Házicseléd vs. munka hőse? Jó zsaru vs. rossz zsaru? - Párbajozás helyett így beszélgessetek egymással!
Forrás: Getty Images
Szópárbajoktól hangosak a mindennapjaitok? Érdemes mérlegre tenni, mi mindent tesztek vele kockára; mielőtt még a megoldatlan, kudarcízű játszmák teljesen felőrlik a kapcsolatotokat. Segítünk, hogyan.
Megértem, ha az első gondolatod az, hogy lehetetlen. Kevesen találkozunk olyan párral vagy élünk olyan párkapcsolatban, ahol csak béke és harmónia van. Mármint, nem csak a közösségi médiában látható látszat-boldogságban élnek, hanem TÉNYLEG felhőtlen a kapcsolatuk. Pedig elérhető, hogy ne a szópárbajoktól legyenek hangosak a mindennapjaink, az estéink.
Nézzük, milyen tipikus problémák vannak egy kapcsolatban?
- a háztartási és gyereknevelési feladatok zömét a feleség végzi, míg a férj sokat dolgozik. A nő ettől cselédnek érzi magát, a férfi pedig csak egy tartópillérnek, nem családtagnak, s mindketten így is viselkednek
- a férj mindig a „rossz zsaru”, aki megszidja, fegyelmezi, bünteti a gyerekeket, a feleség pedig megvigasztalja őket vagy épp csak hallgat, és nem erősíti meg azt, hogy apa jól döntött és jogos a büntetés, a szidás
- a feleség este egy kis összebújásra vágyik, hogy megnézzen egy filmet a párjával vagy hogy hosszan beszélgessenek egymással, a férj viszont másképp képzeli el a romantikus estét, ő egy szenvedélyes együttlétre vágyik.
- a gyerekek születése után anyának és apának szólítják egymást a párok, anya kezdi elveszteni nőiességét, csökken az önbizalma, figyelmét, energiáját lekötik a gyerekek, nehezen tud a napközbeni anya szerepkör után szenvedélyes vadmacskává válni este. A férj úgy érzi, már nem kap szeretetet, hiszen az a gyerekek felé irányul, és még este sem kaphatja meg azt a szerelmes, izgalmas nőt, akibe beleszeretett
- anyós/após nem tudja elfogadni, hogy a gyermeke már felnőtt, ezért hoz(hat) önálló döntéseket, és fontosabb lehet neki a párja, gyerekei, mint anyukája/apukája. Mindenbe beleszól, kritizálja a gyermeke párját, és lelkifurdalást kelt felnőtt gyermekében, ha ő nem hívja fel naponta, nem látogatja meg rendszeresen és nem azt teszi, amit a szülők jónak látnak. Ezt persze a házastárs nem nézi jó szemmel, és örök vitaforrás az anyós/após
Hogyan oldhatnánk meg ezeket a helyzeteket okosan? Használjuk az erőszakmentes kommunikációt!