A háziorvos válaszol

Borítókép: A háziorvos válaszol
Mindenről, amit tudni akarsz az egészségről, de még sosem volt alkalmad megérdeklődni...
Fokozódó viszketegség
22 éves vagyok, 10 éves korom óta tej- és tojásallergiában szenvedek, ami csalánkiütés formájában ütközik ki rajtam. Bár igyekszem türtőztetni magam, sajnos nem bírom ki, hogy ne egyem ilyen ételeket. Gyógyszert nem szedek, elviselem a viszketést. Csak attól félek, hogy kárt okozok magamnak. Van-e gyógymód erre a betegségre?

A leírtakból valódi ételallergiára lehet következtetni: ilyenkor a szervezet valamilyen okból ellenanyagokat termel a tejben és a tojásban előforduló fehérjék ellen. A gyermekkori ételallergiákat 80 százalékban ki szokták nőni, te azonban láthatóan abba a maradék 20 százalékba tartozol, akiket – a tudomány mai állása szerint – életük végéig elkísér ez a probléma. Sajnos nem tudlak biztatni hathatós kezeléssel, a legjobb gyógymód jelenleg az allergiát okozó ételek teljes elkerülése. Eddigi „kilengéseiddel” nem okoztál kárt magadnak, de további tojás- és tejfogyasztást követően előfordulhat, hogy tüneteid súlyosbodnak. Van néhány ételallergiákkal foglalkozó, neves szakember, őket érdemes felkeresned a problémával.

Folyik rólam a víz
Mindig is izzadékony voltam, de az utóbbi két évben a helyzet elviselhetetlen lett. 34 éves vagyok, a vér-, az ultrahangos és neurológiai vizsgálat szerint teljesen egészséges vagyok. A súlyom nem változott, rendszeres a vérzésem. Nem élek stresszesebb életmódot, mint bármelyikünk, van egy 4 éves kisfiam, kiegyensúlyozott párkapcsolatom, a munkámat is viszonylag nyugodt körülmények között végzem. De akkor mi okozza az izzadást, amelynek három nyári szandálom is áldozatául esett? Erősebb fizikai megterhelés hatására, különösen a reggeli órákban, még télen is patakokban folyik rólam a víz. Létezik erre gyógymód?

Egyes európai adatok szerint a lakosság 1,5 százalékát érinti ez a fokozott verejtékezési hajlam. Leírásodból kitűnik, hogy erős izzadásod okául már kerestetek olyan betegségeket, melyre ez a tünet jellemző (például pajzsmirigy-túlműködés, mellékvesekéreg-túlműködés, elhízás, tbc). Említed a menstruációdat, de azt nem, hogy használsz-e hormonális fogamzásgátlót, pedig annak is lehet ilyen mellékhatása – az utóbbi két évben nem szedsz ilyesmit? Felsorolásodból hiányoznak az élvezeti szerek – kávé, tea, dohányzás, alkohol, erős fűszerek –, melyek szintén fokozhatják az izzadékonyságot, ezért ajánlatos őket elkerülni. A túlzott verejtékezést kozmetikai és bőrgyógyászati szereken kívül atropintartalmú, szájon át szedhető gyógyszerek is csökkentik, de mellékhatásaik miatt nehezen tolerálhatók. A tünet részleges kezelésében újdonságnak számít egy – már nálunk is végzett – műtéti megoldás, melynek során a hónaljban 2-3 nyílást ejtve kimetszik a verejtékmirigyek működését beidegző idegdúcokat, és azonnal megszűnik a tenyér és a hónalj verejtékezése. Az irodalom említ egy új módszert: a verejtékmirigyek zsírleszíváshoz hasonlatos, végleges eltávolítását. Ezek a megoldások természetesen csak részletes kivizsgálás után és a többi kezelési módszer eredménytelensége esetén jönnek szóba.

A barát bajban is barát
Nemrégiben a baráti körünkben kiderült valakiről, hogy HIV-pozitív, de még nem AIDS-beteg. Eddig rendszeresen meghívtuk magunkhoz, és ezen a továbbiakban sem akarunk változtatni. Szükség van-e óvintézkedésre (például az evőeszközök, poharak, tányérok körül), hogy ne kapjuk el a fertőzést?

A HIV-fertőzés két legfertőzőbb fázisa a korai időszak, amikor a vírus bejut a szervezetbe, illetve a késői időszak, amikor már kialakul az AIDS-nek nevezett betegség. Csak a vérben, az ondóban és a hüvelyváladékban van olyan mennyiségű vírus, amennyi a továbbfertőzéshez szükséges, így a betegséget vérkészítményekkel, közös tűvel vénába adott kábítószerrel, szexuális úton és a terhesség, illetve a szoptatás időszakában (magzatként, szoptatott gyermekként) lehet elkapni. Szerencsére egyéb testnedvekben, így a nyálban nincs annyi vírus, hogy a fertőzést terjessze, így a mindennapi életben nem kell azzal számolnunk, hogy tüsszentéstől, köhögéstől, a konyhai eszközök vagy a vécé közös használatától ránk ragadna a kór. A bőr vagy a szájnyálkahártya vérző sebei is csak minimális kockázatot jelentenek. A beteg barát vendégül látása tehát nem igényel különösebb elővigyázatosságot.