Négy hónappal a szülés előtt enyhe szorongással gondolok a nagy eseményre. Konstatáltam, hogy a bizonytalanság (nem tudom pontosan, hogy mi vár rám) félelemmel tölt el. A másik mumusom az, hogy attól tartok, kicsúszik a kezemből a kontroll, és nem tudom majd teljes egészében irányítani a folyamatot (valószínűleg így lesz).

Ezért aztán elmentem Kriston Andrea Gólyatréningjére, aminek a programját kifejezetten várandós nők számára állította össze. (Honlapján erről és a többi tréningjéről is tájékozódhatsz:intimtorna.hu) Mivel korábban már elvégeztem nála az intimtorna-alaptanfolyamot, tudtam, mire számíthatok: pozitív hangolásra, rengeteg sztorira, női megerősítésre. Meg persze az intimtorna-gyakorlatokra, amelyeket most nem fogok részletesen ismertetni, már csak azért sem, mert azokat úgyis csak egy tréner segítségével lehet elsajátítani. (Na jó, pár szó arról, hogy milyen elven nyugszanak a gyakorlatok: „ott lent” is ugyanolyan izmokkal rendelkezünk, mint máshol, legalábbis annyiban, hogy ezek is el tudnak lustulni, satnyulni, ha nem tartjuk karban őket, míg edzetté, feszessé és rugalmassá tudnak válni, ha rendszeresen megdolgoztatjuk őket. Ennyi.)

Fotó: Europress / Getty Images

Összefoglaltam azokat a gondolatokat, amelyek a Gólyatréningen a legerősebben hatottak rám. Most már nincs is más dolgom, mint az, hogy ennek szellemében készüljek. És hogy gyakoroljak.

1. A várandósságod alatt ne figyelj oda a rémtörténetekre! Ha valaki mégis ilyennel traktál, tedd hozzá magadban, hogy te ilyen vagy olyan vészhelyzetben mit tennél, hogyan hidalnád át a problémákat.

2. Jogod van a szülésedhez! Ha beszólnak vajúdás közben: „Anyuka, feküdjön le, ne járkáljon!”, legyen annyi lélekjelenléted, hogy ragaszkodsz a járkáláshoz, ha neked az a jó és mást nem zavarsz vele. Ne hagyd, hogy korlátozzanak. Ez a te szülésed, te vagy a főszereplő.

3. Ha kilenc hónapos terhes vagy, és bepánikoltál, és legszívesebben elhalasztanád a szülést – akkor is szülni fogsz, ha eljön az ideje. Ahogyan nők milliói szülnek maguktól is, akár a dzsungelben, akár a sivatagban, akár egy taxiban, ha úgy hozza az élet. Ha belegondolsz, ez megnyugtató abból a szempontból, hogy egy olyan folyamatról van szó, amely tulajdonképpen magától is megtörténne.

4. Miért is hívjuk a fájásokat fájásoknak? Nem nevezhetnénk őket szülési ingernek vagy egyszerűen csak méhösszehúzódásnak?

5. Az altesti izmok nagyon is érzelmi izmok, azaz befeszülnek, ha te feszült vagy, és ellazulnak, ha te oldott vagy. Ilyen egyszerű.

6. Ebből is következik, hogy optimális esetben nincs szükség a baba kívülről történő erőszakos kinyomására meg gátmetszésre, de ehhez az kell, hogy a méhszáj és a hüvely megfelelően ki tudjon tágulni, ahhoz pedig az kell, hogy te laza legyél. Hogy legyél laza egy kórházi ágyon, egészségügyi személyzettel körülvéve, utasítások közepette? Hát ez a művészet. Rossz hírem van: ne mástól várd egy kórházban, hogy hangulatba hoz. Ez a te feladatod.

7. A szülés egyfajta transzállapotban zajlik, ami magától is bekövetkezik, ha ezt nem akadályozza meg valaki szóval, tettel vagy akár egy szemöldökrándítással. Egy szülő nő nagyon érzékeny állapotban van, és sok egészségügyi szakember talán nem is sejti, hogy egy zord arckifejezéssel vagy egy mogorva félmondattal milyen mértékben gátolhatja a nő ellazulását. Az ilyen momentumokat kivédhetjük azzal, ha reagálunk rájuk: „Doktor úr, valami rosszat jelent az, hogy most megcsóválta a fejét?” Érjük el, hogy ne a fejünk felett beszéljenek rólunk, hanem velünk beszéljenek.

8. Döbbenetes annak a szülészorvosnak a története, akivel néhány éve Kriston Andrea a gát ellazításának módjairól beszélgetett. A neves főorvos, aki kb. 20 ezer babát segített a világra, kijelentette: „Én szülészorvos vagyok, nem foglalkozom érzelmekkel!” Arra a kérdésre pedig, hogy milyen módszerei vannak az ellazításhoz, azt válaszolta, hogy a befeszült nőknek egy pofont szokott adni. Hát, nem szeretnék ilyen orvosnál szülni.

9. Milyen kép él benned a szülésről? Milyen színeket látsz? Kik szerepelnek a tablón? Benne vagy a képben, vagy külső szemlélő vagy? Én például fehér színű szobát látok, steril környezetet, távolságtartó embereket, és hideget érzek. Szerencsére még van idő gondolatban átrajzolni ezt a képet színessé, mozgalmassá, barátságossá, meleggé. Természetesen ez csak egy gondolati játék, mégis változtathat azokon az érzelmeken, amelyekkel a szülést várom.

10. Jó, ha pozitív elképzeléseid vannak arról, hogyan fog zajlani a szülésed. De azért nem árt, ha azt is bekalkulálod, hogy bármi közbejöhet. Kriston Andrea a péntek délutáni forgalom példáját hozza fel: amikor nem számítasz rá, mégis dugó lesz, lezárnak bizonyos utakat, és nem tudsz arra menni, amerre eredetileg tervezted.
Lehet, hogy a szülészorvosod nem ér be időre. Lehet, hogy a szülésznőd máshová van beosztva. Lehet, hogy a férjed csak egy óra múlva tud elszabadulni egy értekezletről. Lehet, hogy rengeteg másik nő szül veled egyszerre, és felbolydul a szülészeti osztály. Vagy éppen lehet, hogy te leszel bent tök egyedül. Lehet, hogy muszáj császármetszést végezni, bár el akartad kerülni. A lényeg, hogy ne ess pánikba. Nem tudsz mindent irányítani. Fogadd el az adott körülményeket, és azok között próbáld megteremteni az egyensúlyodat.

11. Ezt nem nagyon szoktuk megfogalmazni, de a szülés nemcsak a te küzdelmed, a te életed fontos eseménye, hanem a babádé is. Lehet, hogy a szülés nem úgy zajlik, ahogyan neked a legjobb lenne, de talán a baba számára ez a megfelelőbb út.

12. Akárhogyan is sikerült a szülés, fogadd el, hogy úgy történt, ahogy. Ne hibáztasd utólag magadat, ha nem minden úgy zajlott, ahogyan előre eltervezted. Nincs helye lelkiismeret-furdalásnak. Dolgozd fel az eseményeket és lépj tovább.