„Joey nem ad a kajájából!” És nem csak Joey, de sok felnőtt ember esetében előfordul, hogy nem szívesen osztja meg mással az ételét. Pláne nem egy vadidegennel. És pláne nem éhesen. Más a helyzet azonban a babákkal. A Washingtoni Egyetemen végzett kutatás szerint ugyanis a gyerekek még teljesen önzetlen módon kínálnak meg bárkit, ajánlják fel az ételüket más számára – még akkor is, ha ők maguk már nagyon éhesek.

Rodolfo Cortes Barragan, a kutatás egyik vezetője azt nyilatkozta, azért fontos az önzetlenséget tanulmányozni, mert ez az emberi létezés egyik legfontosabb vonása, amely megkülönböztet minket más fajoktól.

A kutatás során száz 19 hónap körüli gyermek önzetlenségét tanulmányozták. Két módon tették mindezt. Az egyik tesztnél a kutatást végzők leejtettek a gyerekek előtt egy kis gyümölcsöt, majd úgy csináltak, mintha nem érnék el, és kérték a gyermek segítségét, hogy az vegye fel neki. Ilyenkor a gyerekek közel 60 százaléka segített elérni és odaadni a gyümölcsöt. Amikor viszont a kutatók nem próbálták meg elérni a leejtett gyümölcsöt, a gyerekeknek csupán a 4 százaléka vette fel, majd adta nekik oda.

A másik tesztnél mindezt éhesen is megcsinálták a gyermekekkel, mert kíváncsiak voltak, hogy az önzetlenség, a segítségnyújtási ösztönök ilyenkor is működnek-e. Bár kisebb arányban, de a gyerekek 37 százaléka segített éhesen is, vette fel és adta vissza a gyümölcsöt a számukra vadidegen kutatók számára. Amikor viszont nem kértek a kutatók segítséget, egy gyerek sem vette fel és adta vissza az ételt. (De!!! meg sem ették...)

Az alábbi videóban az látszódik, ahogy az egyik kutató tesztel egy gyermeket:

A kutatók szerint az önzetlenség szempontjából (is) nagyon sokat számít a családi környezet, a családi háttér. Például sokkal segítőkészebbek azokkal, akiknek szükségük van rá azok, akiknek van testvérük.

Válogatós a gyerek? Íme pár trükk, hogyan legyen játékosan étvágygerjesztőbb pár falat a gyermeked számára!