Életmentő vizsgálat
Van úgy, hogy nagyon tart az ember egy orvosi vizsgálattól, mégis rájön: jobb túlesni rajta, mint megkínlódni egy sok szenvedéssel járó (és rossz esetben nehezen gyógyítható) betegséggel. Ezért érdemes elmenni vastagbéltükrözésre is.
A vastagbél- és végbélrák Magyarországon és a világon is a második leggyakoribb, mindkét nemet érintő daganatos halálozási ok. Férfiak esetében a tüdőrák, nőknél a mellrák ma még gyakoribb, de nem sokkal ritkább a vastagbélrák sem. Magyarországon évente megközelítően 8500 vastagbél- és végbélrák esetet fedezünk fel, és több mint 5000 beteget veszítünk el.
Hogy alakulhat ki?
A betegségért nagyobbrészt környezeti tényezők felelősek, kisebb részben családilag halmozódik, ami örökletes, genetikai meghatározottságra utal. A genetika igen fontos, kutatása a mai tudomány forrongó témája. A rákos elváltozás fokozatosan, évek alatt fejlődik ki. Kezdetben csak a polipra vagy a nyálkahártyára korlátozódik, majd egyre mélyebbre terjed, átszövi a bél teljes falát, később a környező szövetekre és szervekre is ráterjedhet. Előrehaladott állapotban a vér- és nyirokáram útján távoli áttéteteket is adhat, azaz daganatos sejtek más szervekben is megjelennek.
Figyelmeztető jelek
A daganatok a vastag- és végbél bármely szakaszában a belet bélelő nyálkahártya mirigyeiből alakulhatnak ki. A rosszindulatú daganatok kisebb része, megközelítőleg 5 százaléka látható előzmény nélkül az ép nyálkahártyában keletkezik, 95 százalékuk azonban az úgynevezett polipokból (a nyálkahártyából kiemelkedő, a szerv üregébe bedomborodó szövetnövedékekből) fejlődik ki. A polipokat azért tekintjük rákmegelőző állapotnak, mert ezek jelentős részéből rák alakul ki. A kifejlődőben lévő vastagbélrák eleinte semmilyen tünettel nem jár, az előrehaladott daganat azonban már tüneteket okoz. Ilyen például a fogyás, a görcsös hasi fájdalmak, a székelési szokások megváltozása, hasfalfeszülés és egyéb bizonytalanságérzet, illetve korai jel a vér megjelenése a székletben (akár csak laboratóriumi módszerrel kimutatható formában is).
Kiket érint?
Felmérések szerint az 50 évet elérő népesség 25–30 százalékánál igazolható jóindulatú daganat, s ezek jelentős részéből évek alatt rák alakul ki. A kockázat az úgynevezett rizikópolipok esetén nagyobb. (A rizikópolipok csoportjába a következő eseteket soroljuk: 1 centinél nagyobb polipméret, bolyhos jóindulatú daganat, sejtfejlődési zavart mutató jóindulatú daganat, többszörös – több mint 3 – jóindulatú daganat.)
A vastagbél- és végbélrák kialakulása többlépcsős, többtényezős folyamat. A jóindulatú daganat elfajulása átlagos esetben 10–15 évet tesz ki. A kezdetben kisebb elváltozások fokozatosan nőnek, számuk is szaporodhat, úgynevezett nagy kockázatú polipokká válnak. A polipok előfordulása az 55–60 éves korosztályban ugrásszerűen jelentkezik és emelkedik, a vastagbélrák gyakorisága pedig a 65–75 évesek között a legnagyobb. Megfelelően szervezett és kivitelezett szűrőprogramokkal a vastagbél- és végbélrák az egyik legkönnyebben felismerhető daganat.
Mik az esélyek?
A vastagbélrák-végbélrák tünetei gyakran tehát csak a betegség késői szakaszában mutatkoznak meg és rendszerint nem specifikusak. A már tünetekkel járó szakaszban diagnosztizált vastagbélrák esetében az ötéves túlélés nem haladja meg az 50 százalékot. Emiatt a korai diagnosztika rendkívül fontos, teljes gyógyulást ígérő kezelés ugyanis csak az idejében diagnosztizált esetekben lehetséges. Egyre több országban javasolják, illetve valósítják meg a vastagbélszűrő programokat.
Magas kockázatú minden olyan egyén, akinek családjában a vastagbélrák halmozottan fordult elő, vagy halmozottan távolítottak el még nem rosszindulatú polipokat, neki magának már volt vastagbélpolipja vagy olyan betegsége van, amely rákra hajlamosít (például ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség: Crohn betegség, colitis ulcerosa). Biztosan vastagbélrák alakul ki az öröklődő családi poliposis betegségben (FAP), ha a vastagbelet nem távolítják el idejében.
A vastagbélrák megelőzhető!
Az elterjedt kétlépcsős szűrésről – a székletből vett minta vér- vagy DNS-vizsgálata után pozitív eredmény esetén műszeres vizsgálatot (tükrözés) is végeznek – beigazolódott, hogy a vastagbélrák esetek egyharmadát nem ismeri fel. A Dr. Rose Medical Center gasztroenterológusa, Dr. Filiczky István – a Magyar Gasztroenterológiai Társaság állásfoglalását követve – a kolonoszkópiára alapozott, egylépcsős vastagbélrák-szűrést részesíti előnyben: „Az 50 évnél idősebb, átlagos kockázatú, panaszmentes népességnél a kolonoszkópia (a vastagbél teljes szakaszának tükrözése) a vastagbél legjobb vizsgálati módszere. Az önálló szűrőmódszert az 50 év feletti korosztályban tízévente érdemes ismételni. Az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban, Németországban és Lengyelországban a kolonoszkópián alapuló eljárás az ingyenesen javasolt nemzeti vastagbélrákszűrő módszerek közé tartozik. Sajnos Magyarországon a társadalombiztosítás nem finanszírozza.”
A szűrés fontossága
Az egylépcsős kolonoszkópiával végzett vastagbélrákszűrés mellett a következő érvek szólnak:
● A kolonoszkópia diagnosztikai pontossága 90–95 százalék, a vastagbél több mint 90 százaléka vizsgálható vele.
● A vastagbél jóindulatú daganatának 60 százaléka 60 éves korig kialakul. Ha 60 éves korig nem jelenik meg, akkor 75 éves korig már minimális a vastag- és végbélrák kockázata.
● A kolonoszkópia lehetőséget nyújt szövettani mintavételre, polipeltávolításra, igen érzékeny és költséghatékony.
Kezelés
A kolonoszkópiás szűrés a beteg számára kissé megterhelő, minimálisan fennáll a szövődmények kockázata, illetve sajnos igen alacsony a lakosság részvételi hajlandósága. A beteget maximálisan lehet kímélni, ha a szűrést teljesen fájdalommentesen, bódításban vagy altatásban végzik. Dr. Filiczky István hozzáteszi: „A módszert már évek óta eredményesen alkalmazzuk a Dr. Rose Medical Centerben is. A vizsgálat feltétele a megfelelő endoszkópos eszközpark és a korszerű nyugtató-altató-érzéstelenítő lehetőségek. Emellett széleskörűen tájékoztatjuk a betegeket, hiszen az emberek nem is igen tudnak róla, hogy a második leggyakoribb halálozási ok kiszűrésére ma már vannak eszközök, csak idejében szakemberhez kell fordulni.”
Amennyiben a szűrő kolonoszkópia kis kockázatú polipot vagy polipokat ismer fel és távolít el, az ellenőrző kolonoszkópia öt év múlva ajánlott. Ha a szűrő kolonoszkópia rizikópolipot vagy -polipokat ismer fel és távolít el, az ellenőrző kolonoszkópia három év múlva indokolt.
Mi történik, ha a kivizsgálás vastagbélrákot igazol?
A rák diagnózisának felállítása után a kezelőorvos megtervezi a betegnek legmegfelelőbb terápiát, melyben legnagyobb szerepe a sebészeti beavatkozásoknak van. A műtét típusa nagymértékben függ a daganat nagyságától és elhelyezkedésétől. A szokványos sebészi megoldást a daganatot tartalmazó bélszakasz eltávolításából áll. Korai stádiumban ez a beavatkozás kielégítő gyógyulást hozhat. A vastagbél- és végbélrák kezelésében a sebészeti beavatkozások mellett a sugár- és kemoterápiának, valamint új ajánlások szerint a támogató (szupportív) kezelésnek is fontos szerepe van. Utóbbi egy speciális – onkológiai indikációban törzskönyvezett – tápszerből áll. Sugárterápiát főleg a végbélrák kezelésében alkalmaznak, a kemoterápiás kezelés a rákos sejtek daganatellenes gyógyszerekkel történő elölésére irányul. A sugárkezeléssel ellentétben a kemoterápia nem helyi, hanem általános, az egész szervezetre ható kezelésmód. A kezelés után ritkuló időközökben ellenőrző vizsgálatokat végeznek.
Rajtunk is múlik
Tudjuk, hogy a táplálkozásnak, az életmódnak, általában a környezeti ártalmaknak jelentős szerepük van szinte minden betegség, így a vastagbélrák kialakulásában is. Nem véletlen, hogy ezek a betegségek az ipari társadalmakban jóval gyakrabban fordulnak elő. A táplálkozásnál első helyen említendő a rostszegény étrend. Túlságosan kevés növényi rostot fogyasztunk, ezzel szemben sok a finomított szénhidrátot, telített állati zsírt. Dr. Banai János professzor, a Dr. Rose Medical Center belgyógyász gasztroentrológusa hozzáteszi: „Nagy hiba, hogy az emberek a természetes alapanyagokból házilag készített ételekkel szemben előnyben részesítik a gyorséttermi termékeket. A konzerválószerek, mesterséges színezékek, dúsító anyagok jelentős alkalmazkodást igényelnek az emberi szervezettől, így gyakran kárt okoznak. Helyes táplálkozással, megfelelő életmóddal – elsősorban fizikai aktivitással – biztosan csökkenthető lenne a betegség előfordulása. Az anyagi eszközök persze jelentősen behatárolják az emberek lehetőségeit. Sokan csak silány minőségű, kétes élelmiszereket tudnak megfizetni, a rossz reklámok sem az egészséges táplálkozást népszerűsítik, s teret kap a rák kialakulási esélyének gyógyszeres csökkentése (az úgynevezett kemoprevenció). A vastagbélszűrés ma az egyik legfontosabb népegészségügyi feladat. Bár az esetek többségében felfedezhető a rákelőző állapot, megfelelő beavatkozással, majd rendszeres ellenőrzéssel drasztikusan csökkenteni lehet a rákos halálozást. Az átlagos kockázatú nőknek 55, férfiaknak 45 év felett ajánlatos a vastagbél vizsgálata. A nagy kockázatú egyéneknél ez jóval korábban, akár 25–30 éves korban szükséges, sőt az úgynevezett családi poliposis szindromában már gyermekkorban szükséges."
Hogy alakulhat ki?
A betegségért nagyobbrészt környezeti tényezők felelősek, kisebb részben családilag halmozódik, ami örökletes, genetikai meghatározottságra utal. A genetika igen fontos, kutatása a mai tudomány forrongó témája. A rákos elváltozás fokozatosan, évek alatt fejlődik ki. Kezdetben csak a polipra vagy a nyálkahártyára korlátozódik, majd egyre mélyebbre terjed, átszövi a bél teljes falát, később a környező szövetekre és szervekre is ráterjedhet. Előrehaladott állapotban a vér- és nyirokáram útján távoli áttéteteket is adhat, azaz daganatos sejtek más szervekben is megjelennek.
Figyelmeztető jelek
A daganatok a vastag- és végbél bármely szakaszában a belet bélelő nyálkahártya mirigyeiből alakulhatnak ki. A rosszindulatú daganatok kisebb része, megközelítőleg 5 százaléka látható előzmény nélkül az ép nyálkahártyában keletkezik, 95 százalékuk azonban az úgynevezett polipokból (a nyálkahártyából kiemelkedő, a szerv üregébe bedomborodó szövetnövedékekből) fejlődik ki. A polipokat azért tekintjük rákmegelőző állapotnak, mert ezek jelentős részéből rák alakul ki. A kifejlődőben lévő vastagbélrák eleinte semmilyen tünettel nem jár, az előrehaladott daganat azonban már tüneteket okoz. Ilyen például a fogyás, a görcsös hasi fájdalmak, a székelési szokások megváltozása, hasfalfeszülés és egyéb bizonytalanságérzet, illetve korai jel a vér megjelenése a székletben (akár csak laboratóriumi módszerrel kimutatható formában is).
Kiket érint?
Felmérések szerint az 50 évet elérő népesség 25–30 százalékánál igazolható jóindulatú daganat, s ezek jelentős részéből évek alatt rák alakul ki. A kockázat az úgynevezett rizikópolipok esetén nagyobb. (A rizikópolipok csoportjába a következő eseteket soroljuk: 1 centinél nagyobb polipméret, bolyhos jóindulatú daganat, sejtfejlődési zavart mutató jóindulatú daganat, többszörös – több mint 3 – jóindulatú daganat.)
A vastagbél- és végbélrák kialakulása többlépcsős, többtényezős folyamat. A jóindulatú daganat elfajulása átlagos esetben 10–15 évet tesz ki. A kezdetben kisebb elváltozások fokozatosan nőnek, számuk is szaporodhat, úgynevezett nagy kockázatú polipokká válnak. A polipok előfordulása az 55–60 éves korosztályban ugrásszerűen jelentkezik és emelkedik, a vastagbélrák gyakorisága pedig a 65–75 évesek között a legnagyobb. Megfelelően szervezett és kivitelezett szűrőprogramokkal a vastagbél- és végbélrák az egyik legkönnyebben felismerhető daganat.
Mik az esélyek?
A vastagbélrák-végbélrák tünetei gyakran tehát csak a betegség késői szakaszában mutatkoznak meg és rendszerint nem specifikusak. A már tünetekkel járó szakaszban diagnosztizált vastagbélrák esetében az ötéves túlélés nem haladja meg az 50 százalékot. Emiatt a korai diagnosztika rendkívül fontos, teljes gyógyulást ígérő kezelés ugyanis csak az idejében diagnosztizált esetekben lehetséges. Egyre több országban javasolják, illetve valósítják meg a vastagbélszűrő programokat.
Magas kockázatú minden olyan egyén, akinek családjában a vastagbélrák halmozottan fordult elő, vagy halmozottan távolítottak el még nem rosszindulatú polipokat, neki magának már volt vastagbélpolipja vagy olyan betegsége van, amely rákra hajlamosít (például ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség: Crohn betegség, colitis ulcerosa). Biztosan vastagbélrák alakul ki az öröklődő családi poliposis betegségben (FAP), ha a vastagbelet nem távolítják el idejében.
A vastagbélrák megelőzhető!
Az elterjedt kétlépcsős szűrésről – a székletből vett minta vér- vagy DNS-vizsgálata után pozitív eredmény esetén műszeres vizsgálatot (tükrözés) is végeznek – beigazolódott, hogy a vastagbélrák esetek egyharmadát nem ismeri fel. A Dr. Rose Medical Center gasztroenterológusa, Dr. Filiczky István – a Magyar Gasztroenterológiai Társaság állásfoglalását követve – a kolonoszkópiára alapozott, egylépcsős vastagbélrák-szűrést részesíti előnyben: „Az 50 évnél idősebb, átlagos kockázatú, panaszmentes népességnél a kolonoszkópia (a vastagbél teljes szakaszának tükrözése) a vastagbél legjobb vizsgálati módszere. Az önálló szűrőmódszert az 50 év feletti korosztályban tízévente érdemes ismételni. Az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban, Németországban és Lengyelországban a kolonoszkópián alapuló eljárás az ingyenesen javasolt nemzeti vastagbélrákszűrő módszerek közé tartozik. Sajnos Magyarországon a társadalombiztosítás nem finanszírozza.”
A szűrés fontossága
Az egylépcsős kolonoszkópiával végzett vastagbélrákszűrés mellett a következő érvek szólnak:
● A kolonoszkópia diagnosztikai pontossága 90–95 százalék, a vastagbél több mint 90 százaléka vizsgálható vele.
● A vastagbél jóindulatú daganatának 60 százaléka 60 éves korig kialakul. Ha 60 éves korig nem jelenik meg, akkor 75 éves korig már minimális a vastag- és végbélrák kockázata.
● A kolonoszkópia lehetőséget nyújt szövettani mintavételre, polipeltávolításra, igen érzékeny és költséghatékony.
Kezelés
A kolonoszkópiás szűrés a beteg számára kissé megterhelő, minimálisan fennáll a szövődmények kockázata, illetve sajnos igen alacsony a lakosság részvételi hajlandósága. A beteget maximálisan lehet kímélni, ha a szűrést teljesen fájdalommentesen, bódításban vagy altatásban végzik. Dr. Filiczky István hozzáteszi: „A módszert már évek óta eredményesen alkalmazzuk a Dr. Rose Medical Centerben is. A vizsgálat feltétele a megfelelő endoszkópos eszközpark és a korszerű nyugtató-altató-érzéstelenítő lehetőségek. Emellett széleskörűen tájékoztatjuk a betegeket, hiszen az emberek nem is igen tudnak róla, hogy a második leggyakoribb halálozási ok kiszűrésére ma már vannak eszközök, csak idejében szakemberhez kell fordulni.”
Amennyiben a szűrő kolonoszkópia kis kockázatú polipot vagy polipokat ismer fel és távolít el, az ellenőrző kolonoszkópia öt év múlva ajánlott. Ha a szűrő kolonoszkópia rizikópolipot vagy -polipokat ismer fel és távolít el, az ellenőrző kolonoszkópia három év múlva indokolt.
Mi történik, ha a kivizsgálás vastagbélrákot igazol?
A rák diagnózisának felállítása után a kezelőorvos megtervezi a betegnek legmegfelelőbb terápiát, melyben legnagyobb szerepe a sebészeti beavatkozásoknak van. A műtét típusa nagymértékben függ a daganat nagyságától és elhelyezkedésétől. A szokványos sebészi megoldást a daganatot tartalmazó bélszakasz eltávolításából áll. Korai stádiumban ez a beavatkozás kielégítő gyógyulást hozhat. A vastagbél- és végbélrák kezelésében a sebészeti beavatkozások mellett a sugár- és kemoterápiának, valamint új ajánlások szerint a támogató (szupportív) kezelésnek is fontos szerepe van. Utóbbi egy speciális – onkológiai indikációban törzskönyvezett – tápszerből áll. Sugárterápiát főleg a végbélrák kezelésében alkalmaznak, a kemoterápiás kezelés a rákos sejtek daganatellenes gyógyszerekkel történő elölésére irányul. A sugárkezeléssel ellentétben a kemoterápia nem helyi, hanem általános, az egész szervezetre ható kezelésmód. A kezelés után ritkuló időközökben ellenőrző vizsgálatokat végeznek.
Rajtunk is múlik
Tudjuk, hogy a táplálkozásnak, az életmódnak, általában a környezeti ártalmaknak jelentős szerepük van szinte minden betegség, így a vastagbélrák kialakulásában is. Nem véletlen, hogy ezek a betegségek az ipari társadalmakban jóval gyakrabban fordulnak elő. A táplálkozásnál első helyen említendő a rostszegény étrend. Túlságosan kevés növényi rostot fogyasztunk, ezzel szemben sok a finomított szénhidrátot, telített állati zsírt. Dr. Banai János professzor, a Dr. Rose Medical Center belgyógyász gasztroentrológusa hozzáteszi: „Nagy hiba, hogy az emberek a természetes alapanyagokból házilag készített ételekkel szemben előnyben részesítik a gyorséttermi termékeket. A konzerválószerek, mesterséges színezékek, dúsító anyagok jelentős alkalmazkodást igényelnek az emberi szervezettől, így gyakran kárt okoznak. Helyes táplálkozással, megfelelő életmóddal – elsősorban fizikai aktivitással – biztosan csökkenthető lenne a betegség előfordulása. Az anyagi eszközök persze jelentősen behatárolják az emberek lehetőségeit. Sokan csak silány minőségű, kétes élelmiszereket tudnak megfizetni, a rossz reklámok sem az egészséges táplálkozást népszerűsítik, s teret kap a rák kialakulási esélyének gyógyszeres csökkentése (az úgynevezett kemoprevenció). A vastagbélszűrés ma az egyik legfontosabb népegészségügyi feladat. Bár az esetek többségében felfedezhető a rákelőző állapot, megfelelő beavatkozással, majd rendszeres ellenőrzéssel drasztikusan csökkenteni lehet a rákos halálozást. Az átlagos kockázatú nőknek 55, férfiaknak 45 év felett ajánlatos a vastagbél vizsgálata. A nagy kockázatú egyéneknél ez jóval korábban, akár 25–30 éves korban szükséges, sőt az úgynevezett családi poliposis szindromában már gyermekkorban szükséges."
|
Amit mi magunk megtehetünk
A rendszeres szűrővizsgálatokon túl természetesen nem elhanyagolható az egészséges életmód fontossága, de éppen a családi hajlamosító tényezők miatt ez önmagában nem elég a megelőzésre – legfeljebb csökkenthető vele a bélrák veszélye.
Mire figyeljünk:
● Teljes értékű táplálkozás
● A rostszegény étrend kerülése
● Gyümölcs, zöldség napi fogyasztása
● Halak és szárnyasok fogyasztása
● Kevés állati zsiradék és mértékkel fogyasztott vörös húsféleségek
● A testsúly normalizálása
● Rendszeres mozgás és sport
● A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése
● Rendszeres széklet
|
![Borítókép: Mit tehetsz a striák ellen? Mutatjuk a leghatékonyabb módszereket!]()
Forrás: Getty Images/ti-ja
![Borítókép: Mesélj, Anyukám! - Várandósságaink nyoma a testünkön]()
![Borítókép: 5 szokás, amivel tönkreteszed a fogaidat. Mutatjuk a helyes szájápolási rutint!]()
Forrás: Getty Images/Sam Edwards
![Borítókép: TESTKÉP X ADRIENNE FELLER különkiadás - 4. rész: A befelé fordulásról, csendről és meditációról]()
![Borítókép: TESTKÉP X ADRIENNE FELLER különkiadás - 3. rész: A nőiességünk megélésének és kibontakozásának szakaszai]()
