Valójában mindegy, mit kell eldöntened, mert mindig ugyanaz a forgatókönyv? Információt gyűjtesz, elemzel, mérlegelsz, végül annyira kimerülsz az egészben, hogy már koncentrálni sem tudsz, és inkább elhalasztod a döntést? Ha magadra ismertél, érdemes tovább olvasnod!

Mi lesz ha…?

Miért olyan ijesztő néha a gondolat, hogy választanunk kell? A válasz valójában egyszerű: mert azzal, hogy valamire igent mondunk, nemet is mondunk másra, és ha szorongó típus vagy, ez maga a pokol. Ilyenkor a rengeteg „mi lenne, ha” megnehezítheti a döntési folyamatot, hiszen mindig lesz az érv mellé egy vagy több ellenérv, így a mérlegelés a végtelenségig is lehúzódhat.

A kutatók az elmúlt három évtizedben többször is vizsgálták azt a jelenséget, amikor valaki nehezen hoz meg egy döntést. Az egyik nézőpont szerint a határozatlanság a krónikus halogatás egy fajtája, és akkor fordul elő, ha valakinek fontos, gyakran stresszt okozó döntést kell meghoznia. Ilyenkor plusz információk után kutat, hogy könnyebb legyen a döntés, de végül ebben fárad el.

Neurotikus halogatás?

Joseph Ferrari és kutatótársa, dr. Reza Feyzi Behnagh egy friss kutatásban vizsgálták a határozatlanságot, amit a neurotizmussal hoztak összefüggésbe. A kutatók szerint a neurotikus egyének hajlamosak arra törekedni, hogy minden negatív tényezőt, kiküszöböljenek – ez persze, nem lehetséges. A döntéshozatal késleltetése vagy elkerülése úgy is felfogható, mint a képzeletbeli negatív következmények késleltetésére vagy elkerülésére tett kísérlet.

A határozatlanság egészen komolyan megkeserítheti az életet: ha az ember egy fontos dolog kapcsán próbál döntést hozni – például megtalálni a megfelelő társat –, a rossz döntés miatti szorongás és félelem bénító lehet, emiatt dönteni is képtelen.

A határozatlan emberek gyakran mindent megtesznek annak érdekében, hogy olyan helyzetet teremtsenek, hogy elkerülhessék a döntést. Gyakran mondhatják, hogy egyszerűen elfelejtették, hogy dönteniük kellett volna, és előszeretettel hagyják, hogy mások döntsenek helyettük. Ha pedig a döntés végeredménye teljes kudarc, akkor valaki mást hibáztathatnak, nem magukat, így a stresszt is elkerülhetik.

De akkor is, ha ők is hozták meg a döntést, a határozatlanok könnyebben hibáztatnak külső körülményt, ami tőlük független. Ezt a kutatók önkorlátozásnak nevezik: amikor az egyén tudatosan tesz valamit, amiről tudja, hogy szabotálja az eredményt, de legbelül úgy gondolja, hogy ezt ürügyként használhatja majd a közelgő kudarc magyarázatára.

Amikor a halogatás egy rossz megküzdési mechanizmus

A közelmúltban dr. Joseph Ferrari és munkatársai egy kutatás során azt találták, hogy a határozatlanság a rendetlenséghez is kapcsolódik: azok az emberek, akik nem tudják eldönteni, hogy mely tárgyakat tartsák meg, és melyeket dobják ki, ezért halogatják a rendrakást, gyakran rendetlennek mutatkoznak a környezetük előtt.

De mit lehet tenni ez ellen? Ezen a területen az összes kutatás ugyanoda mutat: a halogatás elhagyása jobb életminőséghez és pozitívabb érzésekhez vezet. Ezt megugrani azonban nem lehet egyik pillanatról a másikra. Ha te is érintett vagy, akkor előbb azt kell kiderítened, hogy mi van a halogatás és a határozatlanság mögött? Egyáltalán, melyik érint valójában? Bár a kettőt teljesen szétválasztani nem lehet, mert mindegyik a szorongáshoz kapcsolódik, mégis másként. Érdemes pszichológussal, terapeutával feltérképezheted a működésedet, mert ha ezt képes vagy megugrani, leszámolhatsz a régi, rossz berögződésekkel, és a kínzó „mi lenne, ha” érzésével is.

Galériánkban mutatjuk a 4 leghalogatóbb csillagjegyet!