A Gyereklélek magazin korábbi cikke.

A klasszikus fejlődéslélektani tankönyvek szerint az apa igazán 2 éves kortól jut fontos szerephez, amikor a gyerek első távolodása zajlik az anyától. Ekkor kezdi felfedezni az apát (és a többi rokont, ismerőst), akinek épp az a szerepe ebben a szakaszban, hogy kézenfogja, segítsen neki „kimászni az anya öléből, és megmutassa neki a nagyvilágot”. Ma már azonban azzal kapcsolatban is gyűlnek a bizonyítékok, hogy az intenzív apai jelenlét az első pillanattól kezdve fejlesztően hat a gyerekre.

Mitől függ?

Számos tényező közrejátszik abban, hogy mennyire aktív az apa jelenléte a gyereknevelésben. A legfontosabbak:

* az apa családi háttere és saját szülői kapcsolatai
* társadalmi normák
* az apa pszichés és biológiai paraméterei (mentális állapot, alkoholizmus stb.)
* az apa szociális adottságai (foglalkozása, kora, személyisége)
* az anya személyisége
* kontextuális, környezeti faktorok (apa és anya kapcsolata, a családba és a közvetlen közösségbe illeszkedés)
* a gyermek személyisége (pl. kifejezetten „apás” vagy „anyás” vonzalom).
Mivel a nyugati társadalmakban az apák szerepe nem pontosan, sőt, sokszor zavarosan és ellentmondásosan definiált, a fenti tényezők erősen befolyásolják, hogy mennyire aktív egy férfi jelenléte a gyermek életében. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy a külső tényezők pozitív változása – például az anya, a társadalmi normák vagy a közösség részéről – képes befolyásolni az apaszerepet.

Szellemi fölény

Mérhetően jobb azoknak a gyerekeknek az érzelmi intelligenciája és problémamegoldó képessége, akik rendszeresen velük foglalkozó apa mellett nőnek fel. És ez nem csak az iskolaévekre igaz, felmérések szerint azok a gyerekek, akiknek életük első évében intenzíven jelen volt az apa, jobb teljesítményt nyújtanak a kognitív fejlettséget mérő teszteken, és jellemzően kíváncsibbak, felfedezőbb természetűek. A kisgyermekkorban aktív apai részvétellel nevelt gyerekek ügyesebbek a verbális képességeket és matematikai tudást vizsgáló felméréseken, és hosszabb távon kisebb arányban esnek ki a közoktatásból, illetve követnek el szabálysértést, bűncselekményt.

Önértékelés

Az érzelmi támaszként gyermeke számára elérhető apa mindennél meggyőzőbben biztosítja a kiskamaszok számára oly fontos önértékelést és szeretetet. A gyermeket szóban és tettben támogató apa egészséges önbizalmat és önbecsülést ad; az ilyen gyerekek nagyobb eséllyel lesznek boldogok és kiegyensúlyozottak, emellett fokozottabb mértékben képesek elviselni a stresszt és a kudarcot, jobban megállják a helyüket ismeretlen helyzetekben, s bátrabban kiállnak magukért.

Kíváncsi vagy Colin Firth mit mondott az apaságról?

Olvasd el a galériánkban!