A műfenyő káros a környezetre?

A műfenyők hosszú éveken át újra és újra elővehetők és feldíszíthetők. Nyilván emiatt is jó választásnak tűnnek, pláne, ha a mai fenyőárakat nézzük. Egy kisebb 100-125 cm-es nordmann fenyő közel 17 ezer forint, egy 200 cm-es méretű ennél 10 ezerrel drágább, azaz 27 ezer forint. Viszont nézzünk rá arra is, hogyan állítanak elő egy műfenyőt?! A legtöbb műanyagból és fémből készül, létrehozásuk sok erőforrást igényel, és ha egyszer a kukában landolnak, lebomlani biztosan nem fognak. Előállításuk során jelentős üvegházhatású gáz kerül közvetlenül és közvetetten a környezetbe. Legalább 10 évig kell megőrizni a műfenyőt ahhoz, hogy ugyanolyan mértékű környezeti terhelést mérhessünk általa, mint például egy kivágott igazi fa esetén évről évre. Ebben azonban nincs benne az, hogy hogyan semmisíthető meg, ha a hulladéklerakóba kerül. A mai társadalom vásárlási attitűdjére viszont nem jellemző, hogy egy ilyen terméket 10 éven át megtartana.

Az igazi fenyő felhasználása mögött kisebb a környezeti terhelés

Az igazi fenyőfa jobb választás, ha környezetvédelmi szempontokat nézünk. Ez az állítás ellentmondásosnak tűnhet, emiatt is kerül még mindig sokak otthonába műfenyő. Viszont egy fenntarthatóan működő fenyőfafarmot úgy alakítanak ki, hogy folyamatosan telepítenek kivágásra még alkalmatlan fiatal fákat, közben a nagyobbakat kivágják, de a terület végig fákkal betelepített marad a körforgás miatt. Körülbelül 7 év, mire egy átlagos méretű, 2 méter magas fa megnő. Növekedésük során folyamatosan oxigént termelnek, 10-szer kevesebb erőforrást használnak fel, mint a műfákat előállító gyárak. A fenyőfa kivágások és telepítések aránya körülbelül 1-3 fa egy kivágott fára. Tehát legalább egyet, de sok esetben három fát újratelepítenek, miután kivágtak egyet. Ez a körforgás biztosítja, hogy a gazdálkodók minden évben egyenletes termést kapjanak eladható fákból, ugyanakkor élőhelyet ad a vadon élő állatoknak és megóvja a földet az egyéb célokra való hasznosítástól. Sok fenyőfa-termelő olyan meredek domboldalakat használ, amelyek egyébként alkalmatlanok lennének mezőgazdasági tevékenységekre.

Összefoglalva minezt a fenntartható fenyőfarmokról származó fenyőfa etikus és támadhatatlan választásnak tekinthetők, a farmon dolgozó emberek (munkahelyet és jövedelmet biztosítanak számukra) és a környezet védelmének szempontjából is. Ráadásul a műfenyőkkel ellentétben a valódi fák biológiailag lebomlanak, felhasználhatók fűrészáruként, talajtakaróvá alakíthatók, komposztálhatók és a következő évi termés trágyázására fordíthatók.

Nem minden valódi fenyőnek ugyanazok a környezeti hatásai!

Sajnos vannak a fenyőfákat termelők között olyan szereplők is, akik nem a fenti módszerrel dolgoznak, s nem tekinthető a munkájuk fenntarthatónak emiatt. Keressük tudatosan azokat a gazdaságokat, ahol „minősített” fenyőfához jutunk. Ráadásul minél nagyobb fenyőfát veszünk, annál inkább biztosak lehetünk abban, hogy az a fa éveken át jó sok szén-dioxidot megkötött a növekedése során.