„Elengedhetetlen, hogy mindannyian tisztában legyünk vele és komolyan vegyük: a napsütés sokkal veszélyesebb ma, mint akár csak 20-30 évvel ezelőtt – kezdi a beszélgetést dr. Sárdy Miklós bőrgyógyász, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának professzora. – Az ózonréteg károsodása miatt lényegesen több UV-sugárzás jut el a földfelszínig, ennek következtében pedig erőteljesen növekszik a különféle bőrrákok, így abőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat, a melanoma gyakorisága is. Az, hogy valóban komoly veszélynek vagyunk kitéve, statisztikailag is igazolható: míg száz évvel ezelőtt 1:1500-hoz volt annak a kockázata, hogy valaki élete során melanomát kap, ma ez az arány 1:50-hez. Pályakezdő orvos koromban hetente találkoztunk egy-két esettel, ma naponta hárman-négyen keresnek felbennünket melanomás tünetekkel. Magyarországon napjainkban ez a hatodik leggyakoribb rosszindulatú daganat, az olyan területeken pedig, ahol világos bőrű emberek élnektrópusi környezetben, még rosszabb a helyzet – Ausztráliában a daganatos megbetegedések közül a melanoma a negyedik leggyakoribb. De hogy valami biztatót is mondjak: a bőr időben felfedezett rákos elváltozása szinte százszázalékban gyógyítható. Ezért is különösenfontos, hogy amellett, hogy óvjuk magunkata naptól, rendszeresen részt vegyünk bőrgyógyászati szűréseken.”

Hogyan vigyázhatunk jól a bőrünkre?

Kezdjük az alapoknál! Hullámhosszuk alapján kétféle ultraibolya-sugárzásról beszélhetünk, melyek más-más hatással vannak az emberi szervezetre. Az UV-B sugárzás a sejteket támadja meg, a sejtmagokban található, az öröklődést biztosító DNS károsításával járul hozzá a rákos megbetegedés kialakulásához. Egyúttal az UV-B felelős a szervezet D-vitamin-termeléséért is. Az UV-A ezzel szemben nem működik közre a D-vitamin létrejöttében, és a rákkeltő hatása is jóval alacsonyabb, mint az UV-B sugárzásé.

Mégis ajánlott kivédenünk. Hogy miért? Az UV-A sugárzás hatalmas szerepet játszik az öregedés és a ráncok megjelenésében: tönkreteszi a rugalmas rostokat, és nem csak a bőrben, de a belső szervekben is fokozza az öregedési folyamatokat. A szoláriumok jellemzően UV-A sugárzással dolgoznak, nem árt tudni tehát, hogy ugyan barnává varázsolnak, járulékos veszteségként a bőrünk öregedését is felgyorsítják. Ráadásul az a fajta barnaság, amely az UV-A sugárzástól alakul ki, csak részben véd az UV-B-től, így tévedés azt gondolni, hogy szoláriumozás után bátran a napra mehetünk.

Noha sokak számára esztétikus, érdemes mindig szem előtt tartanunk, hogy a lebarnult bőr valójában károsodott bőr. Az UV-sugárzás – főleg az UV-B – hatására ugyanis beindula szervezet védekezőmechanizmusa: igyekszik a sugárzás következtében elpusztult sejteket eltávolítani a hámból, ami gyulladásos reakcióval jár. A folyamat akár már néhány perc napozás után is kimutatható szövettanilag, deoptimális esetben nem éri el az ún. eritémaküszöböt, vagyis nem követi bőrpír, hámlás és bőrfájdalom, más szóval leégés. Barnaságunk tulajdonképpen ezzel a gyulladásos folyamattal van összefüggésben: hatására a bőrben található pigmentsejtek ugyanis nagy mennyiségben kezdenek el pigmentet termelni és szétosztani azt a környező hámsejteknek, hogy így védjék a bőr legérzékenyebb alsó sejtsorátaz ultraibolya-sugárzástól.

Legyünk tehát a napsütéssel annyira óvatosak és elővigyázatosak, amennyire csak lehetséges.

De mit jelent ez a gyakorlatban?

A folytatás és a teljes cikk az ÉVA magazin nyári lapszámában olvasható! Már kapható!

A lenti galériában olyan sztárokat mutatunk be, akik megküzdöttek a bőrrákkal.