Bármilyen nehéz is ezt tudomásul venni, de ugyanúgy ahogy szerte a világban, Magyarországon is egyre nő a pánikbetegek száma. Hogy honnan tudom? Nem… nem végeztem hosszas kutatásokat és nem olvastam elemzéseket sem. Egyszerűen csak nap mint nap egyre többen jönnek velem szembe ezzel a problémával, mind a magán-, mind pedig a szakmai életben.

Arról, hogy mi fán terem a pánik, már a blogomon is olvashattatok; mégis biztosan sokakban fogalmazódnak meg néha akár aggasztó kérdések is a témával kapcsolatban. Ezért szeretnék most gyakorlatias magyarázatokkal és tippekkel szolgálni ahhoz, hogyan kezeljük, és persze hogyan űzzük ki a pánikot az életünkből.

1.Miből alakul ki a pánik?

Szorongunk. Lényegében bármi miatt, ami fontos nekünk, amit esetleg nem tudunk megoldani, amivel kapcsolatban nem kapunk segítséget.

7. Akkor most totál begolyóztam vagy mi?

Van egy jó hírem: nem őrültél meg! Ha ilyen tüneteket produkálsz, annak nyomós oka van: a szervezeted nem tud máshogy kommunikálni veled, ezért ily módon küld jelzéseket neked. Azt jelzi: „Hékás! Ideje lassítani, vagy változtatni!” Tudnod kell, hogy egészséges vagy, de azért hogy az is maradj, neked kell lépéseket tenni!

8. Mit csináljak, ha jön a pánik?

Mindamellett, hogy kikéred szakember segítségét; saját magadnak kell kitapasztalnod, hogy hogyan tudod megelőzni, vagy ha mindenképp elér, akkor kordában tartani. Persze, az lenne a legjobb, ha a pánik hip-hop eltűnne, de ha nem haladsz elég gyorsan a pánikot okozó problémáid megoldásával, sajnos addig a roham is ott bujkálhat valahol.

No de mit tegyél pontosan, ha jön a pánik?
• Figyelemelterelés! Foglald le magad valamivel, amivel jól esik foglalkozni, ne hagyd, hogy a negatív gondolatok eluralkodjanak rajtad!
• Tudatosíts! Tedd tisztába a fejedben, hogy ez most miért történik. Gondold végig, hogy ennek racionális oka van, ezért a kontrollt sem fogod elveszíteni!
• Nyugodj meg! Biztos sok amerikai filmben láttad már, hogy a szereplők egy zacskóba lélegezve próbálják stabilizálni a légzésüket. Ez hiperventilláció, vagyis szapora légzés esetén segíthet; de neked talán még zacskóra sincs szükséged! Vegyél mély levegőt, gondolj valami számodra kedvesre, képzelj el egy nyugalmi állapotot, amitől egyszerűen csak jól érzed magad; hunyd be a szemed és képzeld azt, hogy máris ott vagy, a gondok eltűntek, minden meg fog oldódni!

9. Mit gondolnak rólam mások?

Aki valamilyen formában már találkozott ezzel a jelenséggel, biztosít majd a támogatásáról, együttérzéséről; esetleg felajánlja a segítségét. Aki még nem látott ilyet, lehet, hogy még nálad is jobban megijed, ha az esemény pillanatában melletted van; fontos hogy később beszélgess vele a problémádról és megköszönd az aggódását, figyelmét. És persze lehetnek olyanok is, akik azt hihetik, szimulálsz. A tudatlanságra csak egy orvosság van: a tanulás. Ugyanaz igaz rájuk is, mint az előző típusra: el kell velük beszélgetni a témáról, hogy ők is megértsék: a pánikot nem szabad félvállról venni!

10. Mit mondjak a gyereknek?

Tízéves lehettem, amikor egy közeli rokonunk pánikbeteg lett. Emlékszem, azt mondtam anyukámnak, hogy „biztos csak megjátsza, hogy baja van, azért hogy foglalkozzanak vele!” Ilyen és ehhez hasonló gondolatok futhatnak át a gyerekek agyán; ez is jelzi azt, hogy mennyire nem könnyű értelmezni ezt az állapotot számukra. De szerencsére korántsem lehetetlen! Életkorának megfelelően kell leülni a gyerekkel és elbeszélgetni a családtag, ismerős – nevezzük Péternek – állapotáról. Fontos, hogy ne ijesszünk rá; nyomatékosítsuk, hogy ez egy átmeneti állapot, amiből Péter meg fog gyógyulni. Hasonlíthatjuk is akár egy, a gyerek által már tapasztalt betegséghez, például: „Tudod, hogy te is napokig lázas voltál a múltkor, de kaptál rá gyógyszert és meggyógyultál. Péter is jár egy doktor nénihez, csak neki egy picit tovább fog tartani a teljes gyógyulás.” Kérdések persze mindig lesznek, de ha felkészülünk rájuk, nem érhet túl nagy meglepetés.

Fontos tudnod, hogy a pánikbetegség és a depresszió „remekül” kiegészíthetik egymást. Ha a pánikrohamaid tartósnak bizonyulnak, vagy úgy érzed, ennél többről van szó; ne késlekedj, kérd pszichológus, pszichoterapeuta szakember segítségét!

A cikk szerzője coach. Ide kattintva kérdezhetsz tőle: popcoaching.hu