A barátnőm lúgosításba fogott. Egyre tudatosabban válogatja meg, hogy mit eszik, folyadékfogyasztását is jelentősen növelte.
„Amióta gondosabban táplálkozom, sokkal jobban érzem magam – meséli lelkesen. – Olykor leeresztek - csokit falnék vagy egy dupla adag brassóit –, de tudom, mivel segítsek magamon. Mindig megeszem, amit kívánok, de általában kevesebb is elég, mint régebben. Semmit nem tagadok meg magamtól, inkább az ízlésem alakult át, amióta tudom, hogy melyek az egészséges ételek" – állítja Anikó, aki fokozatosan vezette be a lúgosítás – neki – rokonszenves alapelveit.

„Az orvostudomány folyamatosan fejlődik, így az elfogadott tudományos álláspontok is időről időre átalakulnak. A sav-bázis egyensúly sokat vitatott elmélete jelenleg megosztja az orvos- és dietetikustársadalmat: van, aki kételkedik benne, van, aki igaznak tartja” - mondja Pilling Róbert dietetikus.
Tény, hogy a civilizált életforma - a fokozott mezőgazdasági és háztartási vegyszerhasználat, a mozgásszegény életmód, az iparilag túldolgozott, adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek fogyasztása - nagy terheket ró az emberi szervezetre. A sok hús és édesség, a kevés zöldség, gyümölcs és tiszta folyadék fogyasztása csak tetézi az anyagcsere-nehézségeket.

„Egyetlen táplálkozástudományi szakember sem vonja kétségbe, hogy az állati eredetű élelmiszerek bomlásterméke savasít, a növényi eredetűeké pedig lúgosít - folytatja a dietetikus. - Kivételt képez a tej és az egyes tejtermékek, amelyek bár állati eredetűek, csekély mértékű savasító hatásuk miatt lúgosító étrendben is fogyaszthatóak. Orvosi körökben inkább arról folyik a vita, hogy a szervezet vegyhatása mennyire billen ki egyensúlyi állapotából. Vannak ugyanis úgynevezett pufferek, melyek a külső hatások ellenére is megtartják a szervezet ideális pH-szintjét.”

A sav-bázis egyensúly (a savak és lúgok aránya) elméletének hívei szerint a szervezet belső tereinek a savháztartása a nem megfelelő életmód következtében felborulhat. Más pH-ja van a gyomornak és a hüvelynek (savas) vagy a vérnek (enyhén lúgos), ám a szövetek közti folyadéktérben a savaknak és a lúgoknak egyensúlyban kéne lenniük, itt a 7,3-7,5-ös pH-tartomány volna az ideális állapot. A savasodás során ez a sav-bázis egyensúly a savas irányba tolódik el. Mindezt a vérből nem lehet kimutatni, ott ugyanis a végsőkig normális marad az egyensúly.

„A savasodás állapota közvetlenül nem mérhető, nem kimutatható. Ám az immunrendszer védekezőszintje sem mérhető, mégis tisztában vagyunk a létezésével, és gyengülésének vagy erősödésének a következményeivel - érvel Pilling Róbert. - Ha a táplálkozásunkban túl magas az állati eredetű élelmiszerek aránya, akkor rosszul lebontott méreganyagok halmozódhatnak fel a szervezetben. Jó példa erre a köszvény, amelyet az okoz, hogy az elfogyasztott húsféleségekben található nagy mennyiségű húgysav a vérből (amelynek rendkívül jól működik a pufferrendszere) az ízületek közé jut.”

Tiszta vizet a pohárba!
Lebecsüljük ételeink és italaink jelentőségét. Amikor gyorsan bekapunk egy hamburgert, pedig egész nap mást sem ettünk, csak egy kis csipszet meg csokit, hatalmas károkat okozhatunk magunknak. A modern ember alig iszik vizet: helyette inkább szénsavas-cukros üdítőt, fekete teát vagy kávét dönt magába. Márpedig a helytelen táplálkozás rossz hatással van az egészségünkre, a hangulatunkra.
Az egészséges táplálkozás némileg több pénzt és figyelmet igényel, ám a hozama felbecsülhetetlen. Néhány egyszerű fogással pár héten belül megmutatkoznak az életmódváltás jótékony hatásai.
„Alapelv, hogy étkezésünkben 70–30 százalék legyen a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a hús és az egyéb állati eredetű ételek aránya - tanácsolja a dietetikus. - A 70 százalékot adó gyümölcsök és zöldségek fele lehet főtt-sült, a másik fele azonban legyen nyers. Javasolt a napi folyadékmennyiség növelése és a cukorfogyasztás drasztikus csökkentése. Édesítsünk mézzel.
Köretnek rizs és krumpli helyett is együnk salátát, zöldséget. Vegyünk teljes kiőrlésű pékárut. Vásárlás előtt tanulmányozzuk a termékek összetevőit, alkalmanként vásároljunk bioboltban.
Igyunk naponta legalább két liter szénsavmentes vizet és zöld-, illetve gyógyteát (csipkebogyó, bodza, hársfa). Szerencsés apránként kiépíteni az új szokásokat, nehogy a hirtelen megszorítások és a sok lemondás lelohasszák a kezdeti lelkesedést” - teszi hozzá Pilling Róbert.

Táplálkozás + folyadékfogyasztás + mozgás
A mai embernek nem könnyű a rendszeres testmozgást beépítenie a hétköznapokba. Pedig a sportnak tudományosan kimutatott feszültségoldó hatása van. Sportolás közben vagy után, a mozgás hatására többet iszunk, így a méreganyagok (köztük a felhalmozódott savak) a vesén keresztül a vizelettel távoznak a szervezetből. A sav-bázis egyensúly hívei szerint a savháztartás egyensúlyának zavarai lelki okokra is visszavezethetők, azaz a negatív érzelmek rossz irányban befolyásolják a szervezet működését: ezt ellensúlyozza a sportolás.
A stresszűző technikák (jóga, meditáció, autogén tréning) és a stresszfeldolgozó fizikai aktivitás (bármely sport) tehát szó szerint (fizikailag) és átvitt értelemben (lelkileg) is elősegítik a méregtelenítést.
Miközben szervezetünk megszabadul a méreganyagoktól, fogyunk is. A kezdetben még túlsúlyos ember is észreveszi, hogy a rendszeres testmozgás egyre kevésbé esik nehezére. A mozgás megszabadít a feszültségektől, így csökken a fáradékonyságunk, és egyre energikusabbak és kiegyensúlyozottak leszünk.

Mi várható?
A savasodás folyamatára leginkább a tünetekből lehet következtetni. Az elmélet szerint a szív- és érrendszeri problémák, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a fáradékonyság, az emésztési zavarok és az esetleges súlygyarapodás arra is utalhat, hogy megingott a sav-bázis egyensúlyunk. Persze másra is, de ha lúgosítunk, azaz egészségesen élünk, mozgunk, táplálkozunk, akkor biztosan jót teszünk magunkkal.
A fokozatos életmódváltás után három-négy héttel jönnek a pozitív hatások. Az idő függ a testsúlytól, az életkortól és a szervezet savasságától. Először emésztésünk javul meg, ezért könnyedebbnek érezzük magunkat. A felesleges kilók lassan leolvadnak, csökken a magas vérnyomás és a koleszterinszint.
Szervezetünk a felesleges savakat a zsírszövetben raktározza. A savat a zsír köti meg, ezért nem fogyunk, amíg a sav-bázis egyensúlyunk helyre nem áll. A magas vérnyomásnak is oka lehet, hogy a savak megkötésére termelt zsír az artériák falán lerakódik. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek tüneti javító hatását erősíti, ha az egészséges táplálkozás és a rendszeres sportolás hatására lefogyunk: 10 kilogramm testsúlyveszteség 7-8 higanymilliméter vérnyomáscsökkenést eredményez.
A lúgosítás hatásos ízületi problémáknál, köszvénynél, allergiánál és különféle bőrbetegségeknél. A mechanizmus ezeknél a bajoknál is ugyanaz: a savak megrekednek az ízületeknél, és ízületi gyulladásokat, reumát okoznak. A bőrbetegségeket a teória szerint az okozhatja, hogy a túlsavasodás miatt testünk már nemcsak a veséken és a vizeleten keresztül választja ki a savakat, hanem a bőrön át is.
Tudatosan élni, egészségesen táplálkozni, a testünket jólesően átmozgatni: csupa hasznos dolog. A változtatás csak kezdetben tűnik nehéznek – a pozitív hatások annyi energiát adnak, hogy egy idő után természetessé válik az új életforma. Örömet ad, ha jól működik a testünk, ha jól érezzük magunkat, ha tisztán gondolkodunk, ha sikeresen teljesítünk. Vagyis nem mondhatják ránk: de savanyú vagy!