A húzós napok végén, amikor reggeltől-estig ügymenet volt és még a teljes lakást is ráncba szedtem, a férjem sokszor mondta, hogy ha a gyerekek szobájában mindig egyedül vagy csak mi ketten rakunk rendet, én pakolom sterilre- játék, kütyü, zokni, akármi mentesre- a nappalit és a közös élettereinket, akkor a gyerekek körülbelül azt fogják hinni, hogy valami láthatatlan tündér lakik velünk, aki mindig, mindent elrendez és kitakarít.

Való igaz, sokáig akkor kaptam össze a lakást, amikor a gyerekek aludtak vagy oviban voltak. Így persze mire mindenki hazaért vagy felébredt, minden csillogott-villogott.

Aztán rájöttem, hogy ha ezt így, láthatatlanban folytatom, akkor soha nem értik meg a gyerekek, hogy a tisztaság nemcsak úgy terem és hogy a mosogatógépben azért van tiszta pohár, mert azt valaki bepakolta korábban koszosan és indított rá egy programot, és a mosott ruha sem magától ugrott fel a szárítóra.

Ahogy nőttek a gyerekek, elkezdtem bevezetni őket észrevétlenül a házimunka rejtelmeibe. Ami, tegyük hozzá, tud szerethető műfaj is lenni. Ha rendszeresen műveli az ember, akkor eltörpül a ’munka’ rész, és előtérbe kerül az élvezhető kényelem, a tisztaság, a "hármóóóónia".

Na most őszintén! Mi a te kedvenc házimunkád? Én például szeretek porszívózni és az is jó érzés, amikor a letisztított konyhapulton egy utolsót húzok a konyharuhával.

Ez a fajta ’megelégedés’ nálunk sokat dobott a gyerekek házimunkához való viszonyán.

5 tippem van arra, hogy korosztályonként, hogyan vezetheted be a házimunkát a gyerekek életébe!