Részlet Kordos Szabolcs: Egy város titkai című könyvéből

Tichyék tisztítószalonján átzakatolt a történelem. A nagyszülők a második világháborúban zsidókat bújtattak, életeket mentve ezzel, az 1956-os események pedig szó szerint „házhoz” jöttek: az üzlet ablaka alatt tört ki a forradalom. A világ változik, Tichyék azonban 1953 óta, vagyis közel hetven éve ugyanott tisztítják a ruhákat. Ma az ikerlányok, Tichy Ildikó és Andrea viszik a boltot a Palotanegyedben, a Bródy Sándor utca 22-es szám alatt, a Magyar Rádió egykori bejáratával szemben.

Amikor még a rádió híres előterében, a Pagodában zajlott az élet, az apró mosodában is kimagasló volt az egy négyzetcentire jutó ismert emberek száma. Rost Andrea éppúgy ide hozta fellépőruháit, mint a sportriporter-legenda Novotny Zoltán, vagy Máthé Erzsi. „Őze Lajos apánkkal jó barátságban volt, beszélgetni is beült néha – meséli Ildikó. – Gobbi Hilda már a mi időnkben ült ott, abban a székben, és cigarettával a szájában mondta, hogy lenne egy kényesebb munka: Bajor Gizi tollas fejdísze. A Bajor Gizi Múzeumban kiállítandó anyagokat csak hozzánk merte hozni” – mondja Ildikó, majd testvére, Andrea gyorsan hozzáteszi, hogy ma is szép számmal megfordulnak hírességek az üzletben.

„Fenyő Iván például régi vendég, de nemrég volt itt Pikali Gerda, Tenki Réka és Gryllus Dorka is, a Korda házaspár pedig évtizedek óta visszajár. Egyszer még a fellépésre érkező világhírű operaénekes, José Cura is beesett” – sorolja. Hogy milyen világsztárokra mostak még, azt csak tippelni tudják a tulajdonosok, azt ugyanis a szintén törzsvásárló Andy Vajna sem árulta el nekik, hogy a külföldi forgatásokból behozott jelmezeket ki viselte.

A hölgyek számára a legnagyobb feladatot a feltörekvő, vagy éppen nagyon is befutott magyar divattervezők kreációi jelentik. „Megőrülünk néha tőlük – neveti el magát az egyik tulajdonos. – Összekombinálják a bőrt a selyemmel, igazi kihívás őket tisztítani.”

A hírességek szennyesén kívül a politikusokét is évtizedek óta mossák tisztességgel a Bródy Sándor utcában, méghozzá világnézeti különbségtétel nélkül, mert a folt az folt, bárkinek a ruháján essen is. A sort Kádár János nyitotta, majd Antall József óta minden demokratikus kormány miniszterének, sőt miniszterelnökének a ruhadarabja járt már Tichyék mosógépében. Tényleg mindenkié.

Ildikó és Andrea szakértelme túlmutat azon, hogy az élő hírességek és hatalmasságok ruháit tisztítsák, ők a halott ikonok ruháival is megbirkóznak. A közel száz év tapasztalata miatt a szomszédos Nemzeti Múzeumból és más kiállítóhelyekről is ide hozzák tisztíttatni a fontos darabokat. Batthyány Lajos kétszáz éves felöltőjét ugyanúgy a Tichy ikrek mosták, mint Sisi gödöllői függönyeit vagy Bajor Gizi szemfedőjét. „Sisi lovaglóruhája most is itt van nálunk. Igaz, ez csak utánzat, de a Rotschild Klára-kiállítás szinte összes darabját mi tisztítottuk, a saját esküvői ruhájától az általa tervezett példányokig” – mondja Andrea.

Valószínűleg nincs még egy tisztítószalon az országban, amely ilyen hosszú időn keresztül egy család tulajdonában lett volna. Ildikó és Andrea nagymamája 1930-ban a Vármegye utcában nyitott üzletet. Itt bújtatták a háború alatt a zsidókat, ami miatt a nagyszülők a Jad Vasem Intézet Világ Igaza-díját is megkapták. A tisztítót a háború után államosították, azonban Tichyék nem adták fel, és 1953-ban a Bródy Sándor utcában újra kinyitottak. Azóta is itt vannak. „Imádjuk ezt a környéket, Jókai, Petőfi, Tisza Kálmán járkált korábban ezekben az utcákban, itt a Nemzeti Múzeum, szemben működött a Magyar Rádió, itt, a Bródyban mindig zajlott az élet. Ráadásul itt nőttünk fel, két sarokkal arrébb, a Trefortba jártunk iskolába, aztán mindig átnéztünk az üzletbe.”

Három évvel az új üzlet felavatása után a bolt ajtajától néhány méterre dördült el a forradalom első lövése. „Édesapánk, Dezső, a forradalom első óráiban is nyitva tartotta a boltot, rengetegen szorongtak itt a golyók elől fedezéket keresve. Később lehúzta a redőnyt, de akkor az ávósok betörtek, hogy civil ruhákat szerezzenek, és azokban vegyüljenek el a tömegben” – meséli Ildikó.

Az ikerpár nem akart ruhatisztítással foglalkozni, de tizennyolc éves korukban váratlanul meghalt az apjuk, így nem volt más választásuk, át kellett venni az üzletet. „Elvégeztük a vegyészeti technikumot, de itt felnőve az alapokat természetesen már ismertük, azóta pedig folyamatosan tanulunk. Nézze, ez egy háromezer eurós Valentino kabát. Nem lehet akárhogy tisztítani, mint ahogyan azt a Zegna öltönyt sem, amelynek jóval millió forint felett van az értéke. Mi pontosan tudjuk, hogyan kell ezekkel bánni. Nem is adjuk ki a titkokat, pedig sokan kérdezik, hogyan sikerült eltüntetnünk egy foltot. Mi ilyenkor csak azt mondjuk, hogy varázslat” – magyarázza Andrea.

A világ változik ugyan, ám a folyamatosan pittyegő kapucsengő azt jelzi, hogy van jövőjük a tisztítószalonoknak. Hiába kerül annyiba a minőségi tisztítás, mint egy olcsóbb ruhadarab valamelyik fast fashion üzletben, az ikerpár szerint az igényesség soha nem megy ki a divatból. „Kevés pénzből is lehet jól öltözködni. Vannak ügyfeleink, akik a használtruha-boltokban veszik meg a márkás darabokat, majd féltve őrzik, ápolják őket. Mások csak kevés darabot vásárolnak, de ügyelnek rá, hogy azok sokáig szépek maradjanak. Vannak holmik, amiket egyszerűen nem lehet otthon mosni, tisztítani, mert tönkremennek” – magyarázzák a hölgyek.

A hetven éve ugyanazon a helyen működő tisztító tulajdonosai szeretnék, ha gyerekeik egyszer átvennék tőlük a stafétabotot. Hogy az alapítók dédunokái továbbviszik-e a céget, az még kérdés. Mind a négy gyerek – három fiú és egy lány – egyetemet végzett, és Ildikóék pontosan tudják, hogy négy évtized a pult mögött, vasalóval a kézben nem a legkönnyebb megélhetés. „Amikor nekünk néha el kell mennünk egy kis időre, akkor tökéletesen helyettesítenek bennünket. Hiába, ők is az anyatejjel szívták magukba ezt a szakmát.”

Utazásra hívunk galériánkban!

Megmutatjuk mely városokat érdemes ősszel felkeresni!