennyire vagy expert dinnyevásárlásban? Te is sokszor lutrinak érzed, hogy épp édeset vagy ízetlen gyümölcsöt sikerül hazavinned? Pedig nem az, csak érdemes kicsit több időt szánnod a dinnye kiválasztására.

Kép
Amit a 3 féle UV-sugárzásról tudnod kell

Melyik napsugárzás hatol át az üvegen? És a vízen? Már egyetlen leégés is kockázatos lehet a bőrrák szempontjából? (Igen.)

Kép
Akkor most elmondom, miért nem beszélek többé az anyámmal

„Kinek mit jelent a család? Fontos és értékes kapcsolatot, hátteret, támaszt, ölelő kart. Másoknak viszont igazi rémálom az anya, apa, gyerek szentháromsága, és én a második csoportba tartozom.” Judit története.

Kép
Hét film, amelyben állatszereplők lopják el a show-t

Mi kell a tutti sikerprodukcióhoz? Sztár, sztori, technika, és legalább egy állat.

Kép
Jó hír vízitúrázóknak: új lebegő kikötők. De mi is az?

„Palackorrú Lebegő Kikötőket” kapott három felső-tiszai település. Ha arra vízitúráztok, nagyon jól fognak jönni ezek a mesterséges folyami kijáratok-pihenőhelyek.

Kép
5 természetes kence napégés ellen

Ha beütött a baj, ezek a szuperhősök percek alatt segíthetnek enyhíteni a napégés utánis fájdalmat!

Kép
Napi 10 kilométert sétáltam – ez történt velem két hét alatt

A séta a legegyszerűbb és a legnépszerűtlenebb mozgásformák egyike. A járványhelyzet alatt sokan felfedezték maguknak. Emma mesélte el számára is meglepő tapasztalatait.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem