Ismert tény, hogy minél korábban jön egy bébi a világra, annál kisebb az esélye az életben maradásra, és annál nagyobb valószínűséggel szenved valamilyen maradandó károsodást.

Leegyszerűsítve azt mondhatnám, hogy míg a 32. terhességi hét előtti szülések nagyon kockázatosak, az ez utániak alacsonyabb kockázatúnak minősíthetőek. Aközelmúltban komoly médiavisszhangot kapott egy 24. héten világra jött koraszülött esete, aki néhány hónapos kórházi kezelés után makkegészségesen távozott otthonába. Sajnos ez inkább kivételnek számít. A 24–28. héten bekövetkező esetek jelentős részében aszakértelem, a gondosság és a kis betegre költött milliók, tízmilliók sem segítenek, a koraszülött nem – vagy csak maradandó károsodásokkal – marad életben. A32. és különösen a34.hét után már egész más a helyzet: hála akorszerű terápiás eljárásoknak, az újszülött többnyire egészséges tagja lesz a családnak.

Hatékony vizsgálat
A koraszülés jelentősége miatt világszerte intenzív kutatás folyik a korai felismerés, a hatékony megelőzés és kezelés érdekében. Az ok sokszor nem ismert, bár léteznek olyan tényezők, amelyek növelik a kockázatot. Ezek közé sorolható többek között az ikerterhesség vagy a méhszájon végzett korábbi műtét. A korábbi koraszülés is fokozza egy újabb ilyen eset veszélyét.
A magas rizikójú páciensek kiszűrésére egyre finomodó és pontosabb módszerek válnak ismertté és elérhetővé. A kórelőzményen kívül a hüvelyi ultrahangvizsgálat a legfontosabb eszköz. A magyar gyakorlatban még nem terjedt el a magzati fibrinonectin-vizsgálat, amely a legújabb kutatások szerint akoraszülés előrejelzésének – a hüvelyi ultrahangvizsgálattal együtt – aleghatékonyabb módja. A magzati fibrinonectin mintegy ragasztóként helyezkedik el a lepény és a méh között, s a terhesség során végig kimutatható a méhnyakváladékban. Alacsony kockázatú terhesség esetén a 22. hét után a szintje 50 nanogramm/milliliter alatt marad, fenyegető koraszülés esetén azonban ez az érték emelkedik. Így a 22–24. héten végzett magzati fibrinonectin-meghatározás hasznos eszköz a koraszülés tekintetében.

Megnyugtatás
A magas kockázatú csoportba sorolt pácienseket természetesen érdemes kezelni, illetve alaposan figyelni a terhességük lefolyását. Legalább ilyen fontos azonban, hogy az alacsony kockázatú terheseket ne kezeljük. Ha egy terhes nő méhösszehúzódásokat érez, még egyáltalán nem biztos, hogy a közeljövőben szülni fog. Fenyegető koraszülésről csak akkor beszélhetünk, ha améhtevékenység méhszájtáguláshoz vagy méhszájrövidüléshez is vezet. Ez utóbbi kettő egy egyszerű hüvelyi ultrahangvizsgálattal kizárható vagy bizonyítható. Ha egy terhes nő méhszája zárt és 1,5 centiméternél hosszabb, akkor az egy héten belül bekövetkező koraszülés esélye kevesebb egy százaléknál.
A saját gyakorlatomban a hüvelyi ultrahangot nemcsak azért tartom lényegesnek, mert korszerű, pontos és nélkülözhetetlen afenyegető koraszülés diagnosztikájában, hanem azért is, mert apáciens előtt is teljesen egyértelmű. Ha a monitoron megmutatom a zárt, hosszú méhszájat, a kismamák az esetek jelentős részében megnyugodnak, a koraszüléstől való szorongásuk megszűnik és belátják, hogy nincs szükség semmilyen terápiára.

Ágynyugalom helyett
A fenyegető koraszülés, illetve a koraszülés tekintetében magas kockázatú terhesek kezelése az utóbbi időben jelentősen megváltozott. A korábban gyakran alkalmazott eljárásokról kiderült, hogy teljesen hatástalanok és még veszélyesek is lehetnek. Hadd emeljek ki kettőt. Az egyik a magnézium, amelyről bebizonyosodott, hogy nem segít megelőzni a koraszülést vagy késleltetni a szülést, ugyanakkor használata anyai és magzati mellékhatásokkal járhat. A másik az ágynyugalom, amely nem csökkenti a koraszülés esélyét, viszont stresszt, vénás trombózist és anyai izomatrófiát (nem használat miatt kialakuló izomsorvadást) okozhat. Ikerterheseknél végzett felmérés szerint az ágynyugalom nemhogy csökkenti, hanem növeli a koraszülés kockázatát.
A szülészeten belül legprofesszionálisabbnak tartott központ és továbbképző intézet, a Londonban székelő Fetal Medicine Foundation honlapján egy jópofa tiltótábla látható: egy keresztben áthúzott ágy. Azaz fenyegető koraszülés esetén ne fektesd ágyba a terhest.

Amit tenni kell
Ha nem magnézium és ágynyugalom, akkor mi a helyes eljárás? A terápia szempontjából élesen külön kell választani a nagy kockázatú és a valódi fenyegető koraszülés esetét.
Amikor a koraszülésnek nagy a kockázata, de még nem beszélhetünk fenyegető koraszülésről, eredményes lehet aterhességet védő, úgynevezett progeszteron hormon adása, illetve a terhes gondos megfigyelése, ami a fenyegető koraszülés jeleinek azonnali felismerését teszi lehetővé. Egyéb kiegészítő kezelés – például améhösszehúzódásokat csökkentő gyógyszer, folsav, vitaminok– ebben az esetben nem hatásos. Ha a fenyegető koraszülés gyanúja felmerül, a legfontosabb annak eldöntése, hogy valódi fenyegető koraszüléssel vagy csak fokozott méhaktivitással állunk-e szemben. Erre amegfelelő diagnosztikus eljárás a hüvelyi ultrahang és a magzati fibrinonectin-vizsgálat. Az utóbbi esetben a terhes semmilyen kezelést nem igényel.
Valódi fenyegető koraszülés esetén indokolt abeavatkozás. A rendelkezésünkre álló kezelési módok közül egyik sem akoraszülés okát, hanem csak tüneteit kezeli. Aterápia legfőbb célja, hogy a magzati tüdő érését – az annak felületén kialakuló, felületaktív anyag termelődését – elérjük. Ez az anyag képes arra, hogy az első levegővételek után az újszülött tüdejének léghólyagocskáit kipányvázza, és agázcsere megkezdődjön. A felületaktív anyag magától csak az érett terhességben jelenik meg, termelődését azonban szteroiddal serkenthetjük. Aszteroid megfelelő hatásához a beadás után néhány napnak el kell telnie. A fenyegető koraszülés kezelésének legfontosabb momentuma, hogy a szülés bekövetkeztét legalább két nappal késleltetni tudjuk. Erre vannak hatásos készítményeink, amelyek a méh aktivitásának csökkentésével fejtik ki hatásukat. A kezelést kórházi körülmények között kell végezni. Az újszülött egészség- és életkilátásai szempontjából meghatározó, hogy a koraszülés hol zajlik. Ezek a kilátások azokban az intézetekben a legjobbak, amelyeknek megvan amegfelelő újszülött intenzív terápiás hátterük.

Szerző: Dr. Csemely Gyula, fotó: photolibrary.com
Ez a cikk a 2011. évi áprilisi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.