A frissen megjelent Hosszúlépés második kötete – A körúton túl – egy igazi felfedezésre hívja az olvasót.

Én már a kezdetektől fogva nagy rajongója vagyok a várostörténeti sétáknak. Továbbá minden családtagomat is rajongóvá tettem, mert számtalan sétajegyet adtam ajándékba szeretteimnek. A könyv igazi kincs, mert olyan történeteket, titkokat mesél el, amelyek még azoknak is új információt adnak, akik a környéken laknak.

ÉM: A hosszúlépés séták voltak először és utána születtek a könyvek. Mi volt az indító motiváció és mi hajt Titeket azóta is?

HL: A hosszúlépést közvetlenül diploma után indítottuk el, mindketten Budapesttel szerettünk volna foglalkozni. Úgy éreztük, hogy a város legizgalmasabb történetei, emlékei jórészt ismeretlenek a budapesti közönség előtt, akik viszont nagyon is fogékonyak voltak az alternatív kulturális programokra. Így indítottuk el a hosszúlépés.járunk? sétáit 2013 tavaszán, egy szál könyvtári olvasókártyával a zsebünkben. Két dolog változatlan a kezdetek óta. Az egyik, hogy a rengeteg pozitív megerősítés a sétálók részéről mindig új energiát ad, a másik pedig az, hogy a mai napig rengeteg újat tanulunk Budapest történetéről, múltjáról és jelenéről.
Első könyvünk, a Hosszúlépés Budapesten ötlete 2020 telén született, amikor a lezárások miatt a hosszúlépés.járunk? séták nem működhettek. Igyekeztünk a legtöbbet kihozni egy meglehetősen nehéz helyzetből: nem sétálni hívtuk az embereket, hanem a könyvvel házhoz szállítottuk a várost. Az első kötet sikere hozta magával a másodikat, 2022 októberében jelent meg a folytatás. A Hosszúlépés a körúton túl a távolabbi városrészek titkairól és történeteiről szól.

ÉM: A könyv csupa titkot fed fel és nem ismert történetet mesél. Nektek mi volt a legmeglepőbb, ami kiderült Budapestről a séták vagy a könyv írása során?

HL: Hogy igazából mennyire keveset változik ez a város. Mindig élnek itt hősök, bajkeverők, szélhámosok, lírai lelkek és naplopók.

ÉM: Az egyértelmű számomra, hogy mind a séták, mind a könyvek azért születtek, mert rajongással szeretitek ezt a várost. Melyik a kedvenc részetek Budapesten és miért?

HL: Igazából kedvenc időszakunk van. Amikor egy-egy őszi hosszú hétvégén teljesen kiürül a város és még a belvárosban is csend van.

ÉM: Milyen érdekes, hogy ezt emelitek ki. Hiszen az ősz és a tél sokak számára a szürkeséget jelenti - a városban meg még inkább kiütközik ez a sok épülettel. Nagyon sokféle séták születtek az elmúlt években. Milyen átfedés van (ha van) a séták és a könyv között?

HL: Ebben a pillanatban nincs olyan helyszín, amely a könyvekben és a sétákon is megjelenik. A hosszúlépés könyvek írása közben sokszor kifejezetten az mozgatott minket, hogy olyan helyszíneket is megmutassunk, amelyeknek a története izgalmas, viszont maga a helyszín már csak archív felvételekkel rekonstruálható igazán. Ehhez képest rengeteg olyan visszajelzés érkezik, hogy az olvasóink tényleges útikönyvként használják a köteteket és így járják be a várost. Úgyhogy előfordulhat, hogy a könyv fejezeteiből előbb-utóbb hosszúlépés.járunk? séták lesznek.

ÉM: Ez nagyon izgalmasan hangzik – hiszen ráhatással van az egyik a másikra. Ti ki(k)nek ajánljátok a könyvet?

HL: Azoknak, akik szeretnék a saját tempójukban felfedezni a várost, és persze azoknak, akik legszívesebben a fotel mélyéről járják be Budapestet, könyvvel a kezükben.

Nagyon köszönöm a válaszokat és az élményt, amit a könyvvel nyújtotok a Budapestet megismerni vágyóknak!

Szeretsz olvasni? Íme néhány könyv, ami neked is tetszeni fog!