„A múltkor – nem is volt alkalom, csak úgy – a vacsora mellé megittunk kettesben majd egy üveg vörösbort. Az ágyban nem ismertem magamra, de a férjem se. Olyan voltam, mint egy kiéhezett nőstény oroszlán (nem igazán tudom, milyen az). Másnap a férjem várta a folytatást. Csakhogy bennem egyáltalán nem tombolt a vágy. Ezentúl már csak mindig italozgatással tudok kedvet csinálni magamnak a szexhez?” Lívia

Kedves Lívia!
Lehet egyszer, kétszer, akár húszszor is ilyen élményed, mégse mondd, hogy most már mindig csak így tudsz kedvet csinálni magadnak a szexhez. Sokan a lazuláshoz vagy a felhőtlen élvezethez olykor vagy rendszeresen valóban fogyasztanak szeszes italt, sőt olyan „szaktanácsot” is hallottam már, hogy a gátlások kikapcsolásához legjobb lehajtani néhány pohár pezsgőt együttlét előtt. A buborékoktól az alkohol gyorsabban felszívódik, és olyan romantikus… Persze, a szesz kis mennyiségben feszültségoldó, meglódítja a képzeletet. De mennyi az a kis mennyiség? Még ugyanannál az embernél is egyik nap kevésnek számít egy-két pohár bor, másnap már soknak. Nem lehet bemérni biztosan a hatást. Ha pedig túllépitek az éppen akkor optimális mértéket, jobb esetben álmosság, rosszabb esetben rosszullét vagy az erekció lanyhulása lesz a következmény. Nőknél a gátlások csökkenése nem csak a vágyat fokozhatja, hanem az agresszivitást is. Ha mindezt megússzátok, jöhet még „filmszakadás”. És minek a szex, ha aztán nem is emlékszel rá?
Örülj neki, hogy pont egy olyan élményhez segített hozzá az a finom vörösbor, amelyet nem egyhamar fogtok elfelejteni. Előfordulhatott volna, hogy az az este azért marad emlékezetes, mert olyan rettenetes volt. Ilyenkor mindig a belül meglévő tendenciák bomlanak ki. Ami nincs raktáron, azt nem lehet vételezni.
Abban az értelemben is jól alakult az a kis borozgatás, hogy kiderült: benned igenis van (nem is kevés) aktivitás, csak valahogy meg kell bontani a kerítést, hogy ki tudjon szabadulni. Úgy tűnik, a férjednek is kedvére van ez a fesztelenség, ami kibukott belőled. Lehet, hogy a lelke mélyén nem is ragaszkodik a hagyományos „erős férfi” szerephez, és jól veszi, ha magadhoz ragadod a kezdeményezést, lerohanod és felfalod desszertnek (bár nem tudom, az oroszlánok esznek-e desszertet). Csakhogy nem mindig egyformán zajlanak az események. Unalmas is lenne.
A bevésődött szexuális szokásokra érdemes olykor friss szemmel ránézni. A szobánkban is jól elvagyunk a tíz éve megszokott sarokban – de nem kellene már átrendezni? Ahhoz, hogy az újdonságot élvezzük, és mégis otthonosan érezzük magunkat, kár az egész lakást lecserélni (ahogy sokan gondolják).
Mástól is be tudsz te indulni, nem csak a bortól! Inspirálhatott például a megváltozott koreográfia, hiszen más szerepben élted át az intimitás borzongató izgalmát. Erre máskor is képes lehetsz, csak idézz fel apró mozzanatokat, ízeket, látványokat: ezekből kreatívan újra felépítheted az élményt. Bor nélkül is.

Szöveg: Klettner Anikó, Illusztráció: László Zsuzsi
Ez a cikk az Éva magazin 2008. évi októberi számában jelent meg.Minden jog fenntartva.