Cukiságagresszió: miért akarunk mindent megnyomorgatni, ami aranyos?

Borítókép: Cukiságagresszió: miért akarunk mindent megnyomorgatni, ami aranyos? Forrás: Getty Images
Láttál már valaha olyan hihetetlenül aranyosat – egy pici cicát vagy cuki kiskutyát –, hogy késztetést éreztél arra, hogy megszorítsd, összenyomorgasd vagy esetleg megharapd az imádnivaló kis arcát, de valójában nem akartad bántani? Ne aggódj, nem vagy pszichopata, és nem vagy egyedül – ez a cukiságagresszió nevű jelenség. Mutatjuk, miért alakul ki!

A cukiságagresszió a becslések szerint minden második felnőttnél előfordul. Bizony, ha valami hihetetlenül aranyos dolgot látunk, agresszívek leszünk tőle. Persze nem bánunk a cukiság tárgyával erőszakosan, de késztetést érezhetünk rá. És ez teljesen normális.

A pozitív tapasztalatokra reagálva egyesek dimorf módon fejezik ki érzéseiket, vagyis pozitív és negatív reakciókat is mutatnak. Például sírhatnak egy esküvőn, vagy örömtelien sikoltozhatnak, amikor meglátják kedvenc zenekarukat fellépni egy koncerten. Mindkettő viszonylag normális viselkedésnek számít.

A kutatók összefüggést találtak a cukiságagresszió és az agyi tevékenység között, amely a gondoskodó viselkedéshez (pl. tartás, érintés) és az érzelmi túltelítettség érzéséhez kapcsolódik. A cukiság agressziójú emberek hajlamosak arra, hogy ezt a reakciót különféle helyzetekben jelenítsék meg, nem pedig csak egy konkrét esetben.

Hogyan állapíthatod meg, hogy cukiságagressziód van?

A cukiságagresszió gyakori válasz az infantilis vonásokkal rendelkező aranyos kisállatokra, kifejezetten a kölykökre és a csecsemőkre, de egyeseknél akár a párjukra pillantva is előfordulhat a jelenség. Az egyik módja annak, hogy megtudd, hogy tapasztalod-e ezt a késztetést, ha megfigyeled a saját testbeszéded. Amikor meglátsz egy kiskutyát, összeszorítod a fogaidat, vagy késztetést érzel arra, hogy csókokkal halmozd el? Legszívesebben megcsipkednéd azt az aranyos kisbabát?

A cukiságagresszió további jelei az állkapocs feszülése, a vágy, hogy megcsípd vagy megszorítsd az aranyos dolgokat, vagy akár meg is ütögesd őket, de természetesen nem teszel így, hiszen nem áll szándékodban fájdalmat okozni.

A szakértők szerint ez nem egy betegség vagy rendellenesség, hanem egy teljesen normális emberi reakció, ami a népesség nagyjából felénél előfordul. Ez a jelenség nem jelent veszélyt a reakciót kiváltó dolgokra, hiszen ez csak egy késztetés, nem vezet tényleges erőszakhoz.

Kutatók is vizsgálták a cukiságagressziót

A kutatások bebizonyították, hogy ez egy valóban létező jelenség, és az emberekből hevesebb reakciót váltottak ki a fiatal állatokról, csecsemőkről készült fotók, főleg, ha azok módosítva is voltak, például nagyobb lett a szemük. Ez egyébként összefügg a kutya mint faj sikerességével is. A szakértők szerint az ebek tudják, hogy megéri nekik aranyosnak tűnni, és a háziasítás során is alkalmazták ezt. Az ember pedig még inkább támogatta ezt, elég csak a napjainkban legnépszerűbb fajtákra gondolni. Például a mopszra, a francia vagy az angol bulldogra. Hatalmas szemük, turcsi orruk van, fejük sokakat egy kisbabára emlékeztet. Az ELTE legfrissebb kutatása szerint főként a fiatalok, a nők és a szülők részesítik előnyben az ún. brachycephalic, azaz nyomott orrú fajtákat. Hátulütőjük azonban, hogy jellemzően több egészségügyi problémával is küzdenek, de erről majd máskor...

Visszakanyarodva a cukiságagresszióra: ez egy igen hasznos dolog, ugyanis féken tartja a pozitív érzelmek túláradását, és segít azok szabályozásában. Így nem kell aggódnod, ha azon kapod magad, hogy legszívesebben megcsipkednéd azt az édes kisgyereket, vagy megnyomorgatnád azt a cuki kölyökkutyát.



Forrás 1., forrás 2., forrás 3., forrás 4.

Nálad megmutatkozik a cukiságagresszió? Kattints, hogy 11 elképesztően édes kölyökkutyát láss!